Aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget
– közölte Gulyás Gergely miniszter, amire válaszul jogszerűtlen kampányolásért, valamint a választás alapelveinek és tisztaságának megsértéséért panaszolta be a kormányt Karácsony Gergely.
Önálló, kemény vezetőt akarnak a fővárosiak
Mint a Závecz Research felméréséből kiderült, a budapestiek többsége ráadásul nem is ért egyet a miniszterrel: a többség olyan főpolgármestert látna szívesen a város élén, aki képes konfliktusokat vállalni a kormánnyal Budapest érdekében. Csupán a fideszesek gondolják azt, hogy érdemes jóban lenni a kormánnyal azért, hogy több támogatást kapjon a főváros.
Nagyjából kétszer annyi budapesti gondolja azt, hogy a főpolgármesternek nem kell simulékonynak lennie. Ezt valószínűleg a kampánystábok is bemérték korábban: nem lehet véletlen, hogy az ellenzékiek Tarlóst Orbán bábjának igyekeznek beállítani, a főpolgármester pedig minden eszközzel igyekszik saját integritását bizonyítani.
Én önálló ember vagyok, haver!
– így hangzott ez Tarlós szavaival amikor egy ellenzéki aktivista vádolta azzal, hogy úgy ugrál, ahogy Fidesz-irodában fütyülnek.
A diagramon jól látszik, hogy minél fiatalabb valaki, annál inkább elvárja, hogy a főváros vezetője álljon ki Budapestért a kormánnyal szemben. A végzettséget nézve pedig az látszik, hogy a diplomások várják el inkább, hogy legyen asszertív a főpolgármester.
Fideszesek és ellenzékiek között van a legdurvább különbség: előbbiek 63 százaléka, utóbbiak 13 százaléka szerint kell a városvezetőnek a kormány kegyét keresnie. A pártnélküliek 28 százaléka gondolja így, azaz ők közelebb állnak véleményükben az ellenzékiekhez.
Az ellenzékieknél csak Karácsony támogatói gondolják leginkább úgy, hogy a főpolgármesternek bele kell állnia a kormányba a város érdekeit védve. Ugyanakkor a bizonytalanok, a passzívok, illetve a Tarlóson és Karácsonyon kívül más jelöltet támogatók is inkább konfliktusvállaló személyt látnának szívesebben a főpolgármesteri székben.
Sokan hiszik, hogy Orbán büntetné az ellenzéki fővárost
A fenti adatok annak tükrében még érdekesebbek, hogy majdnem ugyanannyi budapesti tartja valószínűnek, hogy a kormány büntetné a fővárost, ha ellenzéki politikus vezetné, mint ahányan nem így gondolják.
Érdemes ismét Gulyás Gergelyt citálni, aki szerint Orbán és Tarlós magánemberként kötött megállapodást: körülbelül 1000 milliárd forintot jelent Budapestnek a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló paktum, aminek része a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) létrehozása is. Tarlós akkor azt mondta: gyakorlatilag sikerült szinte napok alatt 108-110 milliárdot szerezni a városnak.
A kontextusba helyezés végett: Budapest 2019-es büdzséje összesen 386 milliárd forint. Még Bagdy Gábor, a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes is úgy fogalmazott, hogy „feszített” a budapesti költségvetés. A cikk végén részletesen kifejtjük majd, hogy ez a büdzsé valóban szűkös, és pont ezért a kormány rövid pórázon tarthatja a fővárost.
Hogy ezt meg is tenné-e Orbán Viktor, arról az ellenzékiek úgy vélekednek, hogy minden bizonnyal: 58 százalékuk mondta ezt valószínűnek, miközben a kormánypártiak csak a negyede tudja ezt elképzelni. A pártnélküliek egyik fele valószínűnek tartja a az ellenzéki Budapest büntetését, másik felük nem.
Mennyire zsarolható Budapest?
Kevesebb mint felére estek Budapest bevételei 2010-hez képest, a 386 milliárdos költségvetés az egyik legalacsonyabb a közép-európai fővárosok mezőnyében. Szinte az egésze el is megy a kötelező feladatokra, így egyre inkább leértékelődik a fővárosi önkormányzat szerepe, lassan már csak szimbolikus pozíció lesz a főpolgármesteri tisztség – írta a G7 cikkében, amelyben szinte minden lehetséges dimenzióban megvizsgálták, mit is jelent az, hogy ennyi a főváros költségvetése.
A fővárosi bevételek és a kiadások kevesebb mint a felükre estek vissza 2010 és 2018 között. Ennek fő oka az önkormányzati oktatási és egészségügyi intézmények államosítása volt, viszont a megmaradt büdzsé még úgy is nagyon alacsony, és lényegében elégtelen a fővárosi feladatok ellátására, hogy hatalmas ingatlanvagyont vett el az állam a várostól, amit így már nem kell fenntartania. 2019-ben például 66,7 milliárd forint külföldi hitel felvételével foltozta be Budapest a költségvetésén tátongó lyukat.
Ha nem vesszük figyelembe a pénzügyi műveleteket, akkor 2019-ben már csak a helyi GDP 1,5 százalékával gazdálkodik a főváros, ami elképesztően alacsony szám, 2010-ben még 5 százalék körül mozgott ez az érték. Ugyanez az adat Prágára kiszámolva 7,1 százalék, Bécsre 15 százalék, Berlinre pedig 22,5 százalék.
És innen már érthető, hogy milyen sokat jelent a fővárosnak az Orbán-Tarlós-paktum 1000 milliárdja. És hogy miért értelmezhető zsarolásnak az, ha egy miniszter, azaz a kormány azt ígéri, hogy Tarlós esetleges alulmaradása esetén a megállapodás is érvényét veszítheti.
A főváros adósságállománya jelenleg meghaladja a 170 milliárd forintot, tehát a kormány által 2012-ben átvállalt adósságállomány néhány év alatt újratermelődött. Eközben viszont ennél több pénzből felépült a Puskás Aréna a városban, ami messze nem az egyetlen kiemelt kormányzati beruházás Budapesten, amihez ugyebár papíron szinte semmi köze az aktuális főpolgármesternek.
Látványos, hogy a főváros messze alul van finanszírozva, akár onnan nézzük, hogy mennyi GDP-t termelnek a lakói, akár onnan, hogy milyen feladatokat kellene ellátnia. Ebben a kitett helyzetben pedig sok múlik az állami támogatásokon. A felmérés számai azt mutatják, a budapestiek többsége szerint egy főpolgármesternek az a feladata, hogy elérje, akár konfliktusok árán, de Budapestnek szerezze meg azt, ami Budapestnek jár.
Kiemelt kép:Koszticsák Szilárd / MTI
