Interjút adott a Magyar Narancsnak Grecsó Krisztián, akinek a napokban jelent meg Vera című regénye. A súlyos betegséggel küzdő író őszintén beszélt arról, hogy mennyire megváltoztatta a betegség.
Egy másik test maradt utána. Alázatot igényel, hogy ezt elfogadd. Nem érzek ízeket, nincs nyálam, nincs nyirokkeringésem, az egyensúlyérzékemmel problémák vannak. Ez nem nátha, ami nyomtalanul elmúlik
– fogalmazott az író, aki hozzátette, van pozitív hozadéka is a betegségnek: sokkal jobb kedélyű ember most, mint korábban.
Tele vagyok szeretettel. Előtte is akartam ezt, csak nem ment. Most megy.
Sokat vacillált azon, hogy felvállalja-e betegségét a nyilvánosság előtt. Végül onkológusa győzte meg, aki azt mondta, nem szégyen ez a betegség, és ha beszélne róla, az sok emberen segíthet.
Megmaradhatok abban a hitben, hogy úgy nem vagyok azonos ezzel a betegséggel, ha eltartom magamtól, vagy beláthatom, hogy attól, mert vállalom, csak több leszek, mert hallgatni álszentség. Hiszen ellenkező esetben úgy kellene tennem, mintha nem látnám, hogy akkor is mindenki tudja, ha nem mondom.
Vera című regényéről azt reméli, arról szól a könyv, hogy egy kislány extrém nagy terhelést kap az élettől, de felnő a feladathoz, és a felnőttek helyett is megoldja a dolgokat. A Verában is megvan az alanyiság – mondja.
A mániáim ugyanazok: családi elhallgatás, titkok.
Elárulta, hogy feleségével szeretne örökbe fogadni.
A folyamat egyik állomásaként négynapos tanfolyamon kellett részt vennünk. A többi örökbefogadóval együtt szituációs gyakorlatokban kellett feldolgozni, mi van akkor, ha például a gyereket azzal csúfolják, neked nincs anyukád. Mit mondasz erre? Ebből az élményből született a Vera.
A kritikák és díjak kapcsán Grecsó Krisztián azt mondta: 2006-ban kapott József Attila-díjat, ez az első és utolsó állami elismerése. Tíz éve nem tudok olyat csinálni, hogy az állami tévében csak egy mondatra méltó legyek – tette hozzá.
Beszélt a kultúrharcról is, és elmesélte, hogy a Magyar Időkben (azóta már Magyar Nemzet) felvetették, hogyan lehet ő zsűritag egy gyulai tehetségkutatón.
Ki is rúgtak. Kicsit elkerekedett a szemem kultúrharcügyben.
Kiemelt kép: Neményi Márton / 24.hu
