Tavaly szeptemberben írtunk arról a 2019 őszén induló debreceni nemzetközi elitiskoláról, amit a Modern Városok Program keretében finanszíroz a költségvetés. A Debreceni Nemzetközi Iskolára (International School of Debrecen) összesen 3,8 milliárd forint közpénzt fordít az állam. Ebből az összegből az uniós közbeszerzési értesítő szerint majdnem 3,3 milliárd forintért végzik el az intézmény kivitelezését.
Az eredetileg magániskolának nevezett intézmény jövendőbeli működésének részletei számos kérdést vetettek fel, főként miután kiderült, hogy az iskolában egy gyermek oktatása az óvodától az érettségiig több mint 45 millió forintnyi tandíjba kerül majd, miközben a hipermodern épület költségeit az utolsó fillérig az adófizetők állják.
Ezért Öreg Jánoshoz fordultunk, aki az intézmény igazgatója lesz. Azonban hiába kértünk tőle interjút, a beruházás gazdájától, a Debreceni Önkormányzattól azt a választ kaptuk a múlt év végén, hogy az interjúra tavasszal nyílik lehetőség. Március végén ismét megkerestük az önkormányzatot, ahol közölték, hogy az igazgató készen áll válaszolni kérdéseinkre, de csak írásban. Éltünk is a lehetőséggel, elküldtük kérdéseinket, amikre a válaszok két és fél hónappal később meg is érkeztek az igazgatótól és az önkormányzattól.
Érdeklődtünk az igazgatónál arról az ösztöndíjprogramról, amelyről korábban a hvg.hu-nak nyilatkozott, és amelyről a debreceni önkormányzat azt közölte, fontosnak tartják, hogy támogassák a tehetséges, ám kevésbé tehetős diákokat.
Az önkormányzat válasza szerint bár elkészült az ösztöndíjprogram tervezete, egyelőre egyeztetés alatt áll. Közölték, hogy az első oktatási évben eleve nem állt szándékukban a program beindítása. Azt csak a 2020/21-es tanévre vonatkozóan kezdték tervezni, ennek részletei 2019 őszén válnak elérhetővé. Vagyis az önkormányzat az elmúlt négy év során nem tudta véglegesíteni a 2015 óta tervezett, két hónap múlva startoló intézmény ösztöndíjprogramját.
Tájékoztatásukból kiderült az is, hogy
a magániskola megnevezés tévesen szerepelt korábban az iskola honlapján, azt korrigáltuk.
Ugyanakkor továbbra is titok övezi, hogyan alakul az intézmény költségvetése. Mindössze annyit árult el az önkormányzat, hogy az idén (szeptember és december között) 416 millió forintból gazdálkodik az iskola, ahova eddig 57 gyereket vettek fel, máris meghaladva az eredetileg tervezett 50 fős létszámot.
A jelentkezők összetételéről annyit tudni, hogy vannak köztük magyarországi, határon túli és külföldi magyar családok, Debrecenben élő külföldiek, illetve olyan külföldön élő magyar családok, amelyek a közeljövőben visszaköltözésüket tervezik Debrecenbe. Vegyes családok is jelentkeztek (német-magyar, angol-magyar, német-lengyel), ahol a gyerekek máris két-, esetleg háromnyelvűek.
Nemcsak az önkormányzati támogatás összegét, a leendő tanárok fizetését sem közölték kérdésünkre. Annyi viszont bizonyos, hogy az iskola – amikor teljes kapacitással üzemel – a tervek szerint 50-60 tagú tanári kart tart majd fenn, a pedagógusok minimum fele pedig külföldi lesz. Az első évben az általános iskolai igazgató mellett négy, angol anyanyelvű tanárt alkalmaznak majd, a munkájukat az adminisztrációs csapat mellett négy angolul beszélő, magyar anyanyelvű asszisztens tanár, három specialista tanár és iskolapszichológus segíti.
Miután a köznevelés irányítását és működtetését 2013-ban átvette az állam, így a 3200 települési önkormányzattól elvonták az alap- és középfokú oktatás megszervezését és fenntartását, rákérdeztünk arra, hogy a debreceni önkormányzat iskolája hogyan válhatott kivétellé és kerülhet ki a központi intézményfenntartó (a Klebelsberg Központ) irányítása alól.
Az önkormányzat azt írta:
Debrecen volt a megyei jogú városok közül az egyetlen, amely a Modern Városok Program keretében, figyelemmel a városban zajló gazdaságfejlesztési folyamatokra időben kezdeményezte egy angol tanítási nyelvű nemzetközi iskola létesítését, azzal együtt, hogy vállalta annak üzemeltetését. Az elmúlt évek befektetési tárgyalásai alapján kijelenthetjük, hogy komoly vonzerőt jelent (…) ezen oktatási lehetőség megjelenése. Olyan vállalatok döntöttek az elmúlt években debreceni munkahelyteremtő beruházás mellett, mint a Flowserve, a Krones, a Continental, a Thyssenkrupp, a Diehl Aviation, a Buerkle, a BMW, ITK Holding, újra befektetés mellett pedig a Richter, TEVA, Schaeffler-FAG, National Instruments, Alföldi Tej, BT, ITSH. Az elmúlt négy évben a bejelentett, Debrecenbe érkező működőtőke mértéke elérte a kétmilliárd eurót, a létrejövő új munkahelyek száma meghaladja a hatezret. (…) Ezen szempontok támasztották alá a vezetése által megfogalmazott fejlesztés kormány általi támogatását.
Kiemelt kép: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
