Az új koronavírus okozta megbetegedések kapcsán főleg a gócpontokból érkeznek és érkeztek hírek, ahol naponta százával halnak meg emberek, és bukkannak fel új fertőzöttek. Európa-szerte lezárásokról, egyre „durvább” intézkedésekről jönnek információk. Ehhez képest hazánkban eddig 50 koronavírusos beteget azonosítottak, egy személy hunyt el, és az új esetek száma is követhető mértékben növekszik.
Ez a laikusban esetleg hurráoptimizmusra adhat okot még akkor is, ha a kormányzat napról napra szigorúbb járványügyi korlátozásokat vezet be – múlt szerdán vészhelyzetet hirdettek, pénteken bejelentették az iskolák bezárását, majd március 16-án újabb intézkedéseket hoztak. Vasárnap délután aztán megjelent a Magyar Orvosi Kamara (MOK) sokkal komolyabb intézkedéseket követelő közleménye, benne jelen cikkünk szempontjából fontos két mondattal:
„Az ismertté vált esetek száma alapján a járvány Magyarországon már a gyors kibontakozás szakaszában van, és a fertőzött, de még nem azonosított betegek száma már akár az 1 000 főt is elérheti. Ez a szám egy hét múlva az epidemiológiai statisztikai modellek alapján a 7-8 ezer, két hét múlva akár 50 – 60 ezer is lehet.”
Fordulópont előtt állunk
Ennek kapcsán kérdeztük Dr. Falus Ferenc volt országos tiszti főorvost, aki szerint hiába az ismert esetek látszólag alacsony száma, a vírus elindult és terjed.
A bizonytalan információk ellenére is elmondhatjuk, hogy az első fordulópontot jelentő, úgynevezett lokális járvány határán vagyunk
– fogalmaz a szakember a 24.hu-nak.
A lokális járvány azt jelentené, ha például egy kórházban kezelt beteg korábbi kapcsolatai közül egyszerre megjelenik mondjuk 50 új fertőzött. Ez már egy újabb felvonása lesz az új koronavírus hazai terjedésének, ami elkerülhetetlennek tűnik.
Jelen helyzetben egyaránt találunk érveket a kormány lépésről lépésre történő szigorítása és a MOK által javasolt lépések mellett is. Falus Ferenc a járvány e kezdeti időszakában inkább utóbbival ért egyet és hozzáteszi: a járványügy láthatóan kapkod, nem tudja eldönteni, mit lépjen.
Fontos a szigor
És hogy miért lenne szükség drákói szigorra? Mert időt kell nyernünk még a járvány első csúcsa előtt az egészségügy átcsoportosítására, és a megfelelő mennyiségű védőfelszerelés beszerzésére – minél kevesebb egyszerre a beteg, annál jobb esélyünk van felkészülni az esetszám ugrásszerű megnövekedésével előálló helyzetre.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2860" width="4284" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Hiba az orvosok eltiltása
Ami a konkrét intézkedéseket illeti, a volt országos tiszti főorvos minden olyan intézkedéssel egyetért, ami minimalizálja az emberek érintkezését, a járvány terjedését. Nagyon rossz ötlet volt viszont szerinte a 65 év feletti orvosokat eltiltani a betegekkel való találkozástól. Ezzel ugyanis hirtelen és mélyen zavarták meg az ellátórendszer működését, lehetetlen helyzetbe hozták a magánrendeléseket is – sőt, az egész magyar egészségügyet.
Ezt semmiképpen nem lett volna szabad kötelező jelleggel bevezetni. Ehelyett a 70, de inkább 75 év feletti orvosok számára kellett volna önként választhatóvá tenni, vállalják-e, hogy betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülnek, vagy sem
– mondja Falus Ferenc.
A lényeg rajtunk múlik
Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy az előírt járványügyi korlátozások szigorú betartásán túl mi, egyszerű emberek tehetünk most a legtöbbet a vírus terjedésének lassítása érdekében. Hiába nincs még életben sehol területi karantén, aki csak teheti, maradjon otthon, a más személyekkel való érintkezést szorítsa a minimálisra.
A saját biztonságunk érdekében történő óvintézkedések és önkorlátozás egyben a járvány lassításának leghatékonyabb módszere.
Kiemelt kép: 24.hu/Mohos Márton