Belföld

Leginkább az MTA-ban bíznak a magyarok

Az IDEA Intézet 2019. február 28. és március 4. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján a különböző intézmények iránti társadalmi bizalom alacsony Magyarországon. Alig néhány olyan vizsgált intézmény van, amelynek közepes vagy annál magasabb a bizalmi indexe. Ám van egyetlen óriási hagyományú szervezet, a Magyar Tudományos Akadémia, amely iránt a bizalom politikai preferenciáktól függetlenül nagyon magas.

Az adatok arra utalnak, hogy az olyan intézményekkel szembeni állampolgári bizalom, amelyek közvetlenül a politikához, illetve a politikai alrendszer egyes szereplőihez köthetők még a többihez képest is alacsonyak.

A szociológusok és a politikatudománnyal foglalkozó tudósok Magyarországon is régóta vizsgálják a különböző intézményekkel szembeni társadalmi bizalom mértékét. Tulajdonképpen azt, hogy társadalom mennyire hisz az adott intézményekben, mennyire becsüli meg azokat, mennyire tartja fontosnak működésüket. A politikai bizalom megmutatja, hogy az adott intézménynek milyen a legitimációja a társadalomban, ráadásul utal arra is, hogy milyen az általános társadalmi bizalom. Ha az intézmények többségében alacsony értékeket mérnek a vizsgálatok, akkor bizalomhiányos állapotról, alapvetően bizalmatlan közéletről beszélhetünk.

Az IDEA Intézet adatfelvétele azt jelzi, hogy a vizsgált 12 intézmény közül 11 bizalmi indexe egy 1-től 5-ig terjedő skálán 3 pont alatti, azaz közepesnél kedvezőtlenebb a megítélése. Egyetlen olyan intézmény található a felsoroltak között, amelynek a bizalmi értéke meghaladja a 3-as értéket (3,5 átlagpont). Ez az intézmény az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia, amelyet az utóbbi hónapokban erőteljes kormányzati támadás ért.

Különösen magas az MTA bizalmi indexe az ellenzéki szavazók körében (3,8 pont), illetve a politikai preferenciájukban bizonytalanok, illetve válaszukat titkolók körében (3,6 pont).

Az MTA megítélése ugyanakkor a kormánypárti szavazók körében is relatíve jó (3,1 pont), vagyis az egyik legrégibb nemzeti intézményünk iránti bizalom politikai preferenciáktól szinte független.

Nincs másik szervezet, szereplő, amelynél ennyire egyöntetű lenne a megítélés, vagyis a politikai preferenciák ne befolyásolnák a bizalom mértékét. A kormánypárti szavazók minden intézményben sokkal jobban bíznak, mint az ellenzékiek, illetve az ismeretlen preferenciájúak. Különösen magas a kormánypárti szavazók körében a rendőrség (3,4 átlagpont) és a kormány elismertsége (3,3 pont). Szintén viszonylag magasan és egyébként teljesen azonosan értékelik a Magyar Nemzeti Bankot (3,2 – 3,2 pont) és az Állami Számvevőszéket, amelyek élén egy volt miniszter, illetve egy fideszes politikus áll. Legkisebb a bizalom egyébként a kereskedelmi média (2,2 pont) és az ellenzék iránt (1,8 átlagpont).

Az ellenzéki pártok szavazói gyökeresen másként gondolkodnak. Számukra az MTA-n kívül egyetlen másik szereplő megítélése éri el a közepes értéket, méghozzá épp az ellenzéké (3,4 átlagpont). Ha iskolában szokásos módon osztályoznánk az intézményeket és szereplőket, akkor az ellenzéki szavazók lényegében megbuktatnák a kormányt (1,2 pont), a közszolgálati médiát (1,3 pont) és az Állami Számvevőszéket (1,4 pont) egyaránt. De nem sokkal jobb bizonyítványt kapna az Országgyűlés (1,5 átlagpont) és a Magyar Nemzeti Bank (1,6 pont) sem. Ami igazán figyelemre méltó azonban, hogy az ellenzéki szavazók a jogrendszerben sem hisznek igazán (1,7 pont).

Az ismeretlen preferenciájúak (akik bizonytalanok preferenciájukban, vagy nem hajlandók elmondani azt) még kritikusabban ítélik meg a közszolgálati médiát (1,2 pont), és az ellenzékhez hasonlóan kedvezőtlen a véleményük a kormányról (1,2 pont). Összességében az is kitűnik, hogy a bizonytalanok és a válaszmegtagadók még az ellenzéknél is kritikusabban ítélik meg a vizsgált intézmények működését.

Az összes szavazó véleménye alapján a politika által befolyásolt, vagy a politikához közvetlenül kötődő szervezetek és szereplők bizalmi indexe a legalacsonyabb Magyarországon.

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2019. február 28. és március 4. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.

Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás /24.hu

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik