Bár korábban egy év börtönre és három év közügyektől való eltiltásra ítélték nagyobb kárt okozó és folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás miatt, másodfokon felmentette a Budapest Környéki Törvényszék azt a férfit, aki 2011 májusától öt éven keresztül, legalább 760 alkalommal jegy nélkül utazott a Nagykáta-Budapest közötti vasúti vonalon.
Az utasleadási lap aláírásával azt vállalta férfi, hogy a jegy árát és a pótdíjat utóbb rendezi, azonban ezeket egyetlen alkalommal sem fizette meg, sem a vonaton, sem később. Hogy mégis miért írta alá az utasleadási lapokat? Azért, mert ha valaki közreműködik az utasleadási lap kiállításában, akkor azt nem lehet leszállítani a vonatról, utazása jogszerű, hiszen együttműködő magatartásával arra nyer jogosultságot, hogy eljusson a szándéka szerinti célállomásra.
Az első fokú tárgyalás során a bliccelő elismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról is.
A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság a kialakult bírói gyakorlattal összhangban azt a döntést hozta, hogy a bliccelő cselekménye csalás bűntetteként nem értékelhető. A menetjegy megváltásának elmaradása jelen esetben a MÁV Személyszállítási Üzletszabályzatában írt feltételek megszegése, ami polgári jogi szerződésszegés és nem értékelhető büntetőjogi kategóriaként.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a férfit a folytatólagosan elkövetett csalás vádja alól felmentette és mellőzte a szabadságvesztés kiszabásáról és végrehajtásáról, valamint a közügyektől való eltiltásról szóló rendelkezéseket. Az ítélet jogerős.
Kiemelt kép:Máthé Zoltán / MTI
