Orbán Viktor 2014-ben, harmadik kormányának megalakulása után Palkovics Lászlóra bízta a felsőoktatás felügyeletét. Bő egy hónappal később a Figyelő arról írt, hogy a miniszterelnök egybegyúrna több budapesti egyetemet. Az értesülés úgy szólt, hogy a kormányzat az ELTE-t, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) és a Semmelweis Egyetemet olvasztaná egybe, az intézményeket szakterületenként integrálnák, külön az orvosi, a műszaki, a bölcsész- és társadalomtudományi, a közgazdasági és agrár képzőhelyeket, függetlenül attól, hol működnek.
A minta a University of London lett volna, a Figyelő legalábbis arról írt, a kormányfő azt szeretné, hogy a magyar felsőoktatás teljesítménye váljon láthatóvá a nemzetközi piacon, és legalább egy egyetem küzdje fel magát a kétszáz legjobb intézmény közzé. Erre látta Orbán jó megoldásnak az egyetem-összevonást, amiből azonban semmi sem lett.
Szeptember elsejétől – egy év szünet után – ismét Palkovics László felel a felsőoktatásért a kormányban, immár nem államtitkárként, hanem innovációs miniszterként, miután átvette a területet az emberierőforrás-tárcától.
Hírek szerint az ELTE-n már értesítették is az elképzelésről a karok vezetőit, akik nem repesnek az örömtől, hiszen a szakterületenkénti összeillesztés következménye karok megszűnése, de legalábbis egybeolvadása lenne. Egy példa, amit többen szóba hoztak: a bölcsészettudományokat, a társadalomtudományokat, valamint a pedagógiát és pszichológiát egyetlen humán kar ernyője alatt vonhatnák össze (jelenleg az ELTE-n három különböző kart alkotnak). Így minden bizonnyal kevesebben oktatnának ezeken a területeken, és – amint egy oktató kommentálta a terveket – ez leértékelné a humántudományokat, amelyeket a kormányban egyébként sem tartanak sokra.
A terv, amiről egyre több fórumon hallani lehet, nagyon hasonló az öt évvel ezelőttihez: a szakterületenkénti képzőhelyek kialakítása független lenne attól, hogy melyik egyetem melyik karán tevékenykedtek korábban az oktatók.
Borhy júliusban adott interjút a kormánypárti Magyar Hírlapnak, és helyeselte, hogy a kormány leválasztotta a Magyar Tudományos Akadémiáról annak kutatóhálózatát. Az interjúban olyan érvek szerepelnek, mint hogy „nemzetközi tendencia, hogy a tudásértékeket összevonják”, illetve:
Amennyire a kormányzati szándékot ismerem, arról van szó, hogy a nemzeti kiválóságokat törekednek egy intézménybe terelni, aminek része lenne az MTA kutatóintézeti hálózata is.
Az egyetemek összevonása mindazonáltal még inkább konfliktusoktól terhelt folyamat lenne – már csak az érintettek számából kiindulva is –, mint az MTA kiürítése volt. Ezért is különös, hogy a terv az önkormányzati választás előtt előkerült, hallani olyan értelmezést is, amely szerint elképzelhető, hogy a szándék is nem valós vagy időszerű, és Tarlós István főpolgármester feladata lesz, hogy tiltakozzon ellene, jelezve, hogy kész szembeszállni a kormánnyal.
Ám a terv komolysága mellett erősebb érvek szólnak: egyrészt információnk szerint egyetemi vezetőkhöz is eljutott a javaslat, amely nem sokat változott öt év alatt, másrészt Palkovics úgy vezényelte le az akadémia legyalulását, hogy maga is akadémikus, vagyis a személyes érintettség aligha akadályozza meg a kormányfő terveinek végrehajtásában. (Palkovicsnak természetesen egyetemi múltja is van: a BME-n oktatott, majd a Kecskeméti Főiskola stratégiai rektorhelyettese, illetve a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora volt).
A miniszter egyébként csütörtökön az ELTE-n jelentette be, hogy öt magyar egyetem részvételével létre jön az Európai Egyetemek szövetsége. A közmédia beszámolója szerint ennek célja, hogy „újonnan alapított egyetemi szövetségek új, világszínvonalú, nemzetközi felsőoktatási intézményeket hozzanak létre”, mert „mindez elősegíti a magyar felsőoktatás bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe, amely elengedhetetlen a magyar felsőoktatás versenyképességének növelése szempontjából.”
Frissítés: Cikkünk után hétfő délután közleményt adott ki az ELTE, amelyben azt reagálták a megjelent állításokra, hogy azokat „nem tudják kommentálni”. Mint írták, „ az ELTE jelenleg sem a fenntartóval, sem más egyetemekkel nem folytat tárgyalásokat egyes budapesti egyetemek összevonásáról”. A közlemény így folytatódik: „A kormányzat részéről nem érkezett ezzel kapcsolatban megfogalmazott igény és az ELTE rektora, Borhy László akadémikus részére sem érkezett felkérés”.
Az ITM azt közölte, hogy „a kormány felsőoktatást érintő tervei megtalálhatók a kormányzati honlapon elérhető felsőoktatási stratégiában, amelyben egyetemi összevonások, intézményi bezárások nem szerepelnek”. Rövid közleményükben viszont úgy zárták, hogy „elengedhetetlen az együttműködés a hazai és nemzetközi egyetemek között. Jelenleg ennek kidolgozása van folyamatban”.
Kiemelt kép: a BME főépülete a Duna-parton. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
