Belföld

Kiperelték a Századvég-tanulmányokat, a minisztérium használhatatlanul adta át azokat

Kreatív módon igyekszik megnehezíteni a kormány azoknak az újságíróknak a dolgát, akik meg szeretnék tudni, hogy pontosan mire fordítja az állam a közpénzeket. A Társaság a Szabadságjogokért ügyfele lényegében használhatatlan formában, hiányosan kapta meg Rogán Antal minisztériumától azokat a dokumentumokat, amelyekért pereskedett, olvasható a civil szervezet szerdai közleményében.

A TASZ tavaly szeptemberben másodfokon is nyert abban a perben, amelyet Joó Hajnalka, a HVG újságírója a segítségükkel kezdeményezett a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen. A tét az volt, hogy a közvélemény is megismerhesse, milyen közvélemény-kutatásokat és tanulmányokat készíttetett a tárca 6,1 milliárd forintért a Századvéggel. A minisztérium jelentős összegű költségtérítést kért, és a dokumentumok elektronikus átadása helyett csak személyes betekintést engedett volna az újságírónak. A bíróság azonban Joónak adott igazat, és azt is kimondta, hogy az elektronikus formában meglévő iratok kiadása nem jelenthet aránytalan munkaterhet a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára.

A jogerős ítélet után az újságíró átvette a kért adatokat tartalmazó DVD-ket a minisztériumban. Ezután szembesült azzal, hogy a több tízezer oldalnyi iratot olyan formátumban adták át, hogy azokban csak nagyon körülményesen, külön szoftver segítségével lehessen kulcsszavakra keresni.

A .pdf fájlokban ugyanis nem szövegként, hanem képként található meg az egyes oldalak tartalma (mintha a dokumentumokat kinyomtatták, majd újra beszkennelték volna). A fájlokat ráadásul szoftveres védelemmel is ellátták, ami csak jelszó birtokában oldható fel, ezt viszont nem osztották meg az újságíróval. A védelem azt is megakadályozza, hogy a dokumentumokból egyes részeket ki lehessen másolni vagy nyomtatni, írják a közleményben.

Nehéz elképzelni, hogy a dokumentumok eleve ilyen kezelhetetlen és feldolgozhatatlan formában készültek el, nem pedig pl. Word szövegszerkesztőben. A fájlok átalakítására és védelemmel való ellátására akár többtucatnyi munkaórát fordíthattak, ami azért is furcsa, mert a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak közel negyedmillió forint költségtérítésért akart betekintést biztosítani Joó Hajnalkának az iratokba, arra hivatkozva, hogy a minisztérium dolgozóit nagyon leterhelné az iratok áttekintése és anonimizálása

– írja a TASZ.

A civil szervezet az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, mert ez a gyakorlat hátráltatja a közérdekű adatok megismerhetőségét.

Joó Hajnalka egyébként azt is felfedezte, hogy az ítéletben foglaltak szerint átadandó dokumentumok jelentős része hiányzik a DVD-kről. Míg a Századvégnek a propagandaminisztériummal kötött szerződése értelmében minden egyes hónapban tizenkét közvélemény-kutatást és ugyanennyi szakpolitikai tanulmányt kellett készítenie, addig a lemezeken csak huszonnégy tanulmány szerepel, pedig összesen több mint háromszázat kellett volna átadniuk.

A hiányról tájékoztatták a kabinetirodát, jelenleg a válaszukat várják.

Bízunk benne, hogy csak tévedés történt, és hamarosan pótolják a hiányzó iratokat, hiszen mindannyiunknak joga van megismerni, hogy mire költött el a kormányzat több mint hatmilliárd forintot. Joó Hajnalka természetesen most is cikksorozatot ír majd a tanulmányokról, ahogy azt 2016-ban, a TASZ segítségével kiperelt korábbi Századvég-tanulmányok ügyében is tette

– zárták a közleményt.

Frissítünk!

A cikk megjelenése után reagált a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A válasz szerint az ítéletben foglalt iratokat kiadta a minisztérium. A TASZ szerint azonban a történetben van egy csavar: a Századvég által elkészített anyagokat ugyanis csak 2016 januárjáig kezelte egységesen a kabinetiroda, utána a minisztériumok kötöttek egy megállapodást, miszerint innentől kezdve a Századvég a tanulmányokat, kutatásokat és egyéb anyagokat közvetlenül az egyes minisztériumoknak küldi, nem központilag a kabinetirodának. Tehát innentől nem egyetlen adatkezelő volt, hanem minden, tanulmányt rendelő minisztérium azzá vált a saját anyagaira vonatkozóan, a kabinetiroda pedig állítása szerint meg sem kapta ezeket az anyagokat, nem volt adatkezelő. Így még a mostani nyertes per után sem ismerhető meg minden adat, hanem külön-külön kellene pert indítani ahhoz, hogy az összes tanulmányt, közvélemény-kutatást kiadják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik