Már reggel izzasztó meleg van, az útszéli gyümölcsárus elé begurul egy fekete Bentley, pólóinges középkorú férfi száll ki belőle, a kizárólag a gazdagokra jellemző magabiztossággal. Egy újabb nap az adóparadicsomban, ahol azonban egyetlen pálmafa sem ad árnyékot a perzselő nap elől, ugyanis
Azt mondja a Bentley-s, hogy nem különösebben gazdag falu ez, de kifejteni már nem akarja, beül a volán mögé, úgy hajt el, hogy egyik kezében még szorongatja a frissen vásárolt csokor répát. Ujjatlan trikós, napszemüveges figura nyeli a kilövő autó után kavargó port: „6 literes biturbó motor? Van vagy 100 millió, mi?” Kérdezzük tőle, gyakori-e az ilyesmi errefelé, azt mondja:
Az tuti, baszd meg! Ferrarik, Porschék. Nem tudom, kik járnak velük.
Mi viszont sejtjük, hogy jellemzően nem a csomádiak. De mi folyik 25 kilométerre Budapesttől?
1673 lakos, 1508 bejelentett cég és vállalkozó. 1 588 041 forint egy főre jutó adóhiány. A statisztikák szerint az egyik legmódosabb falu. A negyedik legnagyobb adótartozó otthona. Ez Csomád.
Adóparadicsom pálmafás partok nélkül
A Dunakeszi és Veresegyház közé ékelődő községbe főleg szlovák ajkúakat telepítettek, miután a törökök felégették a falut, aztán 1835-ben megérkezett a településre Esztergály Mihály evangélikus lelkész, aki a magyar nyelvű oktatást is hozta magával. Cserébe a csomádi általános iskola a mai napig viseli a nevét, az evangélikus templom pedig a munkássága emlékét. A templom falusias, az iskola viszont nem. A 2010-ben átadott modern épület a szintén új óvoda és egy napelemfarm mellett magasodik, rálátni onnan a közelbe tervezett kézilabdacsarnok helyén terpeszkedő kukoricásra, gyümölcsösökre, sok új építésű házra és néhány Kádár-kockára. Csinos, rendezett település az agglomerációban, semmi nem utal arra, hogy sötét alakok működnek a felszín alatt.
Néhány titok persze közel van a felszínhez: „Csomád a legközelebbi iparűzésiadó-mentes település Budapesthez, így autóval csak 20 perc új székhelye” – reklámozza a települést egy székhelyszolgáltatással foglalkozó cég. A 2 százalékos helyi iparűzési adót csomádi székhellyel kerüli ki sok vállalkozás: ott ugyanis a rendszerváltás óta 0 százalék az adó mértéke, mert „az akkori polgármester 1990-ben úgy gondolta, ezzel segíti majd a helyi vállalkozókat”.
Ezt már Stipka István önkormányzati képviselő mondja, aki a szabadságát töltő polgármester helyetteseként a községháza előtt ültet virágokat. Tavaly ezer tő rózsát ültettek itt nyugdíjasokkal, a templom környékét a polgárőrök és a nagycsaládosok rakták rendbe, és szerinte az új beköltözők is érzik, hogy „mit jelent csomádinak lenni”.
Csak azt ne írják, hogy gazdag a falu, mert amikor múltkor megírták, harminc betörés volt utána.
Stipka kifejti, hogy a statisztika félrevezető, a sok ide bejegyzett cég és vállalkozó hajtja fel a számokat, miközben az őslakos csomádiak átlagos, dolgos emberek, sokan a környező cseresznyésekből és szilvásokból élnek. Azt már én teszem hozzá, hogy a Budapestre ingázóknak általában jobban megy az átlagnál, ami látszik is az utóbbi időkben épült lakóparkokon, sorházakon, de azért senki ne gondoljon a világtól elszakadt luxusra.
A csomádi Kossuth Lajos a biznisz főutcája
A székhelyszolgáltatás teljesen legális tevékenység, egy cégvezető kényelmi és pénzügyi okokból is dönthet úgy, hogy él a lehetőséggel. Viszont vannak, akik cégtemetőt működtetnek a székhelyszolgáltató homlokzata mögött, ami vonzza a kétes alakokat.
A csomádi Kossuth Lajos utca 79. például kifejezetten gyanús. Sötét ablakok, gondozatlan kert, a szemközti lakó szerint évek óta lakatlan, viszont a kapun kétszáznál több cégnév sorakozik.
Nemcsak gyanús ferencvárosi ügyletekbe keveredő ukránok járták meg virtuálisan ezt a csomádi házikót, hanem a NAV friss listája szerint az 56. legnagyobb adótartozó székhelye is ez. Az Admin Center Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 118 milliós adótartozással, illetve 65 milliós büntetéssel fért fel a friss listára. Van náluk nagyobb csomádi adótartozó is, aki majdnem a dobogót is megcsípte, a két cég áldásos tevékenysége pedig elég is volt ahhoz, hogy Csomád a szégyenlista élére repüljön.
Az oszlopok a 100 százalékot mutatják, és azon belül az adóhiányok és a jogkövetkezmények arányát. A települések egymáshoz viszonyított arányai ezért itt nem látszódnak.
A Kossuth utca 79.-en a Polk Székhelyszolgáltató Kft. táblája hirdeti, hogy őket kell keresni, ha valaki ide szeretne költözni: az Opten cégadatbázis szerint az érdeklődőknek 278 céggel kell osztozniuk a kis házon, igaz, ezek közül minden tizedik kényszertörlés, felszámolás vagy végelszámolás alatt van.
Megkérdeztük volna a Polk Székhelyszolgáltatót több mindenről, azonban csak annyit reagáltak, hogy a törvényeknek megfelelően működnek, cégkivonatot, személyes iratokat és aláírásmintát kérnek a partnereiktől. Valamint közölték, hogy nem járulnak hozzá a cég nevének megjelenéséhez, úgyhogy számoljunk a jogi következményekkel, ha „lejárató cikk készül”.
Frissítés: A cikk megjelenése után Polk Tünde közölte, hogy sosem álltak szerződéses viszonyban az Admin Centerrel, bár mi ezt nem is állítottuk, csak hogy ebbe a házba volt bejelentve a nagy adótartozó cég. Illetve elismételte, hogy törvényesen működnek, nem cégtemetőként, hanem székhelyszolgáltató cégként.
A képzeletbeli dobogó második helyére a Levente utca 14./a fért fel közel száz bejegyzett céggel, itt a Company Assistant Service Kft. foglalkozik székhelyszolgáltatással. A vezérigazgató Preiss Tamás elmondta, hogy ők komplett irodát tartanak fent Csomádon, nem csak egy postaládát, erről a helyszínen meg is bizonyosodtunk.
Tudjuk, hogy a székhelyszolgáltatóknak van egy rossz hírük, ezért kettőzött erővel kell dolgoznunk
– kezdte a szamurájként is ismert vezérigazgató, aki a busidóból következően gyorsan fel is vetette, hogy ugyan jogi felelősségük nincs a cégek miatt, de erkölcsi annál inkább, hiszen az ő címükön működhetnek. Jogászi gárdával és különféle adatbázisokból hatékonyan szűrhető, hogy melyik céggel lehetnek gondok, és volt is olyan, hogy visszautasítottak valakit, mert nem tűnt tisztának. Azonban Preiss Tamás szerint nem lehet százszázalékos biztonsággal elkerülni a zavarosban halászókat, ők is futottak már bele később kényszertörölt cégbe, de náluk ez ritka.
A vezérigazgató szerint jó, hogy az Igazságügyi Minisztérium 2017-ben rendeletben szabályozta a székhelyszolgáltatás intézményét, szükség van a piac tisztulására és a szabályozásra, mert a bankok, a biztosítók és a különféle hatóságok is rendelkeznek listákkal, amin „hírhedt címek” vannak, vagyis olyanok, amelyeket cégtemetőnek használnak a székhelyszolgáltatás álcája mögött.
Mi köze ahhoz, hogy 2,5 milliárddal tartozik az apám?
Térjünk is vissza a Kossuth Lajos utcára, a 38. szám alatti impozáns családi házhoz. A postaládán réztábla jelzi, hogy ez a NEWMET-PLUS Kft. székhelye: a cég a negyedik legnagyobb adótartozó jelenleg a NAV listája szerint 776,7 milliós adóhiánnyal és 1,66 milliárdos büntetéssel, magyarán majdnem 2,5 milliárd forintot nem fizetett be a közös kasszába a műanyag- és fémkereskedéssel foglalkozó vállalat.
Hiába kongattuk meg a csengőként funkcionáló kis harangot, senki nem jött ki a házból, pedig többször is mozgott a függöny. Az egyik szomszéd elmondta, hogy egy elvált nő lakik ott a lányával, a volt férj „valami boltokat üzemeltet Budapesten”. Kiderítettük, hogy Chipkó Bencéről lehet szó, aki egy szintén itt székelő kiskereskedelmi bt. főnöke, azonban neki csak a címe egyezik meg a NEWMET-PLUS-éval, annak tulajdonos-vezetője a cégadatbázisok szerint Balla Sándor.
A Kossuth Lajos utcai házon két további cégtábla virít: az egyik a PRO-MEN TRADE, a másik a POLAR-ASTRA – mindkét cég szintén a műanyag-kereskedelemben érdekelt. Milliárdos árbevételeket produkáltak az elmúlt években, összesített adózás utáni eredményük 70 millió forint felett van, adóhátralékuk nincs.
A PRO-MEN-ben egyedüli tulajdonos és ügyvezető Balla László, aki korábban a POLAR-ASTRA-t is vezette. Sikerült elérni telefonon, így kiderült, hogy Balla Sándor fiáról van szó. Nem örült a hívásunknak:
Magának ahhoz semmi köze, hogy mennyivel tartozik az apám. Ki maga, a NAV? Vagy a rendőrség? Valami Columbo, hogy így nyomozgat?
Arra nem akart válaszolni, hogy miből jött össze a közel 2,5 milliárdos tartozás, ami az államkasszából hiányzik, azaz végső soron nemcsak a hatóságoknak, hanem minden állampolgárnak köze van hozzá.
Kérdeztük a NAV sajtóosztályát, miként lehetséges ekkora adótartozást felhalmozni, milyen eszközei vannak az adóhatóságnak a szankcionálásra és a behajtásra, valamint hogy milyen jogkövetkezményekkel néz szembe egy ekkora adóhátralékot felhalmozó cégvezér.
„Konkrét adózóval kapcsolatban feltett kérdésére az adótitokra vonatkozó törvényi rendelkezés okán nem válaszolhatunk” – válaszoltak, általánosságban annyit árultak el, hogy az adótartozását nem fizető adósnál végrehajtást indítanak. „A végrehajtási eljárásban a NAV feltárja az adós végrehajtható pénzeszközeit, inkasszót vagy jövedelemletiltást alkalmaz, továbbá az adós azon követeléseit is lefoglalja, amelyekből megtérülés várható” – írta a sajtóosztály, hozzátéve, hogy ha ez sem vezet eredményre, akkor az adós vagyontárgyait, ingatlanjait is elárverezhetik, a cégét pedig felszámolhatják.
„Ha a tartozás az adóstól, cégtől behajthatatlan, az adó megfizetésre határozattal kötelezhető a mögöttes felelős is” – azaz elvileg lehetséges a valódi felelősök elszámoltatása is, ami akkor jöhet szóba, ha vagyontalan strómanoknak játszanak át egy adócsaló céget.
A strómanoknak átjátszás gyakori, a valódi felelősök felelősségre vonása annál ritkább.
Miért jó ez a községnek?
Világos, hogy a székhelyszolgáltatók és a szolgáltatást igénybe vevők között vannak, akik tisztán játszanak és vannak, akik nem. De miért éri meg egy településnek, hogy adókedvezményekkel csábítson magához egy ilyen zavaros üzletágat?
Csomád nincs egyedül ebben, összesen négyszáznál több magyarországi településen alacsonyabb 2 százaléknál a helyi iparűzési adó – de Csomád az egyetlen, ahol egyáltalán nem kell fizetni, és ennyire közel van a fővároshoz. Volt idő, amikor 12 százalékig felmehetett az adó felső határa, 2000-ben csökkentették 2 százalékra, de – a székhelyszolgáltatók díjait figyelembe véve – még ilyen alacsony adókulcsnál is megéri, mondjuk, Csomádra költöztetni egy vállalat székhelyét 8-10 millió forintos éves árbevételtől.
Több bevétele van az önkormányzatnak így a gépjárműadóból, mint egyébként lenne iparűzésiből
– fedte fel a 0 százalékos iparűzési adó mögötti logikát Klement János polgármester, aki 2001 óta vezeti a települést. A gépjárműadó pedig attól nő meg, hogy autólízingelő cégek is Csomádra helyezték a székhelyüket, és a flottáik után bőven fizetnek.
Ipari területe viszont nincs a községnek, be vannak szorulva Fót, Őrbottyán és Veresegyház közé. „A rendszerváltás környékén elaludtunk” – mondta vidám hangon a polgármester, akinek ez látszólag nem okoz gondot, anélkül is jól megvannak, hogy ipari parkjuk lenne. A legtöbb földterület magánkézben van, az önkormányzatnak alig van pár hektárja, így esély sem látszik arra, hogy nagy gyártócéget csábítsanak magukhoz, hiába nincs iparűzési adó. A „székhelyezéssel” meg nincs gondja a falunak, hiszen csak a cégtáblák száma nő, más hatása nincs a település életére a biznisznek. Sőt a polgármester még egy váratlan pozitívumot is felemlegetett:
Most a hasamra ütök, Mari néni kap 5000 forintot, hogy hozzá jelentsenek be egy céget, és már nem jön hozzám segélyért.
Egyetlen ember jutott eszünkbe, akinek gondot okoz, hogy évről évre százával költöznek cégek Csomádra, mert nagyot szívhat azzal, hogy 1500 cég küldeményeit kell kihordania. Szerencsére a postás éppen szembegurult velünk a robogóján, úgyhogy meg tudtuk kérdezni, milyen gyakran anyázik a rengeteg plusz levél miatt, de megnyugtatott, hogy kár aggódnunk érte:
A legtöbben továbbirányítják innen a levelüket. Ezek csak adót nem szeretnek fizetni.
Megérthetjük, miért van ez így. Ahogy az egyik székhelyszolgáltató fogalmaz a honlapján: „Azt beláthatjuk, hogy [a megspórolt pénzt] sok mindenre el tudja költeni egy cégvezető, legyen az egy új nyomtató, vagy egy kellemes wellness hétvége.”
Nagy kár, hogy a személyijövedelemadó-mentes települések nincsenek.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
