Több más szakterület egyesületéhez, oktatási szakértőhöz hasonlóan a Történelemtanárok Egylete is nagyon rossz véleménnyel van az új Nemzeti Alaptantervről, amely január 31-én, péntek este 10 órakor jelent meg hivatalosan.
Véleményük lényege:
A NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartjuk. A NAT ellentmond a digitális kor kihívásainak megfelelő megismerésre ösztönzésnek és a történelemtanítás alapvető készségfejlesztő szerepének. Egyoldalú ideológiai normakövetést ír elő, amely „nemzetvédő” elvárás elfogult. Esetenként torzított történelmi képet, időnként kifejezetten torz történelemszemléletet tartalmaz. Az iskola állampolgári nevelési feladatainál aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket.
Részletesen is kibontják ezt. 10 pontba foglalt véleményük szerint
Elvárható, hogy az alapvetően fontos szakmai anyagok a szélesebb szakmai közvélemény bevonásával készüljenek és megismerhető legyen a készítők személye. Elfogadhatatlan, hogy ez az anyag a nyilvánosság kizárásával jött létre, még a készítők neve sem ismert.
Amíg a jelen anyag előzményének tekinthető NAT-javaslatnak volt érdemi egyeztetése 2018 augusztus-szeptemberében, ezt az érdemben új dokumentumot nem egyeztették a szakmával.
A NAT beszédes prioritására rámutatva jelzik, hogy az új NAT-ban az olvasható:
„A történelemtanulás célja, hogy a tanuló:
1. alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;
2. a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak;
3. elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit (szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak, alkotások)…”
Ez alapján, írja a Történelemtanárok Egylete,
egyoldalúnak, szakmailag igencsak vitathatónak tartjuk a történelemtanítás három legfontosabb céljának a fentiek előtérbe helyezését. Ez minden korábbi NAT-hoz képest visszalépést jelent.
Továbbá
Az elmúlt két évtized „forrásközpontú és kompetencia-alapú és a tevékenységet központba helyező” és az IKT-eszközöket preferáló oktatásával szembemenőnek tartjuk az ismeret és elbeszélés-központú szemléletet. Ez egyértelműen visszalépés egy idejétmúlt, korszerűtlen metodika világába.
Egy másik pontra is rámutatnak. A NAT-ban az áll, hogy „fő cél a normakövető magatartás és a társadalmi felelősségvállalás megalapozása, a szabadság és felelősség, valamint az alapvető jogok és kötelességek egyensúlyának megismerése”. Mindezt a NAT kontextusában tartja elfogadhatatlannak a Történelemtanárok Egyletes, ugyanis itt a „normakövetés” előírt, kötelező ideológiát jelent.
Ez nem lehet a történelemtanulás/tanítás célja. Ebből a szempontból kifejezetten károsnak tartjuk, hogy a NAT „a tényeken alapuló reális és pozitív nemzettudat” kialakítását tekinti a történelemtanítás céljának: meg nem engedve, hogy a reális, tényeken alapuló történelmi megismerés bizonyos esetekben kritikus értékelést eredményezzen.
További észrevételeikért kattintson a részletes közleményre.
Kiemelt képünk illusztráció. Budapest, 2019. május 6. Diákok a középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a fővárosi Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban 2019. május 6-án. MTI/Balogh Zoltán
