A Nézőpont Intézet reprezentatív közvélemény-kutatása szerint 15 évvel az uniós csatlakozás után marginális kisebbségben vannak a kilépés pártján állók (11 százalék), a magyarok túlnyomó többsége (79 százalék) az unióban maradna. Ennek ellenére tízből hatan azt vallják, hogy rossz irányba mennek a dolgok jelenleg Európában.
Közép-Európában hasonló a helyzet, a 107 millió fős felnőtt népességéből 84 millióan az unióban maradnak – derül ki a Magyar Nemzet számára, 11 közép-európai országban, illetve régióban készített felmérésből. Az EP-választások előtt minden közép-európai országban komoly többségben vannak, akik szerint a nehézségek dacára az Európai Unióban kell maradni.
A közép-európaiak 78 százaléka maradna, csak 16 százalék hagyná el az EU-t. Meglepő módon a németek (Bajoroszágban és Kelet-Németországban volt kutatás) voltak EU-ellenesek, a bajorokat (36%) és a keletnémeteket (29%) pedig a csehek (24%) követték.
Bár nem lépnének ki, a közép-európaiak fele úgy gondolja, rossz irányba mennek a dolgok, kevesebben vannak, akik jónak tartják a jelenlegi folyamatokat (45%). A legkritikusabbak a magyarok és a csehek (62-62%) voltak, míg a legjobb véleményük a románoknak (74%) volt.
A V4-országokban látják legpesszimistábban az uniós folyamatok alakulását. 39 százalék szerint jó, 56 százalék szerint rossz az irány. A bajorok, osztrákok és keletnémetek véleménye sem volt sokkal pozitívabb, 41 százalékuk szerint mennek jó, 55 százalékuk szerint rossz irányba a dolgok Európában, ami az intézet szerint azt jelzi, hogy a nem regionális elégedetlenségről van szó, a pozitív hozzáállás inkább az új tagok optimizmusához köthető.
Módszertan
A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatásai 2019. február 1. és február 27. között készültek 11 közép-európai országban vagy régióban (Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Horvátország, Bulgária, illetve Németország esetében Bajorországban és Kelet-Németországban történt kutatás) területi egységenként 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív az adott területi egység 18 évesnél idősebb lakosságára nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,1 százalék.
Kiemelt kép: Orbán Viktor Brüsszelben április 10-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
