Aki járt már polgári peres bírósági tárgyaláson, az tisztában van vele: a tárgyalás elején a tanácsvezető bíró jegyzőkönyvbe diktálja, kik jelentek meg a bíróság előtt, valamint rögzítik a felek jogi képviselőjének nevét és az ügyvédi igazolványuk számát. A tárgyaláson készült jegyzőkönyv közokiratnak minősül, ugyanis ez az egyetlen olyan dokumentum, ami alapján rekonstruálhatók a tárgyaláson történt események, így megbízhatósága kulcsfontosságú.
Nagyjából e tárgyalótermi rutinnak megfelelően zajlott le egy átlagos devizahiteles ügy egyik tárgyalása június 20-án reggel 9-kor a Győri Ítélőtáblán. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint három bíró volt jelen: tanácsvezetőként Lezsák József, előadó bíróként Mauer Ádám, bíróként Mészáros Zsolt. Továbbá jelen volt a jegyzőkönyvvezető, valamint a felperes és az alperes jogi képviselője. Előbbi – a devizahiteles adós ügyvédje – Bihari Krisztina, utóbbi Debreczi Géza, a perben érintett bank ügyvédje.
A jegyzőkönyv szerint a bíróság az alperes és a felperes ügyvédjét is nyilatkoztatta a tárgyaláson. A dokumentum szerint
a felek a kérelmeiket fenntartották, további bizonyítási indítványuk nincs.
Ezután a Győri Ítélőtábla a tárgyalást berekesztette, majd zárt ülésen ítéletet hozott az ügyben, ami a devizahiteles adós számára lett hátrányos.
A szokatlan történet érdekessége, hogy a nem csupán az ügyvéd neve szerepel a Győri Ítélőtábla tárgyalási jegyzőkönyvében a megjelentek között, hanem az is, hogy nyilatkozott a bíróság előtt. Megkerestük a Győri Ítélőtáblát kérdéseinkkel, arról érdeklődtünk, mi történhetett, kit terhel a felelősség az ügyben, valamint, hogy tervezik-e hatályon kívül helyezni az ítéletet és új tárgyalást tartani.
A bíróság kérdésünkre elismerte, hogy Bihari Krisztina valóban nem vett részt a tárgyaláson, ám szerintük egyszerű elírás történt, amit végzéssel kijavítottak, és ezzel az ügyet lezártnak tekintik. Ám mivel nem csupán az ügyvéd neve került bele tévedésből a jegyzőkönyvbe – ami akár életszerű is lehetne –, hanem az is, hogy mit nyilatkozott, visszakérdeztünk. A Győri Ítélőtábla azonban azt is elírásnak minősítette, hogy az ügyvéd fenntartotta korábbi kérelmeit és bizonyítási indítványa nincs. Megerősítették: nincs helye az ügyben új tárgyalás megtartásának.
Az esetet bonyolítja, hogy a szóban forgó devizahiteles ügy eredetileg a Fővárosi Ítélőtáblához tartozott, ám a bíróságokra nehezedő ügyterhek megosztása miatt a per tárgyalása Győrbe került. A történtek miatt ezért megkerestük a Fővárosi Ítélőtáblát is kérdéseinkkel, ahonnan azt közölték:
a Fővárosi Ítélőtábla elnöke soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el.
Ez pedig nem arra utal, hogy egy hétköznapi tévedésről van szó, amit egy végzéssel el lehet intézni.
A történtekhez hozzátartozik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla elnöke, Ribai Csilla még májusban – több mint egy hónappal a szóban forgó tárgyalás előtt – levélben ígérte meg az ügyben a felperest képviselő Bihari Krisztinának, hogy a Győri Ítélőtáblára helyezett ügyek tárgyalása vissza fog kerülni a Fővárosi Ítélőtáblára.
Bihari Krisztina a 24.hu-nak elmondta, ügyfele büntetőfeljelentést készül tenni az ügyben, szerintük ugyanis felmerülhet a közokirat-hamisítás gyanúja. Mint mondta, hasonló esettel még nem találkozott, azt pedig különösen furcsállja, hogy a Győri Ítélőtábla egy egyszerű végzéssel intézné el az ügyet. Hozzátette, eddig sem volt nagy a bíróságokba vetett közbizalom, de ez az eset egészen biztosan nem erősít rajta.
Kiemelt kép: Krizsán Csaba / MTI