Komótos tempóban megy a beszélgetés Balatonakarattya szélén, kamionok forgolódnak a körforgalomban, unottan olvasgat a bágyadt őszi napfényben egy strandkellékárus, az élet folyik a szokásos posztszezoni medrében. A lecsókolbászról és csontival fogott, de hamarjában visszaengedett keszegről szóló kvaterkában nem kerül elő az a fontos téma, ami Magyarország egyik legfiatalabb falvának 5 évre meghatározza majd az életét:
Az önkormányzati választás márpedig közel van, és a kampányt az ilyen álmos Balaton-parti községek sem ússzák meg: augusztus 31-én robbant a hír, hogy a Matolcsy kampányolását felvevő LMP-s Nuszbaum Tibort és jóbarátját bántalmazták Akarattyán. Nuszbaum szerint a mobiljával csak a marcipánt osztó, aláírást gyűjtő polgármestert fotózta le, Matolcsy szerint viszont az ajánlóíveket a személyes adatokkal. A fotót nem akarta törölni, pikkpakk ott termett – leírásuk szerint – öt gorilla, repkedtek a fülesek, leteperték a barátját, majd mindkét fél feljelentést tett.
Adott egy Balatonkenesétől csupán öt éve levált falu, ami azóta pereskedik a volt anyavárossal a határain és vagyonán, és az eldöntetlen per miatt minden egyes utcája jogilag a mai napig Keneséhez tartozik. A községet a jegybankelnök volt felesége vezeti, aki tehát nemrég botrányba keveredett, szóval ez elég apropó volt, hogy Akarattya bekerüljön a Csatatér rovatunkba. Mindent összevetve akikkel helyben beszéltünk, elismerték, Matolcsy Gyöngyi csinált jó dolgokat. Rendre előkerültek a leaszfaltozott utcák (amik még mindig ritkaságszámba mennek errefelé) és a teljesen felújított, LED-esre cserélt közvilágítás, ami tényleg sok fényt ad. De a 2014-es ígéretek teljesülését sok helybéli felrótta ottjártunkkor.
Fejlesztve menekülés
Ott van mindjárt a 890 millió forintért 2015-ben megvett volt MÁV-üdülő, aminek a helyén elvileg épül a Magyar Nemzeti Bank alapítványai által tervezett oktatási és konferencia-központ. Balatonkenese perben áll a vagyonmegosztás miatt Akarattyával, a leválás nem volt zökkenőmentes, a MÁV-üdülő területe is kérdéses. Ez lehet esetleg a magyarázat arra, hogy a projekt még mindig nem tart sehol, ottjártunkkor egy hatalmas törmelékkupac emlékeztetett arra, hogy a dózerolást kipipálták, építkezés nincs. Az ott várakozó munkások is csak annyit mondtak nekünk, ők nem ezért vannak itt, csupán jöttek aszfaltozni a környező utcákat. Gyanúsan kampányaszfalt lesz ez.
Manapság már mindenkinek van Magyarországon konferencia-központja
– legyint sokatmondóan a szomszédos, totálisan üres és világvége hangulatot árasztó strand egyik bezárt büféje előtt egy férfi. Aztán feleségével és fiával odébbáll. Üdülősök, utolsó mohikánok a közelgő őszben, tán indulnak is haza.
A magasparton is inkább az indián nyarat élvező turistákat, nyaralósokat találunk, bár az egyik házban ráakadunk egy nőre, aki a tüchtig porta lépcsőjét sepregeti. „Az elválásról nem akarok beszélni, mégiscsak 33 évig dolgoztam a kenesei polgármesteri hivatalban” – fejti ki a részleteket a nevét nem vállaló alany. Ő is azt állítja, hogy vannak fejlesztések, de sok 2014-ben ígért fejlesztés nem valósult meg. Pedig ’14-ben ő is Matolcsy Gyöngyire húzta az x-et. (A polgármestert a függetlenség elhozójának tartják helyben, ez elvitathatatlan érdeme). Hogy beszélgetőtársunk most kire szavaz majd, az rejtély, de felvilágosít, hogy „nemrég járt itt Kerékfy Pál úr, dobott be szórólapot”.
Kis falu ez, Kerékfy Pált pedig már korábban meginterjúvoltuk, útjára is engedjük pár szó után (lejjebb őt és programját is bemutatjuk a többi polgármesterjelölt mellett).
Utálom a Fideszt, teljesen tönkretettek.
Ezt már a helyi Áfész előtt mondja egy férfi, aki a téma érzékenysége miatt szintén névtelenül nyilatkozik. Elmeséli, hogy uniós pénzből marhahízlaldát építtetett a fülkeforradalom előtti időkben, de az utolsó részletet a kormányváltás miatt nem fizették ki, „a projektet lesöpörték az asztalról”. A cége így meg se kezdhette az izraeli húsexportot, csődbe ment, neki erre rá is ment az egészsége, „rosszindulatú daganatot szedtek ki a vesémből” – mutat hastájékra, majd hozzáteszi keserűen: „a stressz”.
Alanyunk azt is elmondja, egy rokona látta az Áfészra néző háza ablakából a perpatvart az LMP-sekkel augusztus végén, ez alapján állítja, egy önkormányzati tisztviselő és egy közmunkás verte-rúgta Nuszbaum Tibor barátját.
A férfi ezután beszáll csinos autójába a frissen vett zsömlével-felvágottal, majd elhajt. A hangulat ezután sem változik, a környéken leszólított helybeliek – túl kis falu lévén – zömmel név nélkül állítják, valami nem klappol. Egy nő szerint „szar, okádék a falu partja”, egy rokkant férfi, a nevét vállaló Hajas József pedig arra panaszkodik, indok nélkül elutasították a kérvényét, hogy támogassa az önkormányzat háza akadálymentesítését. Szavazni azért a helyiek Józsi bácsija is elmegy, fanyar mosollyal meg is említi: „Bár ott is ugratnom kell a padkán, mintha lovon ülnék.”
A jegybankárex, az informatikus és a vetőmag-kereskedő
Megkerestük persze a jelölteket is, egyedül a regnáló polgármester kérte írásban a kérdéseket, a két ellenjelölttel személyesen is tudtunk beszélni. (Matolcsy Gyöngyi végül nem válaszolt időre a kérdéseinkre.)
Matolcsy fő kihívójának tűnik a magát konzervatívnak valló Kerékfy Pál, aki hat és fél éve tanít informatikát és kapcsolódó tantárgyakat a felsőoktatásban. Öt fő kampánypontot alkotott, „az egyik épp a beszélgetés: úgy kell egy falut vezetni, hogy megbeszéljük a fontos dolgainkat.” A községet átláthatóan irányítaná, nemcsak pénzügyileg, hanem a döntések elmagyarázásának szintjén is, alkotna településstratégiát. Kerékfy a falu külcsínére is odafigyelne jobban, hisz sok a gazos terület. A közéletet is felpezsdítené és több közmeghallgatást tartana. A magaspart bekerült a megye 7 csodája közé a Veol szavazásán, ám ott már ezt megelőzően jelentkeztek gondok: a nyáron tele van autókkal a zöldfelület, szörnyű állapotok uralkodnak.
Matolcsyval amúgy „nincs semmi bajunk egymással”, sőt az ő vezetésével sok mindent sikerült elérni, a közvilágítástól a strandok felújításáig. Persze a lejáratás, ha csak fű alatt, de megy: „Visszahallok dolgokat, suttogva terjesztenek ezt-azt, például hogy alkoholista, liberális vagyok, behozom a migránsokat. Ezek annyira abszurd ötletek! Minden fontos kérdésben, ami most megosztja az országot és a nyugati világot, például család, migráció, nemzeti önrendelkezés, konzervatív állásponton vagyok.” A verekedős sztoriról az a véleménye, hogy „eszembe se jutna fényképezni egy kampányrendezvényen”, de ha mégis ilyen történne, akkor a rendőrségre bízná a problémát. A sztori amúgy „nem része a közbeszédnek Akarattyán”, nem is örül, hogy akkor válik a falu érdekessé, ha rossz dolgok történnek.
Rózsás Attilát nem ismerem, de tervezem, hogy elmegyek vele beszélgetni. Róla azt tudom, hogy Balatonfőkajáron vannak nagybirtokai, egyesek ismerik, de nem sokan.
Az említett úr, akiről Kerékfy beszélt, egy harmadikként feltűnt kihívó, a több vállalkozást is tulajdonló Dr. Rózsás Attila Károly, akiről kevés megkérdezett helyi tudott valamit, pedig 1985 óta él a település(rész)en. Öt éve még támogatta Matolcsy Gyöngyit, később a településfejlesztési bizottság kültagjaként be is került az önkormányzatba. Most mégis miért indult? Hát mert „sok rosszat olvastam Akarattyáról, amiket el sem akartam hinni”. Ez alatt a kudarcba fúlt kenesei válást értette: „Nem gondoltam volna, hogy öt év alatt a polgármester ezt nem tudja elintézni”. A külsős bizottsági tagságától időközben megvált, hisz hiába írt minőségi tanulmányokat, „a polgármesternek gőze nem volt, mit akarok”, nem értette a testület sem az anyagait. Ráadásul a „beígért dolgoknak körülbelül 20 százaléka valósult meg”, amit Matolcsy mondott öt éve. Szerinte a közterületeiket még tulajdonló Kenese is akadályozta őket, csak akkor járult hozzá bármihez az ottani fideszes polgármester, amikor a térség fideszes képviselője, Kontrát Károly behívatta, hogy támogassa már ezt és azt az akarattyai fejlesztést.
Mit ígér a harmadik jelölt? Akarattyára megálmodott egy 700-800 millió forintos zöldségfeldolgozót, de arra is készül, hogy megnyílik az uniós pénzcsap. Célja Akarattya de facto függetlenségének megteremtése, de helyi televíziót, új templomot és köldökzsinórvérbankot is létesítene. A Fidesz támogatásával induló Matolcsyról tehát már nem jó a véleménye, szerinte ő „ugyanolyan kommunista, mint a volt férje”, ráadásul gyanúja szerint a polgármester nem is lakik életvitelszerűen a faluban. Rózsás végül szomorúan és őszintén fűzte hozzá:
Én akartam a Fidesz jelöltje lenni, hisz igazi fideszes vagyok.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu