Nem ugrott a rendőrség a fideszes polgármesterre, pedig a Kúria megbírságolta

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szerint nem követett el bűncselekményt Érd fideszes polgármestere, amikor májusban, az EP-választás előtti napokban 2709 érdi első szavazónak küldött ki olyan levelet, amelyben a Fidesz-KDNP-t támogatására szólította fel őket.

T. Mészáros András nyilvánosan nem adott magyarázatot arra, hogy hogyan jutott hozzá a város összes első választójának listájához és személyes adataikhoz. A választói névjegyzék adatainak megszerzését szigorú törvényi szabályozás korlátozza, csak a jelölőszervezetek és a jelöltek vásárolhatják meg saját kampányukhoz, de nem adhatják tovább harmadik személynek.

A kampányakció a Nemzeti Választási Bizottság, majd később a Kúria elé került. Mindkét fórum több törvénysértést is megalapozottnak talált. Elmarasztalták T. Mészárost, amiért pártpolitikusi nyilatkozatát a jogellenesség szintjéig összemosta közhatalmi megbízatásával. A levelek finanszírozásról szóló állítások sem stimmeltek. T. Mészáros azt is állította, hogy az Érd címerével ellátott leveleket nem a város, hanem az „érdi Fidesz” kasszájából fizette, de az eljárás során kiderült, hogy az érdi Fidesz nem számlaképes jogi személy. A halmozott jogsértések miatt végül a Kúria – némileg csökkentve az NVB által korábban kiszabott összeget – 233 ezer forintra bírságolta T. Mészárost.

Az ügyben az érdi ellenzéki szövetség polgármesterjelöltjének, Csőzik Lászlónak a csapata tett korábban rendőrségi feljelentést tett.

A rendőrség a VIII. kerületi ellenzéki polgármester-jelölt, Pikó András ügyében mutatott tempót messze alulmúlta: csak egy hónap után rendelt el nyomozást, és sem tanúmeghallgatást, sem házkutatást nem tartott.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság augusztus 26-án a feljelentők kérdésére válaszolva azt írta, hogy nem határozható még meg a nyomozás lezárásának időpontja, ha tanúmeghallgatásra lesz szükség, küldenek idézést. A levél után négy nappal lezárták a nyomozást.

A rendőrség az alábbi indoklással magyarázta a döntést.

Személyes adattal visszaélés vétségét az követi el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően adatot kezel, vagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja. Az első választók személyes adatinak megszerzése és kezelése kapcsán sem haszonszerzési célzat, sem pedig jelentős érdeksérelem nem valósult meg, ezért a cselekmény nem bűncselekmény.

Csőzikék számára elfogadhatatlan a rendőrségi nyomozás eredménytelensége, ezért az ügyészséghez fordultak panasszal.

Kiemelt kép: Illyés Tibor / MTI