Derült égből villámcsapásként ért minket is a hír, olyan volt, mintha valakit baseballütővel fejbe vágnának
– mondta Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője a 24.hu-nak az oktatásban készülő újabb változások kapcsán.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés kedden az utolsó pillanatban elhalasztotta a köznevelési törvény módosítására vonatkozó kormányzati törvényjavaslat zárószavazását. A halasztást Semjén Zsolt, a törvényjavaslat benyújtója nem kívánta indokolni.
A törvénymódosítási javaslat számos olyan elemet tartalmaz, amely tiltakozást váltott ki a civil és szakmai körökben egyaránt. A törvénymódosítás megszüntetné a magántanulói státuszt, a rugalmas iskolakezdést, illetve az igazgatói kinevezések előtt eltörölné a tantestület véleményezési jogát.
A kormányzat részéről az intézkedések közül többre is megszületett a „megnyugtató“ magyarázat:
- A magántanulói státusz eltörlésével kapcsolatban Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy ezt a lehetőséget rendkívül eltérő módon, gyakran visszaélésszerűen alkalmazzák, így az intézkedésre azért lenne szükség, hogy a tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő diákok ne szoruljanak ki a közoktatásból.
- A rugalmas iskolakezdés eltörlésével kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szólalt meg. Horváth Péter szerint a gyerekek 95 százaléka már háromévesen elkezdi az óvodát, az eddiginél több idő jut az iskolai felkészülésre, így kevésbé okozhat gondot a hatéveseknek az átállás.
Az eddig említett intézkedések már önmagukban is nagy visszhangot keltettek az iskolákban, ám a szavazás előtt alig néhány nappal újabb fejezettel bővült a tervezet, ami az alternatív iskolák működését célozza. A benyújtott módosítás olyan változásokat vár el az alternatív iskoláktól, amik nemcsak alapelveikkel ellentétesek, de az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete szerint több ponton teljesen indokolatlanok is.
Eldöntöttük, csak tudnánk, mit
Az egyesület elnöke lapunknak azt mondta, egyáltalán nem értenek egyet a köznevelési törvény módosítási irányaival, jelezték is javaslataikat a döntéshozók felé – már azokkal a részletekkel kapcsolatban, amelyekről – az alternatív iskolákat célzó intézkedésekkel ellentétben – értesültek.
Nem mintha elfogadták volna ezeket, de legalább volt valamiféle kommunikáció
– fogalmazott Horn.
A törvényjavaslat értelmében az iskolákban az új Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben, illetve az alternatív kerettanterv legfeljebb 30 százalékban térhet el a kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.
Ahogy az egyesület elnöke elmondta, ennek fényében igyekeztek a tervezett intézkedés nyilvánosságra kerülése óta elérni különböző embereket, hogy megtudják, egyáltalán mit takar a törvényjavaslat ezen része.
Sokan a döntéshozók közül sem tudták, hogy ez tulajdonképpen micsoda, és bízunk benne, hogy tulajdonképpen így született meg a döntés, hogy a végszavazás előtt vegyék le a napirendről a kérdést
– mondta Horn.
Jelenleg úgy tudni, végül jövő pénteken szavazhatnak majd a javaslatról a képviselők. Gulyás Gergely a szerdai Kormányinfón egyébként csak annyit mondott az ügyben, hogy egy kérdésben tervez változtatást a kormány: meghagynák a szóbeli értékelés lehetőségét az Oktatási Hivatal engedélyével.
Horn szerint jelenleg azért vannak bajban az alternatív iskolák, mert az előbb említett Nat-ra vonatkozó rész sem szakmailag, sem jogilag nem releváns. A Nemzeti alaptanterv kétévenként definiál célokat, így ahhoz alkalmazkodni évente két ütemben enyhén szólva is nehézkesnek tűnik.
Nem mintha, szeretnénk hozzá alkalmazkodni, de nincsenek is olyan elemei, amikhez lehetne
– jegyezte meg. Horn úgy véli, mindez nem szól másról, csak a már meglévő alternatív kerettantervvel rendelkező intézmények ugráltatásáról, hiszen ezeknek az iskoláknak már van egy érvényes, miniszter által aláírt engedélyük, ha most új Nat-ot csinálnak, az egész mindenkinek elölről kezdődik.
Az egyesület vezetője megjegyezte, csodálkozik, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának apparátusa miért nem tiltakozik a törvénymódosítás ellen, hiszen csak az Alternatív Közgazdasági Gimnázium kerettanterve több ezer oldal, így kérdéses, kik és hogyan fognak ennyi dokumentumot felülvizsgálni.
Mire gondolt a költő?
A törvényjavaslatban szereplő 30 százalékos eltéréssel kapcsolatban Horn nehezményezte, hogy nem derül ki, egyáltalán pontosan minek a 30 százalékáról van szó: a tantárgyakra, a tananyagról vagy valami egészen másra gondoltak-e az alkotók. Az egyesület elnöke szerint valójában minden arra a kérdésre fut ki igazándiból, hogy akarják-e, hogy az egyes intézmények működjenek, vagy nem.
Az AKG pedagógiai vezetője nem bízik abban túlzottan, hogy érdemben változna bármi, bár küldtek módosító javaslatokat Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárnak, mert ez az egyetlen eszköz maradt a kezükben.
Ha az Országgyűlés a törvényjavaslatot jelenlegi formájában elfogadja majd, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy éve lesz az alternatív iskoláknak, hogy átdolgozzák a kerettanterveiket, azaz kialakítsanak egy rendszert, ami egyszerre felel meg a meglévő állami szabályozásnak és áll minél közelebb ahhoz az elképzeléshez, amit az iskola magáénak vall.
Horn bízik benne, hogy a szavazásig hátralévő időben a döntéshozók között létesül majd olyan kommunikáció, ami világossá teszi, hogy ennek a mostani szövegnek szakmailag és jogilag nincs relevanciája, így talán jobban átgondolják.
Ugyan nem hiszek abban, hogy a jelenlegi kormányzat bármilyen szándékát visszavonná, de el tudom képzelni, hogy felméri ennek az intézkedésnek a társadalmi és gazdasági súlyát és a megvalósítás lehetetlenségét
– tette hozzá Horn, mondván, nem világos számukra, tulajdonképpen kit is kellene jelenleg meggyőzniük, de remélik, hogy sikerülni fog.
A köznevelési törvény módosítása ellen egyébként több mint negyven civil szervezet és a komplett ellenzék tiltakozott, a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület pedig jelezte, hogy a törvénymódosítás sérti a szülők és a gyerekek alapvető emberi jogait, ezért a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul annak megsemmisítéséért.
Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, miért halasztották el a köznevelési törvény módosítására vonatkozó zárószavazást, ám nem kaptunk választ.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
