Azóta, hogy Greta Thunberg 2018 augusztusában magányosan elkezdett demonstrálni a klímavédelemért a svéd parlament előtt, a Fridays for Future (FFF) nemzetközi tüntetéssorozattá nőtte ki magát. Az FFF 2019 szeptemberében rendezte a harmadik globális klímasztrájkot, amelyen 185 országban, 6000 rendezvényen 7,6 millió ember vett részt. Jóllehet, eredetileg iskoláskorú gyerekek tiltakozásaként indult, mára a felnőttek is bekapcsolódtak a mozgalomba, néhol aktívabban, mint a fiatalok.

Ezt mutatja az a felmérés is, amelyet 19 városban, köztük Budapesten készítettek az FFF-tüntetések résztvevőinek megkérdezésével. A munkát Magyarországon az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Klímaaktivizmus kutatócsoportjának kutatói, Mikecz Dániel és Oross Dániel készítették, és a kutatás  meglepő eredményt hozott.: kiderült ugyanis, hogy

Greta Thunberg személye idehaza inkább a felnőtteket ösztönözte arra, hogy részt vegyenek a budapesti Kossuth téren rendezett tüntetéseken, mint a fiatalokat.

Előbbiek 49 százaléka válaszolt igennel az erre vonatkozó kérdésre, míg utóbbiaknak csak a 39 százaléka, sőt, még a „valamelyest” válasz is gyakoribb volt az idősebb korosztály körében. A fiatalok 38 százalékát nem nagyon, vagy egyáltalán nem befolyásolta Greta, négy százalékuk pedig azt válaszolta, még nem is hallott az aktivista lányról.

A kutatás készítői megjegyzik, hogy az úgynevezett Greta-hatás 2019. március és 2019. szeptember között csökkent, ami azt jelenti, hogy maga a klímatüntetés annyira ismert jelenséggé vált önmagában, hogy a fiatalok az aktivista lány személye nélkül is értesülnek róla.

A felmérésből kiolvasható az is, hogy a budapesti felnőttek bíznak a leginkább abban, hogy a kormányok meg tudják oldani a környezeti problémákat. 30 százalékuk válaszolt igennel erre a kérdésre, miközben a többi városban ez az arány legfeljebb a 20 százalékot érte el. Hasonló mértékben bíznak a kormányban a magyar fiatalok is (38 százalék).

Ez azonban semmi ahhoz képest, hogy mennyire gondolják a modern tudomány feladatának a krízis megoldását: az igennel válaszolók aránya 80 százalék (fiatalok), illetve 69 százalék volt (felnőttek). E mellett szinte eltörpül az egyének személyes felelősségét firtató kérdés eredménye, amely szerint a fiataloknak a 35 százaléka, a felnőtteknek pedig a 28 százaléka gondolja úgy, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem leghatékonyabb módja, ha önként változtatunk az életmódunkon.

A budapesti tüntetéseken megjelent fiatalok 36 százaléka korábban nem vett részt semmilyen hasonló rendezvényen, 48 százalékuk azonban már legalább 1-5 alkalommal. A felnőttek között mindössze 6 százalék volt azok aránya, akik még nem tüntettek soha semmiért, vagyis Greta Thunberg a politikailag egyébként is aktívakat tudta leginkább rábírni arra, hogy részt vegyenek az FFF rendezvényén. A résztvevőknek ugyanakkor mindössze a 2 százaléka válaszolta azt, hogy támogat egy politikai pártot, vagy tagja annak – mind a felnőtteket, mind a fiatalokat vizsgálva.

Amikor arról kérdezték őket, hogy miért vettek részt a tüntetéseken, a fiatalok 84, a felnőttek 88 százaléka közölte, azért, hogy elmondja a véleményét; 38, illetve 57 százaléka pedig azért, hogy megvédje az érdekeit, ráadásul a legtöbbjük önként ment a tüntetésre, senki sem kérte őket erre.

A kutatás szerint a budapesti résztvevők 42 százaléka 20–35 év közötti, 38 százaléka 15–19 év közötti volt, 17 százalék pedig 36 év fölötti. A 20–65 éves korcsoportban arányaiban több volt a nő, a többi korosztályban viszont kiegyensúlyozottan alakult a nemek aránya.

Kiemelt kép: Filippo Monteforte / AFP