Hiába követelik a pedagógus szakszervezetek, tanárok és szülők is, Orbán Viktor péntek reggeli interjújában kitartott amellett, hogy a kormány egyelőre nem rendeli el az iskolák bezárását. Bár a környező országokban sorra zárnak be a köznevelési intézmények, a miniszterelnök szerint erre idehaza nincs szükség, mert nincs koronavírussal fertőzött gyerek, emellett azzal érvelt, hogy „be kell látni, nem tudjuk két hét múlva kinyitni az iskolákat, ha bezárjuk őket, az a tanév végét fogja jelenteni”.
A szakszervezetek tiltakoznak
Orbán hozzátette, hogy ha rendkívüli szünetet rendelne el a kormány, abban az esetben a tanároknak fizetés nélküli szabadságra kell menniük, a szülőknek pedig gondoskodniuk kell a gyerekek elhelyezéséről.
Nem túl elegáns ebben a nehéz helyzetben ilyen kijelentéssel hangulatot kelteni
– kommentálta kérdésünkre a miniszterelnök szavait Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének az elnöke.
A másik nagy érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete közleményt adott ki az ügyben pénteken. „A rendkívüli tanítási szünet idejére minden dolgozónak meg kell kapnia az illetményét” – szögezték le ők is.
A PSZ közleménye kitér arra, hogy „a köznevelésről szóló törvény, illetve az idei tanév rendjét szabályozó rendelet több lehetőséget is kínál az elmaradt tanítási napok pótlására”, tehát a tanév nem érne véget automatikusan az iskolabezárások esetén, ahogy Orbán és korábban Gulyás Gergely is állította. A törvény szerint akár hatnapos is lehet egy tanítási hét, amikor pótolni lehet az elmaradt tananyagot. A tanév rendjét szabályozó rendelet szerint pedig „az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2020/2021. tanítási évben történő feldolgozásáról.”
Szűcs Tamás is erre hívta fel figyelmet, és megjegyezte, hogy akár a nyári szünet idejére is meghosszabbítható lehetne az idei tanév. Több egyetemen kényszerűségből hasonló megoldást fognak választani, mivel ott nem teketóriázott a kormány, és bezáratott minden felsőoktatási intézményt.
A tanév befejezhetősége viszont nagyban múlik azon, hogy meddig tart a járvány. Orbán reggel azt mondta, hogy hónapokkal számolnak, ebben az esetben biztosan elszállna ez a tanév, ha bezárnának az iskolák.
Megítélésünk szerint a két-három hetet meghaladó rendkívüli szünet okozhat csak az intézményeknek jelentősebb problémát
– közölte még 2010 előtt az illetékes minisztérium. Azóta a jelek szerint a kormányzati honlapon nem írtak külön a rendkívüli tanítási szünetről, így nem csoda, hogy elfeledett, alulszabályozott területről van szó.
Jogi nonszensz
A köznevelési törvény valóban nem szabályozza, jár-e fizetés a tanároknak rendkívüli szünet elrendelése esetén
– erősítette meg Szűcs Tamás, amikor felvetettük, hogy a törvény csak azt határozza meg, hogy milyen esetekben és ki rendelhet el ilyen szünetet a köznevelési intézményekben. A bezárás elrendelése csak a kormány jóváhagyásával történhet meg, ezt a jogkört egy, a veszélyhelyzet kihirdetése után kiadott rendeletben vonta magához a kormány az intézményvezetőktől, illetve a jegyzőktől.
Tény, hogy a pedagógusok állami alkalmazottak, és ha az állam küldi őket kényszerszabadságra, nehezen értelmezhető, hogy miért ne kapnának juttatást.
Nem egy csillagászati összeg
A 2020-as költségvetés megfelelő sorait átnézve az is gyorsan kiderül, hogy mekkora összeget spórolhatna meg a kormány, ha nem fizeti ki a rendkívüli szünet alatt a tanárokat. Amennyiben kifizetnék őket, az már egy következő kérdés, hogy az elmaradt órák pótlása miatt megilleti-e a pedagógusokat túlóradíj vagy egyéb pótlék, akár a nyári munkavégzés miatt. Itt még azonban nem tartunk, csak ott, hogy a rendkívüli szünet esetén Orbán szavai szerint nem kapnának fizetést a tanárok. Nézzük, mennyit spórolna ezen az állam.
A 2020-as költségvetésben a Klebelsberg Központnál (ide tartozik a teljes állami közoktatás) bérre 435 milliárd, közterhekre 76 milliárd szerepel, ez együtt 511 milliárd forint. Ezen kívül a nem állami (nemzetiségi, egyházi, magán) közoktatási intézményeknek fizetnek 251 milliárd támogatást, alapvetően bérre.
Vagyis a közoktatásban bérre bruttó 762 milliárd megy egy évben. Ennek egy hónapra eső összege 63,5 milliárd forint. Ebből közel 30 milliárd forint vissza is kerül az államhoz járulékok és adó formájában, azaz ezt a pénzt csak az egyik zsebéből a másikba pakolja az állam.
Összehasonlításképpen: csak a kormány által erre az évre már lefújt külföldi nyelvtanulási program költségvetése 35 milliárd forint volt. Azt is érdemes megjegyezni, hogy egyelőre mindössze 8 milliárd forintot csoportosított át a kormány a koronavírus elleni védekezésre, kétmilliárdot abból is más egészségügyi kiadásoktól. De Gulyás Gergely egy sajtótájékoztatón már jelezte, hogy ennek a 8 milliárdnak a többszörösét, egy „nagyságrendekkel nagyobb” összeget fog átcsoportosítani a kormány a költségvetésben, de ezen még dolgoznak a minisztériumok.
Feltettük ugyanazokat a kérdéseket a miniszterelnök sajtófőnökének, Havasi Bertalannak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a Klebelsberg Központnak is. Azt kértük, mutassanak rá arra a jogszabályi helyre, amely alapján megvonnák a tanárok fizetését egy rendkívüli szünet esetén, illetve azt, hogy miért ezt a megoldást támogatnák ahelyett, hogy a költségvetésből úgy csoportosítsanak át, hogy akár a későbbi túlórákat is ki tudják fizetni a pedagógusoknak.
Válaszokat a cikkünk megjelenéséig csak Havasitól kaptunk, aki a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet linkjét küldte el, amit nehéz másképp értelmezni, mint hogy a kormány rendeleti úton rendezheti ezt a kérdést, vagyis maga döntheti el, mi jár a pedagógusoknak és mi nem.
Kiemelt kép: MTI
