“Létrejött a nemzeti egység” – közösen tüntetett az ellenzék

A Kossuth térről a tüntetők egy kisebb része – körülbelül 100-150 ember – gyalog, rendőri felvezetés nélkül az MTVA Kunigunda utcai épületéhez ment Hadházy Ákossal. A független országgyűlési képviselő az épület előtt rövid beszédet mondott az 1848-as forradalom hőseiről, illetve örömteli fejleménynek nevezte, hogy az ellenzéki pártok meg tudtak egyezni a „minimum programban”.

Az ellenzéki pártok nyolcpontos kiáltványát az MTVA bejáratára ragasztotta és kijelentette, hogy most ugyan csak ez a papír érkezik, de hamarosan követni fogja az elégedetlen tömeg. Beszéde végén elmondta: az évi 90 milliárd forint közpénzből gazdálkodó közmédia hazudik, amikor azt állítja, hogy az ellenzéket lefizették, ők szeretik a hazájukat, Magyarországot.

Üzenjük Papp Dánielnek, jövünk még!

Az ellenzéki képviselő ezúttal nem próbált bejutni az MTVA épületébe, a rövid akció a himnusz eléneklésével zárult, nem sokkal este 8 óra után.

ezzel zárjuk is élő közvetítésünket. Ha esetleg mégis történne valami ma este a Kunigunda utcában (erre kicsi az esély), arról külön cikkben beszámolunk.

Köszönjük a figyelmet!

A körülbelül ezerfős tömeg megérkezett a Kossuth térre, a közös tüntetésen felszólaló ellenzéki politikusok és civilek közösen tűzték ki az nagy rendezvényen is felolvasott, nyolcpontos kiáltványt.

ott volt például Fodor Gábor, aki arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány ravaszkodik, kötekedik és ügyeskedik, ahelyett, hogy partneri viszonyt alakítana ki Európával. A liberálisok elnöke szerint a pávatáncot folytató Orbán-kormány helyett az országnak végre olyan vezetőkre lenne szüksége, akik határozottan és egyenesen kiállnak az európai értékek, a szabadság mellett.

Sermer Ádám, a Liberálisok főpolgármester-jelöltje pedig azt mondta, hogy Budapest mindig is a magyar szabadság központja volt. És ezt a szabadságot sodorta veszélybe a Fidesz-kormány illiberális politikája.

de még nem értek oda.

A Pécsi Stop beszámolója szerint a baranyai megyeszék megemlékezésén az összes ellenzéki párt részt vett: ott volt a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd. A beszédeket nem a politikusok, hanem neves pécsi művészek mondták el: P. Horváth Tamás író, Füsti-Molnár Éva színművész, Rozs Tamás zenész, tanár és Bagossy László drámapedagógus, Simon Wintermans pécsi civil pedig a 12 pontot olvasta fel (némiképp módosítva az utolsó pontot). A konferanszié Balogh Robert író, újságíró volt.

Nyíregyházán  közösen koszorúztak a helyi ellenzéki önkormányzati képviselők: Lengyel Máté a Jobbik, Jeszenszki András az MSZP képviseletében,  Lövei Csaba és Póka Imre független képviselők, illetve a Momentum, a DK és az LMP helyi vezetői.

És a Magyarság Háza előtt az első konfliktus is megvolt, mert kisebb tömeg hallgatott egy Vesszen Trianon tábla előtt szaxofonozó embert, majd fújolni kezdték az elvonulókat.

akinek van kedve, átvonulhat a Kossuth térre és a Kunigunda utcába.

Igazságos, demokratikus, méltányos, az állampolgárok által ellenőrzött, tiszta országot szeretnénk, olyat, mint amilyenről Petőfiék álmodtak – kezdte beszédét Jávor Benedek (Párbeszéd). De ezért Petőfiék tettek is.

A márciusi ifjak attól nem lettek hazaárulók, hogy nyugat felé tekintettek. Tudták, hogy a magyarság felemelkedését a nyugat-európai eszmék hozhatják el: a szabadság, az egyenlőség és a testvériség.

A haza csak úgy emelhető fel, ha nem csak valljuk ezeket az értékeket, de meg is harcolunk értük.

Azok az eszmék, amelyekért 1848-ban küzdöttek, azokon nyugszik most Európa és azokat kell megvédeni „a keleti despotizmus ellen”.

Előttünk áll az EP-választás, amelynek aligha lehet nagyobb tétje, mint Európa vagy Oroszország, tisztesség vagy korrupt állam, tisztességben élő munkavállalók vagy rabszolgatörvény – vázolta fel a lehetőségeket Jávor.

Május 29-én meg lehet üzenni a hatalomnak, hogy március 15-e eszméi ma is élnek.

Orbán személyes sértegetése okozza a legnagyobb ellenzéki tapsokat.

1848 március 15-én együtt mozdult meg Magyarország és Európa – kezdi Donáth Anna, a Momentum képviseletében. Erre azért volt lehetőség, mert volt közös pont: tudták, hogy mit akarnak és nem csak azt, hogy mi az, amiből nem kérnek.

Nem elég csak tagadni

– mondja, szerinte valódi egységet teremteni csak úgy lehet, hogy meghatározzuk a közös értékeinket.

A márciusi ifjak olyan fiatalok voltak, akik mertek politizálni, pedig veszélyes volt – kezdte beszédét a 19 éves Kálló Dániel.

Számára március 15-e a fiatalság ünnepe, ezért is keseríti el, amikor azt hallja, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika. Szerinte ez nem igaz, hiszen kit ne érdekelne, hogy a kórházakban heteket kell várni, az utcán hajléktalanok vannak és a klímaváltozás miatt katasztrofális jövő vár ránk.

Abból ábrándultunk ki, ami politika néven az országban folyik.

Hogyan akarunk demokratikus társadalmat csinálni, ha a demokráciából csak a négyévenkénti szavazás maradt, tette fel a kérdést Kálló, aki diáktüntetőből és diákpolitikusból lett az MSZP EP-listása.

Szerinte most, a rendszerváltás után harminc évvel ugyanazokért a dolgokért tüntetnek együtt szülők és gyerekek, alig változott valami az országban.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy épp Donáth Anna szólal fel.

Bőrkabátban, belvárosi frizurákkal, arcukon a jogállamtól a fiskális felelősségig terjedő mosolyokkal hallgatják a még náluk is fiatalabb Kálló Dánielt. Kálló egyébként kifejezetten ügyesen beszél.

A Liberálisok politikusa azzal indít, hogy ma is ugyanazokért küzdenek, mint annak idején Petőfiék. Ma nem ünnepelni jöttek állítása szerint, hanem követelni: jogegyenlőséget, demokráciát. A Fidesz számára a béke azt jelenti, hogy őket mindenki hagyja békén és szabadon garázdálkodjanak – magyarázza Bősz, aki szerint fontos, hogy legyen egyetértés, de ne a vita helyett.

Ez a kormány nem méltó március 15-e örökségére, ellopták tőlünk március 15-e örökségét. Az országot és az ünnepet is vissza kell szereznünk

– mondja. Szabadságot, testvériséget, egyenlőséget – köszön el Bősz Anett.

– tette fel a kérdést a világon elsőként a műsorvezető. Bősz azt gondolja, hogy liberális demokráciában biztonságos tüntetni, illiberálisban nem. Ezek szerint még mindig liberális demokrácia van, hiszen tízezer ember épp balhé nélkül, biztonságban tüntet

mondta Turcsán Szabolcs, az LMP EP-listájának egyik szereplője.

Elmondása szerint többek között azokat akarják képviselni, mint zöldpárt, akik szerint nem normális az, hogy a levegő rossz minősége miatt nem lehet kimenni az utcára és nem akarják, hogy Vlagyimir Putyin atomerőművet építsen.

Mi azokat akarjuk képviselni, akik szerint az ember az első, és nem a profit,

jelentette ki, bár ezt a mondatot meglehetősen gyenge taps fogadta. Ők mindenkivel hajlandók összefogni, de minden ellenzéki pártnak meg kell találnia azt a zászlót, ami alá beáll és akkor nem fognak nevetni rajtuk, hogy milyen sok a felszólaló egy ellenzéki tüntetésen.

A jobbikos politikus szerint Orbán Viktor valamit féleérthetett, mert március. 15-én nem a zsarnokokat, hanem a hősöket és a bátrakat ünnepeljük, ezért kár volt lemerészkednie a Várból. Nehezményezi, hogy az utóbbi egy évben a rabszolgatörvénnyel rabszolgasorba taszították a melósokat, rabszolgává tették a média jelentős részét. Örül neki, hogy Soros György nem 1848-ban élt, mert a Fidesz – nevesül Rogán Antal – kitalálta volna, hogy a jobbágyok sorobérencek és hogy Petőfi Sándor a 12 pontot Sorostól kapta.

Szerinte nem szabad az az ország, ahol az emberek nem szabad akaratukból mennek külföldre, hanem mert nincsen más választásuk és ahol a megélhetés nem biztosított.

Én a harcot választom és ebben a harcban nem azt nézem, hogy ki áll mellettem a színpadon, hanem hogy kik állnak mögöttünk

-fogalmazott. Hozzátette: 1848-ban harcoltak, ő is így fog tenni. Megvédi az országot,

Isten engem úgy segéljen!

Ma az ellenzék legjobb szónoka. Ez a beszéd ma eddig a legerősebb, de Jakab majdnem minden közszereplése ügyes, már decemberben is az volt.

Sok beszéd helyett sok munkára van szükség, mondta Hadházy Ákos, ami elég ironikus egy olyan rendezvényen, amelyen húsz felszólaló van, lassan másfél órája tart és még nincs vége.

Ahhoz, hogy legyőzzük a kormányt, előbb a magunkat, a kishitűségünket kell legyőzni. A független parlamenti képviselő szerint

„szánalmas balfaszok vagyunk, ha hagyjuk, hogy igaztalanul gyalázzanak bennünket az adófizetők pénzéből.”

Sokan kérdezik, hogy meglesz-e az 1 millió aláírás azért, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez – erre azért van szükség, hogy „ne tudják kifizetni az uniós pénzből a csicskásaikat”.

Minden szavazókörbe kell legalább egy olyan ember, aki felvállalja az ellenzékiségét és beül ellenőrizni a választás tisztaságát az önkormányzati választáson ősszel.

Bejelentette, hogy a Kossuth téren keresztül a Kunigunda utcába vonulnak a köztévé épületéhez. Hozzátette: hamarosan blokád alá fogják vonni az MTVA épületét – de nem ma. Elviszik a közös ellenzéki nyilatkozatot, ami nyolc pontból áll.

Mert elkezdett aktívan elszivárogni a tömeg egy része.

A korábban inkább Gyurcsány Ferenc feleségeként ismert Dobrev Klára arról beszél, hogy fel kell építeni egy élhető Magyarországot, ehhez el kell zavarni Orbánt. Szerinte aki 2019-ben hazafi, az lázad a Fidesz-kormány ellen és ebben “fantasztikus példákat” említ. Szerinte az autógyári és gumigyári sztrájk is ilyen lázadás, ahogyan a pedagógusok készülő sztrájkja is, amit meg kell köszönni, hiszen

a családja, a gyerekei megélhetését kockáztatják.

Nem lehet alkut kötni az önkényuralommal – mondja Dobrev, hozzátéve: néha tisztességes emberek is alkut kötnek, például egrisztenciális félelemből, de ezek a kis alkuk döntik romba az országot.

Az ellenzék előtt három feladat áll: folytatni a lázadást, az EP-választáson kisebbségbe szorítani a Fideszt és ősszel visszaszerezni a városokat, falvakat. Arról is beszél, hogy az ellenzék rendkívül sokszínű, ez nem könnyíti meg a dolgukat, nem könnyű egy színpadon lenni, deössze kell fogni. Bár az EP-választáson önállóan indulnak, nem egymás ellen.