Négy év börtönre ítélte jogerősen a Győri Ítélőtábla azt a gyúrói fiút, aki bérgyilkossal akarta megöletni a szüleit.
Gy. K. a tanulmányai befejezését követően is a szülei házában maradt, megállapodott velük, hogy havi 30 ezerrel járul hozzá a háztartás költségeihez, s további 30 ezret fizet a saját lakástakarékossági számlájára.
A fiúnak nem volt rendes munkahelye, ezért nem fizette a számláit és több százezer forintos tartozása volt. Mivel a szülei ezt nem díjazták, ezért velük is megromlott a kapcsolata. Jó két évvel ezelőtt arra kérte az egyik ismerősét, hogy szerezzen neki mérget mert meg akarja ölni a szüleit azért, mert folyamatosan piszkálják és vitáznak vele. Abban bízott ugyanis, hogy ha megöleti őket, akkor jobbra fordul majd az élete.
Ezt követően az emberölésre felkért két személy szöveges, illetve hangüzenet formájában felvette a kapcsolatot a fiatalemberrel azért, hogy a szándékának komolyságáról meggyőződjön, illetve a terveiről bizonyítékot szerezzen. A cselekmény végrehajtását látszólag elvállaló férfi ismerősök közreműködésével értesítette a szülőket, majd a hatóságokat arról, hogy mire készül a fiuk.
A Győri Ítélőtábla helybenhagyta a Székesfehérvári Törvényszék korábbi ítéletét, és jogerősen is négy év börtönre ítélte a gyúrói fiút. A táblabíróság elvetette a fiatal és védője azon fellebbezési érvelését, hogy a terhelt csak poénból hívta fel a tanúként kihallgatott ismerőseit, hogy öljék meg a szüleit.
A fiú ugyanis hosszan, ismétlődően több személynél is érdeklődött az iránt, hogy ki tudná megölni a szüleit. Az emberölés érdekében korábban mérget is be akart szerezni. A középmértéktől alig elmaradó büntetés enyhítésére azért nem volt mód, mert a fiú a hozzá legközelebb állók, a szülei sérelmére követte el a bűncselekményt. Ha megvalósul a cselekmény, az a súlyos büntetéssel fenyegetett emberölés minősített esetének; nyereségvágyból, előre kitervelten több emberen elkövetett emberölésnek minősül.
