Szerintem már középtávon is összedőlhet a NER, a nemzeti együttműködés rendszere. A csökkenő uniós források miatt kevesebb lesz a klientúra-építésre fordítható pénz, de emellett egyre több elemző véli úgy, hogy a világgazdaság lassul, és ráadásul vége a deflációs időknek, meglendül az infláció, megindul a kamatemelés. (…) Vége lesz a rekordmennyiségű külső forrásnak köszönhető gazdasági kegyelmi állapotnak, és nem fog működni a klientúrarendszer. Akkor pedig egymás torkának fognak ugrani az uniós és magyar adófizetői pénzen kitartott oligarchák
– mondta a Népszavának adott interjújában Mellár Tamás. A Párbeszéd-frakcióban politizáló közgazdász arról is beszélt, valóban sikertörténet-e a magyar gazdaság utóbbi bő fél évtizede, mint ahogyan például Matolcsy György MNB-elnök állítja.
Mellár szerint az országba 2010 és 2017 között a GDP 35-37 százalékának megfelelő támogatás érkezett az Európai Unióból, és ha ehhez még hozzávesszük a 3 ezer milliárd forintos magánnyugdíjpénztári megtakarítások lenyúlását, akkor 45-47 százalékos GDP-arányos külső többletforrás érkezett a gazdaságba, ebből sikerült 2010 és 2017 között 17 százalékos gazdasági növekedést elérni. Ahogy a politikus összegez:
Szerintem ez elég sovány eredmény.
A Matolcsy által előrevetített felzárkózás egyik akadályának pedig azt nevezi meg, hogy a kormány a bruttó nemzeti termék alig 1,3 százalékát költi kutatásra-fejlesztésre, innovációra, miközben az uniós átlag 2 százalék fölött van, de a skandináv országok a GDP-jük 3 százalékát költik ilyen célokra. Arról nem szólva, hogy az Orbán-kormány ahelyett, hogy egyre több pénzt fektetett volna a humán tőkébe, 100 milliárdos nagyságrendben vont ki onnan forrásokat.
