Belföld
Financial background of Hungarian money - forints currency

Majdnem háromhavi minimálbért vesz el a kormány a legkisebb keresetűektől

Korábban a témában:

Néhány éve lényegében adómentes volt a minimálbér, mert létezett az adójóváírás, mégpedig éppen annyi, hogy a minimálbér után ne kelljen személyi jövedelemadót fizetni. Jóváírás a minimálbér felett is volt, de ott már nem biztosított adómentességet. Az adójóváírást azonban az Orbán-kormány 2012-ben teljesen megszüntette. Kiszámoltuk, mennyit veszítettek a legkisebb keresetűek máig  azzal, hogy már nem „adómentes” a jövedelmük.

Ha a bruttó és a nettó minimálbéreket vizsgáljuk 2002-től, azt látjuk, hogy 17 évvel ezelőtt 50 ezer forint volt a bruttó minimálbér, az idén 149 ezer forint, tehát majdnem a háromszorosára nőtt. Nettóban ennél valamivel lassúbb volt a növekedés: 37 750 forintról 99 085 forintra emelkedett a legkisebb bér összege.

Az adatokat azért 2002-ig kerestük vissza, mert az év szeptemberétől lett annyi az adójóváírás, hogy gyakorlatilag nem vontak szja-t a minimálbérből. Egészen 2006-ig tartott a teljes adómentesség, aztán 2010-ig csak jelképes összeg volt a ténylegesen fizetendő szja. 2011-ben, az egykulcsos adó bevezetésének évében érezhetően csökkent a jóváírás, 2012-ben pedig teljesen megszűnt. Az ábrán jól látszik, hogy ezzel párhuzamosan hogyan nyílik a bruttó és a nettó minimálbér közötti olló.

A következő ábrán jól látszik, hogy a fizetendő havi szja-t hogyan faragta le az adójóváírás, és milyen drámai változást jelentett, amikor megszűnt. 2010-ben például 15 869 forint volt a havi számított adó, és abból csak 769 forintot kellett leróni. Az egykulcsos adó bevezetésének évében, 2011-ben már kevesebb volt az adójóváírás, de a 15 850 forintos számított szja-ból még mindig csak havi 3750 forintot kellett ténylegesen levonni a nettó fizetésből. A nagy ugrás azután jött, a következő évtől ugyanis már nem volt adójóváírás, az idén pedig már havi 22 350 forint a levont szja.

Végeredményben 2010-ig a nettó bér alig 20 százalékkal volt kevesebb, mint a bruttó, azóta viszont nőtt az elvonás:

2019-ben a bruttó minimálbérből már 33,5 százalék volt a közteher.

A nettó és bruttó minimálbér közötti különbséget a bérből levont adók és járulékok okozzák. Az egyéni járulék is változott az évek alatt, a két végletet nézve: 2002-ben még 11 százalék volt, jelenleg 18,5 százalék. Az szja ugyanebben az időszakban 20 százalékról 15 százalékra mérséklődött a minimálbérnél.

A nettó és bruttó bérek aránya 2012-ben jókorát zuhant, 65,5 százalékra esett az előző évi 77,7 százalékról. Ezt az okozta, hogy 2012-ben teljesen eltűnt az adójóváírás (ebben az évben a járulékok minimálisan, egy százalékkal nőttek, és azóta változatlanok). A mérsékelt emelkedés 2016-tól az szja-csökkentésnek köszönhető, ekkor lett 16 helyett 15 százalék.

Egyre többet vesz el a minimálbéresektől, hogy már nem nullázódik le az szja-juk, 2019-ben a havi adófizetés 22 350 forint, ami éves szinten 268 200 forintot tesz ki. Összességében az évek során több mint 1,8 millió forintot vitt el az szja, ennyit veszítettek tehát az adójóváírás kivezetésén a minimálbéresek.

Azt is megnéztük, hogy a minimálbérből levont szja az egyes években hány havi minimálbérnek felelt meg. A nulla után kiugró a 2012 és 2015 közötti időszak, amikor 16 százalékos volt az szja, és 2,9 havi nettó minimálbérnek megfelelő összeget vontak el jövedelemadó címén éves szinten a legkisebb keresetűektől. 2016-tól hajszálnyit javult a helyzet, a 15 százalékos szja mellett

2,7 havi nettó minimálbérnek megfelelő összeggel rövidítik meg a minimálbéreseket.

Végül megnéztük, mennyit jelentett volna a minimálbérnél nettóban, ha maradt volna „adómentes”, vagyis ha adójóváírással 2006 után is le lehetett volna nullázni.

A 149 ezer forintos minimálbér után 22 350 forint adót kell leróni, az egyéb levonások után nettóban 99 085 forint marad a borítékban. Ha maradt volna az adójóváírás, akkor több mint egyötöddel több, 121 ezer forint lehetne a nettó minimálbér.

2019-ben még mindig nem éri el a nettó minimálbér a 100 ezer forintot. Ha most is lenullázható lenne minden minimálbéresnél az szja (és nem csak a családi adókedvezményeseknél), az havi 22 350 forint pluszt jelentene a legkisebb keresetűeknek. 22,56 százalékkal többet, mint amennyit most kapnak. 443 ezer ember lélegezhetne fel egy kicsit a hétköznapok szorításából.

Személyi jövedelemadóból egyébként a 2018-as év után a költségvetésbe 2096 milliárd forint bevételt irányoztak elő. A 443 ezer minimálbéresről havi 20 700 forintjával számolva durván 110 milliárd forintot gombolhatott le az állam. Ami az egész tortából egy vékonyka szelet, alig több mint öt százalék, az érintettek esetében azonban a keresményük durván ötöde.

Lehet azon vitatkozni, hogy kell-e adómentesség a minimálbéreseknek. Akkor a magasabb keresetűeknél kellene bepótolni, ami bevételkiesést és többkulcsos szja-t jelentene. A kormány viszont nem enged az egy kulcsos szja-ból. Az is igaz, hogy ebbe az adójóváírás révén beleférhetne akár az „adómentes” minimálbér is, de erre szintén nem látszik a szándék.

A szakszervezetek legalább azt szeretnék elérni, hogy a kormány ígérete szerint egy számjegyű, azaz 9 százalékos legyen az szja, legelőször a legkisebb keresetűeknél, ami már érezhető javulást okozna nettóban. Gulyás Gergely miniszter azonban épp tegnap beszélt arról, hogy bár jó lenne csökkenteni az szja-t, de erre nincs mozgástér a büdzsében.

Kiemelt kép:iStockphoto

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A handout photograph released by the UK Parliament shows Britain's Prime Minister Theresa May (L)  talking to speaker of the House, John Bercow as she arrives to make a statement to the House of Commons in London on December 17, 2018, following her attendance at an EU Summit last week. - Prime Minister Theresa May will on Monday warn MPs against supporting a second Brexit referendum, as calls mount for a public vote to break the political impasse over the deal she struck with the EU. "Let us not break faith with the British people by trying to stage another referendum," she will tell parliament, according to extracts from her speech released by Downing Street. (Photo by Jessica TAYLOR / UK PARLIAMENT / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - NO USE FOR ENTERTAINMENT, SATIRICAL, ADVERTISING PURPOSES - MANDATORY CREDIT " AFP PHOTO / Jessica Taylor /UK Parliament"
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.