Ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése hétfőn úgy dönt, hogy nem fogadja el az innovációs tárca javaslatait a kutatóintézet-hálózat kiszervezésére vonatkozóan, a helyzetet a kormánynak kell megoldani – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter közölte, hogy a kutatóintézeti hálózat működését az MTA szervezetén kívül, a köztestülettől függetlenül kívánja megoldani a kormány.
Ennek egyetlen egyszerű oka van: legitim igény, hogy a hálózatot finanszírozó közösség – az adófizetők, a választók által megválasztott kormány vagy éppen az ipar – lássa, hogy mi történik a forrásokkal. Nincs ez másként Németországban vagy az Egyesült Államokban sem. A cél tehát az, hogy egy másfajta kontroll alatt működjön a hálózat, ami azonban nem azt jelenti, hogy az Akadémiának ebben ne lenne szerepe a továbbiakban. Azt illetően, hogy a közgyűlés ezt meg is szavazza, nem vagyok optimista
– mondta a lapnak.
Arról is beszélt, hogy az MTA közgyűlésének nem tudják bemutatni, hogy a létrejövő kutatóhálózat milyen struktúrában működne, hogyan nézzen ki a finanszírozása. De szerinte ezért az MTA felelős:
az intézethálózat kiszervezéséhez szükséges feltételrendszer kidolgozására Lovász elnök úrral felkértünk egy jogi-pénzügyi, illetve egy stratégiai-szakmai kérdésekkel foglalkozó, az Akadémia és a minisztérium által delegált tagokból álló bizottságot. Utóbbi elvégezte a feladatát, a kormány és az Akadémia megbízásából tárgyaló akadémikusok javaslatokat fogalmaztak meg a kutatóhálózat jövőbeli működésére vonatkozóan. Ezzel ellentétben a jogi-pénzügyi munkacsoport tevékenysége sikertelennek bizonyult, sajnálatos módon az Akadémia által delegált bürokratákkal nem sikerült elvégezni a munkát.
Arra a felvetésre, miszerint az MTA Európa legjobbjai közé tartozik, a teljesítménye kiváló, Palkovics azt mondta:
Magyarország tudományos teljesítménye nem jó, semmit nem haladtunk előre az utóbbi évtizedekben.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha az MTA közgyűlése nem kér a kormány tervéből, Palkovics határozott választ adott:
A megoldás pedig az lehet, hogy az akadémiai törvényt úgy módosítjuk, hogy a kutatóintézet-hálózat a jövőben nem az Akadémián belül, hanem azon kívül működik tovább. Mivel az ehhez szükséges jogi feltételeket eddig nem tudtuk kidolgozni, ezt a munkát most nekünk kell majd elvégezni.
Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton
