- Kövér László 2010 óta az Országgyűlés elnöke, működését rendpárti intézkedések sora szegélyezi. Ezek egyike a 2013 óta kiszabható pénzbüntetés.
- A tiszteletdíj csökkentése a parlament rendjét és méltóságát hivatott fenntartani a házelnöki érvelés szerint. Az egyre szigorúbb büntetésekre pedig azért van szükség, hogy kordában tartsák az elszabaduló ellenzéket.
- Más szemszögből azonban a pénzbüntetésekben materializálódó szigor a szólásszabadság megcsorbítását szolgáló eszköz, évek óta tartó növekedése emiatt is aggasztó.
- Ráadásul egy új törvényjavaslat, amelyről kedden szavaz a parlament, a jelenleginél is jóval keményebb büntetéseket helyez kilátásba.
Összesen 153-szor sújtott le 2013-as bevezetése óta a pénzbírság az Országgyűlésben, és eddig összesen 72 millió forintra büntették a képviselőket. Hét büntetésével a korábban LMP-s, most független Szél Bernadett vezeti a legtöbbször szankcionált parlamenti képviselők rangsorát – derül ki a 24.hu által összesített listából, amelyet azután készítettünk el, hogy adatigényléssel fordultunk az Országgyűlés Hivatalához. Arra voltunk kíváncsiak, mely képviselők, hányszor és mennyi pénzbüntetést kaptak a Tisztelt Házban, és mi volt a büntetések oka.
Amikor arról érdeklődtünk, mi lesz azzal a pénzzel, amit a tiszteletdíjak csökkentésével megtakarítanak, a parlamenti sajtóiroda azt válaszolta: az összeg az Országgyűlés Hivatalának költségvetésében maradványként szerepel. Ugyanakkor beszéltünk több megbüntetett képviselővel, akik jelezték, hogy a 2013 elején bevezetett büntetési gyakorlat időközben némileg változott. Az elején sárga csekket adtak egyikük szerint, azaz nem automatikusan csökkentették a tiszteletdíjat, hanem azt várták, hogy a képviselő fizesse be a büntetést. Ezen azonban hamar módosítottak, és levonták a tiszteletdíjból a kiszabott büntetést.
A házvezetés büntetést kezdeményezett, ha egy képviselő
- sípolt,
- bemutatott,
- szirénázott,
- megafonba beszélt,
- táblát vagy molinót emelt a magasba,
- esetleg papírokat szórt szét a teremben,
- de volt, akit antiszemita kifejezésért büntettek meg,
- és büntetés járt az elnöki emelvény elfoglalásáért is.
Összesítésünkből az is kiderül, hogy a büntetés összege milyen komoly mértékben nőtt meg az évek alatt:
- az első bírság 131 ezer forintról szólt,
- az idén szabtak ki 1 millió 780 ezer forintos büntetést is.
A szinte csak ellenzéki képviselőket sújtó pénzmegvonás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bírságolt politikusoknak nem fizetik ki a tiszteletdíja egészét, csak azt, ami a büntetés levonása után marad. Emiatt több képviselő is pereskedik Strasbourgban.
Megtudtuk ugyanakkor, hogy bármekkora legyen is a büntetés, a képviselőknek a minimálbért mindenképp kézhez kell kapniuk.
A büntetéseket egyébként nem mindig Kövér László rója ki, illetve kezdeményezi (a végső szót a plenáris ülésen mondják ki, de ez a kormánytöbbség szavazási fegyelme mellett formaság), az első ciklus legnagyobb összegű bírságkiszabása például Latorcai János KDNP-s alelnök nevéhez fűződik.
2010-2014: az első fecskék
Az első büntetést a törvény 2013. januári hatálybalépése után Szanyi Tibor kapta márciusban, miután interpellációja után
Az az MSZP képviselőjének 131 ezer forintos büntetést osztottak.
A ciklus negatív rekordere az akkor még jobbikos Novák Előd lett, négyszer kapott büntetést, köztük kétszer is antiszemita megjegyzéséért. Párttársa, Gaudi-Nagy Tamás és a korábbi jobbikos Lenhardt Balázs 2014 februárjában kivitték az uniós zászlót az ülésteremből, majd kidobták a Parlament ablakán – őket emiatt büntették meg.
2013 júniusában az új földtörvény megszavazásakor az egész Jobbik-frakció felment a elnöki pulpitusra, mire őket a lehető legsúlyosabb büntetéssel, egyhavi tiszteletdíjuk megvonásával szankcionálták. Ez közel 18 millió forintot jelentett.
2014-2018: békeévek
2014 és 2018 között két év is volt, amikor egyáltalán nem szabott ki büntetést a házvezetés. Ebben a békésnek mondható ciklusban az előzőleg kétszer is megbüntetett Szél Bernadett lett a legtöbbet szankcionált képviselő, őt négyszer kapta el a kövéri szigor, például azért mert táblákat, plakátokat tartott a magasba.
Az Együtt színeiben megválasztott független Szabó Szabolcs szirénázásért fizethetett 249 ezer forintot, míg a jobbikos Egyed Zsolt és Kulcsár Gergely egy alkalommal egy ember nagyságú papírmasé figurát vitt az ülésterembe és helyezett el a miniszterelnök helyénél. A figura Mészáros Lőrincet mintázta, kezében „stróman” felirattal, ez sem maradhatott megtorlatlanul. Olyan bűnök is előfordultak – idézünk a parlamenti határozatból –, mint hogy az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó, Gőgös Zoltán, Heringes Anita, Hiszékeny Dezső, Horváth Imre és Korózs Lajos egy-egy A/4-es méretű táblát emelt fel, amelyeket összeolvasva piros színnel a „Ne írd alá, János!” szöveg volt olvasható . Ezzel egy időben Józsa István, Szabó Sándor, Szakács László, Teleki László és Tukacs István egy-egy vétó feliratú táblát tartott fel. A kilengésért a szocialista politikusokat fejenként csekélynek mondható 50 ezer forintra büntették.
2018 óta elszabadult a hajóágyú
A mostani ciklusban aztán szintet lépett a büntetéshullám. Az elmúlt másfél év alatt a korábbi összeg többszörösét rótták ki büntetés gyanánt, a csúcs a tavaly december 12-i ülés volt, amikor az ellenzéki képviselők a rabszolgatörvény elfogadása ellen tiltakoztak változatos eszközökkel. Elfoglalták az elnöki emelvényt, így megakadályozták, hogy az ülést vezető elnök feljusson a pulpitusra. A szavazásokat Latorcai János végül a saját ülőhelyéről vezényelte le, párttársai védelmező gyűrűjében. Az akcióban részt vevő – főként MSZP-s, független és párbeszédes – képviselők jellemzően egymillió forint körüli vagy akár azt meghaladó bírságot kaptak, míg például az LMP-s Csárdi Antal az ülés megnyitásakor az ülésterem karzatáról ,,Rabszolgamunka helyett tisztességes béreket!” feliratú papírcédulákat szórt a kormánypárti képviselők padsorai fölé – ezt félmillió forintja bánta.
Kövér javaslatára utóbb szintén a tavaly december 12-ei ülés miatt szabták ki az eddigi két legnagyobb büntetést: Tóth Bertalannak és Szabó Tímeának egyaránt 1 millió 782 ezer forintot. Hogy miért ők ketten kapták a legnagyobb anyagi szankciót, annak logikus a magyarázata: egyhavi tiszteletdíjnál nagyobb büntetést nem eszközölhettek az akkori (és máig érvényes) szabályok szerint, a két említett ellenzéki politikus fizetése pedig azért ilyen magas, mert a képviselői alapdíj dupláját kapják a frakcióvezetők. A pulpitus elfoglalása mellett mindkettőjüknek felrótták, hogy sípot is megszólaltattak az ülésteremben.
A jobbikos Jakab Péter – aki ekkor még nem volt frakcióvezető – közel 1 millió 250 ezer forintot fizethetett azért, mert ugyanezen a napon a zárószavazások alatt elfoglalta a kormányfő helyét és letakarta a szavazógombokat „a miniszterelnök cselekvési szabadságának korlátozása, a szavazásban való részvételének fizikai erővel történő megakadályozása érdekében”. A ciklusban eddig a legtöbbször büntetett képviselő egyébként a párbeszédes Tordai Bence, akinek másfél évnyi parlamenti jelenléttel sikerült a leginkább szankcionált képviselővé válnia, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető pedig többször is nevesítette mint provokátort, bár a végső lökést a szigorításhoz könnyen lehet, hogy inkább az adta, amikor Hadházy Ákos a miniszterelnök beszédét zavarta meg tábláival, és egy ponton még a lófaszos felirat is előkerült.
Strasbourg kontra Kövér
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elítéli a parlamenti büntetéshullámot. Egy 2016-os jogerős strasbourgi ítélet szerint például nem lehet megbüntetni a magyar képviselőket úgy, ahogy rendre megteszik, ez ugyanis a véleménynyilvánítási jogukat csorbítja. Az ítélet előzménye az volt, hogy 2013 áprilisában a Párbeszéd képviselői egy kifeszített molinóra a következőt írták: „Loptok, csaltok, hazudtok”. Ezért Karácsony Gergelyt és Szilágyi Pétert 50 ezer, illetve 185 ezer forintra büntették. A bíróság azonban kimondta: az akcióval a képviselők nem zavarták meg jelentős mértékben az ülést, a verdikt továbbá elismerte, hogy a parlamenti politizálásnak a szimbolikus megnyilvánulások is a részét képezik.
A bíróság kártérítést is megítélt a képviselőknek, ezt alperesként a magyar állam ki is fizette. Az elmúlt években újabb és újabb politikusok fordult a strasbourgi fórumhoz – mondta lapunknak az anno Karácsonyékat is képviselő Karsai Dániel ügyvéd. Így jó eséllyel ismét elítélő határozat születhet Strasbourgban, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az egyre szigorúbb büntetéseket belengető kormányoldalt ez láthatóan egyáltalán nem érdekli. Novemberben olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely a jelenleginél is sokkal szigorúbban szankcionálná azokat a képviselőket, akik megzavarják a parlamenti ülések nyugalmát:
- 1-4 havi tiszteletdíjuk is megvonható lenne sértő kifejezések, nem engedélyezett szemléltetőeszközök használata miatt, vagy ha zavarják az ülés menetét.
- Az ülés vagy egy képviselő joggyakorlásának akadályozása, illetve a fizikai erőszak akár 4-6 havi büntetést is maga után vonhat.
- A renitens képviselők 8, 15, 30 vagy akár 60 napra kitilthatók lennének az ülésteremből, függően tettük súlyától.
A módosításokról kedden szavaz az Országgyűlés, és 2020-tól léphetnek életbe. Kocsis Máté a rendbontások elkerülése mellett azzal indokolta őket, hogy az ellenzéki politikusok az eddigi büntetéseket mellényzsebből kifizették.
Kiemelt képünkön: Kövér László az Országgyűlési Őrség ünnepélyes eskütételén a Parlament Kupolateremében. Fotó: Kummer János / 24.hu
