A 4iG Nyrt. informatikai vállalkozás 2018 nyarán olvadt be a Mészáros-féle Opus Global Nyrt.-be, és szinte azonnal megsokszorozta forgalmát, nyereségét, sorban kapta a megbízásokat. Alig egy év után viszont a volt felcsúti polgármester váratlanul megvált a társaságtól, a cégtulajdon döntő része pont arra a Jászai Gellértre szállt, aki az elmúlt években a Mészáros-birodalom működtetője volt.
Három héttel később az immáron Jászai-tulajdonú 4iG Nyrt. bejelentette, hogy megvásárolta a nagyvállalati szektor legnagyobb infokommunikációs szolgáltatóját, a T-Systems Magyarországot a Deutsche Telekomtól (DT).
A 4iG néhány hét alatt piacvezetővé vált az informatikai szolgáltatások szektorában, Jászai Gellért pedig hirtelenjében egy legkevesebb 55 milliárd forint értékűre becsült vállalat tulajdonosa lett.
A 444-nek nyilatkozó informátorok szerint maga Orbán Viktor döntött a 4iG tulajdonosi szerkezetéről. Sőt, Orbánék már egy éve készültek az informatikai szektor bevételére, a közbeszerzések átalakítására, hogy a médiaszektorhoz hasonlóan „egycsatornás rendszert” hozzanak létre: központosított beszerzések, és egy körön belüli, de piacinak álcázott nagyvállalkozás, amely megrendeléseket lefölözi. Orbán tehát több száz milliárdos piacot rendelt Jászai Gellért felügyelete alá.
A miniszterelnök olyan szereplőt hoz helyzetbe Jászai személyében, aki az elmúlt hónapokban konfliktusos viszonyba került a felcsúti körökkel. Ez nem jelent fordulópontot a rendszer működésében, nem jelenti a Mészáros Lőrinc birodalmának gyengülését, viszont üzenetet hordoz a rendszert működtető emberek számára. Ez az üzenet pedig úgy szól, hogy mindenkinek, minden pillanatban igazodnia kell a központi akarathoz, itt mindenki csak a központi akarat révén lehet az, aki, és senkinek sincs tényleges tulajdona. Vagyis: „bárkitől elvehetek, és bárkinek adhatok hatalmat, és vagyont, de ezt akármikor vissza is vehetem”.
A 4iG-, és az ahhoz kapcsolódó T-Systems-üzlet mélyére nézve láthatóvá válik, hogy a miniszterelnök ma már egyszerre gyakorol korlátlan befolyást az államapparátus működése és a kedvezményezett üzleti körök pozíciói felett, tetszése szerint futtathat fel vagy törhet le cégeket, üzletembereket.
A 444 cikkének legfontosabb állításai:
- Jászai Gellért két olyan vállalkozásnál kezdte karrierjét, amelyek mögött a korabeli sajtó a szocialista kötődésű milliárdost, Leisztinger Tamást sejtette.
- Rejtélyes pénzből épülő ingatlancége, az SCD a kétezres évek elején jó politikai kapcsolatokat épített ki minden irányba, és hatalmas vagyont halmozott fel, főleg a balatoni turisztikai vállalatok fölvásárlása révén.
- Jászai így jutott el Orbán Viktorhoz, mivel 2006-tól már zömében fideszes önkormányzatokkal kellett üzletelnie. Személyesen Orbánnal tárgyalt, a párttal kapcsolatos üzleti ügyekben kihagyhatatlannak tartott Simicska Lajost nem avatták be.
- A 2008-as hitelválságban az SCD megrogyott, Jászai a Fidesszel próbált megállapodni, hogy megmentsék a hatalmas ingatlanportfóliót. Ekkor már Simicskával kellett tárgyalni.
- Simicska nem bízott Jászaiban, lyukra futtatta és gyakorlatilag tönkretette.
- Az Orbán-Simicska háború után viszont Jászai előnnyel indult a miniszterelnöknél: nem kötődött a korábbi pártpénztárnok céghálójához, tapasztalt menedzsernek számított, és éppen ilyen emberekre volt szükség.
- Jászai visszatért. Egy kiüresedett tőzsdei cég, a Konzum elnökeként olyan pénzügyi megoldásokat kínált a pártközeli vállalatbirodalom és Orbán számára, amelyet annak idején Simicska sem tudott.
- A Konzum és a vele párhuzamosan épülő, a pénzügyi csalás miatt megdőlt Buda-Cashtől átvett Opimus (később: Opus Global) vezetője elképesztő sebességgel építette a holdingot, de közben egyre feszültebb lett a viszonya Mészárosékkal. „Ekkora nehezékkel képtelenség haladni” – mondta az igazgatóságba beültetett Mészáros-gyerekekre utalva.
2018-ban új szektor került az óriási Orbán-Mészáros-holding látóterébe: az informatika. Fehér István, a Simicska-háború után légüres térbe került kormányközeli üzletember eladta 4iG nevű rendszerintegrátor vállalkozását a Jászai vezette Mészáros-csoportnak.
Az Orbán család környékén voltak ambíciók az informatikai piac meghódítására.. Az Opus Global és a Konzum tőkealapjai megvették a 4iG-t. Azonnal érkeztek is a nagy megrendelések. A 4iG árbevétele fél év alatt közel hússzorosára ugrott, eredményessége alig egy év alatt 1700 százalékkal nőtt.
Közben Orbán elkezdte átszerveztetni az informatikai közbeszerzések rendszerét. Az összes állami szerv, cég és önkormányzat éves informatikai költése 200-300 milliárd forint körül mozog, de ez a szám két év alatt akár másfélszeresére ugorhat, és további növekedés is várható.
Orbánék pontosan olyan egycsatornás rendszert valósítottak meg az állami informatikai piacon, mint amit korábban a médiafinanszírozásban. Hatósági szabályozás útján központosítják a beszerzéseket, felépítenek egy nagyvállalatot, amely irányítja a piacot, majd ezután írják ki a nagy tendereket.
Alig zajlott le a 4iG-üzlet, Rogán Antal kabinetje 2018 nyarán megkezdte a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) előkészítését. Az ügynökség felállásával párhuzamosan a kormány teljes beszerzési moratóriumot vezetett be 2019 szeptemberéig.
Az állami intézmények és vállalatok által az ügynökség első évére beadott informatikai igények összértéke az 500 milliárd forintot közelíti.
Orbán ezután úgy döntött, kiveszi a 4iG-t a Mészáros-birodalomból. Erre több oka is volt:
- A következő uniós költségvetési ciklusban nagy számban írhatnak ki informatikai tendereket, és nem hiányzik a miniszterelnöknek még egy olyan OLAF-hisztéria, mint ami a Tiborcz István-féle Elios Zrt.-vel. Jobb, ha a családtól távolabb van az informatika.
- A 4iG–T-Systems-üzletben a német tulajdonos Deutsche Telekom amerikai tőzsdén jegyzett cég, az amerikai tőzsdefelügyelet pedig szigorú nemzetközi hatóság. A nemrég lezajlott Microsoft-botrány megmutatta, mennyi kellemetlenséget okozhatnak. És a németek sem szívesen üzleteltek volna a felcsútiakkal.
A 2018-as választások óta akadtak „elszámolási problémák” Mészárosék körül. Olyan ügyek, amikor engedély nélkül tűntek el pénzek, vagy nőttek megbízások árai. Orbán döntése tehát fontos üzenetet is hordozott a rendszerében dolgozó embereknek: itt nincsenek magánvagyonok, nincsenek biztos pozíciók, a központi politikai akarat bárkitől elvehet bármit és bárkinek adhat is bármit.
A miniszterelnök ritkán oszt újra politikai vagy épp kormányzati pozíciókat emberei között. A „vadászterületeket”, az államhoz kapcsolódó piacok felügyeletét, vagy akár cégeket viszont annál gyakrabban mozgat át egyik emberétől a másikhoz.
Az erőviszonyok ilyen hullámzása vagy inkább hullámoztatása a rendszer egyik fontos jellemzője. Az információhiányból adódó bizonytalanság és a hatalomnak való kiszolgáltatottság a legfelső szinteken is jelen van, és áthatja a mindennapos működést.
Jászai maga sem lehet biztos benne, kell-e belső konkurenciával számolnia, meddig maradhat kezében az irányítás, és nem kell-e esetleg megválnia üzletrészétől, ha a németekkel lezárják a T-Systems-dealt.
Kiemelt kép: Orbán Viktor Facebook oldala
