A szavazatok 80 százalékával nyerte meg az előválasztás első körét. Mi kellett ehhez a nagyarányú győzelemhez?
A győzelem arányánál is fontosabb most nekem a részvétel magas aránya. Magyarország első előválasztásán több mint 34 ezer ember eljött, és úgy érezte, hogy ez fontos ügy, ez önmagában nagyon szuper. Az emberek valószínűleg azt tették mérlegre, hogy kinek van több esélye Tarlós Istvánnal szemben, ez mutatkozott meg az eredményben. Az is nagyon fontos üzenet, hogy marhára nem párt alapon szavaztak. Ez az eredmény nem jött volna ki, hogyha a különböző ellenzéki pártokat támogató szavazók pusztán a pártpreferenciájuk szerint voksoltak volna. Ez nagyon fontos visszajelzés arra, hogy egyre inkább kezd kialakulni egy politikai közösség, ami változást akar, és ezen a közösségen belül egyre kevésbé fontosak a pártszimpátiák, ami óriási lehetőség arra, hogy új alapokra helyezzük az ellenzéki politizálást. Ebben szerepe van a versengésnek, de a versengés soha nem mehet az együttműködés rovására.
Előre nem lehetett érezni, hogy ekkora különbség van a két jelölt között? Volt egyáltalán szükség erre az előválasztásra?
Mindenképpen volt. Többször elmondtam, hogy nem leszek jelölt egy alkufolyamat keretében. Nem azért, mert ezt feltétlenül rossznak gondolom, hiszen például a polgármesterjelöltek esetében folytatódik az a tárgyalássorozat, amelynek eredményeképpen a 23 fővárosi kerületben is egységet tudunk létrehozni. De ideje volt már, hogy másféleképpen politizáljunk. A pártok és a szavazók között korábban elkezdett kialakulni egyfajta fal, ezt a közös ellenzéki tüntetések elkezdték lerombolni. A tüntetéseken nem a pártokat lefitymáló szónoklatokat hallunk, hanem a pártok, a civilek és a szakszervezetek egységben mennek előre. Ez megágyazott annak, amit már így is túl sokáig halogattunk, hogy kinyissuk a politizálás lehetőségeit.
Ezért olyan programalkotást szeretnék, amibe az embereket közvetlenül bevonjuk. Azért is, mert olyan városvezető szeretnék lenni, aki folyamatosan párbeszédet folytat a budapestiekkel. A XXI. századi sikeres városvezetők, akik átformálták Madridtól Párizsig, Londonon keresztül a nagyvárosi életet, mind együtt gondolkodnak, együtt alakítják a politikát a városok lakóival.
A 34 ezres szavazószámot onnan is lehet nézni, hogy körülbelül 1,4 millió szavazó van Budapesten. Ebből a szempontból nem tűnik úgy, hogy érdektelenségbe fulladt az előválasztás?
A kormánysajtó majd ezt fogja írni, de én ezt máshogy látom, sem szükség, sem ok nincs most a fanyalgásra. Ez a részvétel hasonló, mint amilyeneket a mintaként szolgáló európai előválasztásokon látunk. Még az Egyesült Államokban sincs kiugróan magasabb részvétel mostanában, pedig ott több mint százéves tradíció az előválasztás. Ha még több szervezeti erőforrást teszünk bele, több sátor van, jobban megismerik az emberek az intézményt, akkor ennek a sokszorosát is el lehet majd érni. Nem szeretnék elégedetlennek tűnni, maximálisan pozitívan lepődtem meg az elkötelezettségen. Akik szavaztak, legtöbb esetben még sorba is álltak, látszott az, hogy nekik ez az ügy nagyon fontos. Csak ez az út vezet előre, hogy nagyon aktív bevonással, nyitottsággal alakítjuk közösen a politikánkat.
Azok a jelöltek gratuláltak már, akik ott lesznek a második körben?
Hú, most nem tudom, mert nincs nálam a telefonom. Tarlós Istvántól már kaptam sms-t.
Mit írt?
Nem hatalmazott fel, hogy elmondjam, hadd maradjon ez a mi titkunk.
Örömét vagy aggodalmát fejezte ki az eredményt látva?
Ettől az sms-től függetlenül a Fidesznél zavarodottságot látok az előválasztás kapcsán. A kommunikációjukkal ezt lekicsinylik, most majd nyilván ránk uszítják a lakájmédiát azt harsogva, hogy kevesen voltak. Teszek rá! Ők az adófizetők pénzéből konzultációnak álcázva manipulálnak, mi bevonjuk a budapestieket saját városuk sorsának alakításába.
Ez az első kör pártszavazásnak volt betudható, tehát a második körben még több szavazóra számít? Ott ugye már az LMP támogatását bíró Puzsér Róbert, a liberális Sermer Ádám és a Momentum egyelőre ismeretlen jelöltje is ott lehet.
Ahhoz a megállapodáshoz tartom magam, amit Puzsérral kötöttünk. Ha lesznek kihívók, akkor lesz második kör. Majd lesz a végén teljes ellenzéki egység.
Ha a második körben is nyerne, akkor nem tud majd újra elindulni Zuglóban a polgármesterségért. A zuglói újraválasztás könnyebb pályának tűnik, mint a főpolgármesterség megszerzése. Mit ígért az MSZP, hogy bevállalja ezt a kockázatot?
Az ember nem csak magára gondol. Vállalom a kockázatot, mert a budapestiek nap mint nap vállalják a kockázatot azzal, hogy Európa egyik legrosszabb levegőjű városában élnek. Kockázatot vállalnak azzal, hogy nyaranta emberek halnak meg a melegtől, télen pedig a hidegtől. A budapesti polgárokat szeretném szolgálni, és ők döntöttek úgy, hogy ne zuglói polgármesterként tegyem ezt. Ha fordított eredmény születik, akkor arra készülnék, hogy Zuglóban újrázok. Az MSZP-vel semmilyen paktum nem született, nem is szeretném a paktumpolitizálást folytatni. Voltam úgy jelölt, hogy az utolsó pillanatban leakasztottak, és tudom milyen pokoli nehéz így küzdeni. De nincs abban kétségem, hogy nemcsak az MSZP, hanem az összes ellenzéki párt szervezeti ereje is ott lesz a közös kampányunk mögött. Éppen ezért szerettem volna az előválasztást, mert akkor a budapestiek támogatásával azt a politikát képviselem, amiben hiszek.
Akkor Zuglóban ismét a Párbeszéd indít jelöltet az önkormányzati választáson?
Ez még nem dőlt el, mint ahogy egyik kerületi polgármesterjelölt személyéről sem született végső megállapodás. Március 15-éig el kell jutnunk odáig, hogy a kerületek túlnyomó többségében van jelölt.
Mindenhol egyetlen ellenzéki jelölt kellene?
Természetesen. Egy az egy ellen – ez kell a Fidesz legyőzéséhez.
A Jobbikot is ideértve?
Mindenkit.
Úgy tűnik, a Jobbiknak lesz főpolgármester-jelöltje, az előválasztáson pedig nem vesznek részt.
Erre azért nem vennék mérget.
Vannak már egyeztetések erről?
Nem vettem részt ilyenen.
De vannak?
Remélem, hogy vannak.
Tud róla, hogy vannak?
Beszélgetésekről tudok. Annyit tudok, hogy
Ha őt támogatják, akkor támogatják az előválasztást. Ha támogatják az előválasztást, akkor azt is, hogy ezen az úton menjünk tovább, és mindenütt egy jelölt legyen Budapesten. Hosszasan tudnám mondani a kifogásokat én is, például jobbikos politikusok megszólalásait idézve, de nincs mese, az ellenzéki egységet létre kell hozni. Nem a politikusok számítanak már, hanem a változást akaró, abban bízó tömegek, és a változást akaró szavazóknál megvan az egység. Már az EP-választásra is elsöprő támogatottsága van a közös listának, és pont a Jobbik-szavazók körében a legmagasabb. Azok a pártok, amelyek szembemennek az emberek akaratával, például az ellenzéki együttműködés kapcsán, kockáztatják, hogy meg tudják-e őrizni a támogatóikat.
Az országgyűlési választás előtt is hallottam ugyanezt sok ellenzéki politikustól, aztán mégsem sikerült megállapodni egy csomó helyen.
Én akkor is így gondoltam.
És a helyzet miben változott?
Hogy, remélem, mindenki tanult a parlamenti választás tapasztalataiból. Azok a pártok, amelyek a 2018-as választáson nem vagy csak nehezen működtek együtt, azok körül elfogyott a levegő. Szolidáris vagyok a Jobbikkal, mert az Állami Számvevőszék adminisztratív eszközökkel akarja őket felszámolni, de ezzel együtt azt gondolom, hogy Mirkóczki Ádámnak igaza van, amikor azt mondja, hibáztak abban, hogy legalább néhány körzetben nem működtek együtt. A Jobbik elsősorban vidéki nagyvárosokban tényező, és sok városban megállapodáshoz közeli helyzet van, aminek nagyon örülök. Budapestről beszélgetünk, de az egész országban fontos, hogy legyenek jó jelöltek, és legyen mögöttük egység, mert az önkormányzati választás gyakorlatilag megalapozza a 2022-es választást. Ha a helyi polgárokat nem tudja az ellenzék bevonni és megszólítani, és marad továbbra is ez a teljhatalmú politika, ami az önkormányzatiságra is kiterjed, akkor 2022-ben pokoli nehéz lesz a helyzetünk – és az ország helyzete is. Ha sikerül az önkormányzati választáson jelentős előrelépéseket elérni, az megnyitja az utat a 2022-es változás felé.
Ezt nyilván a Fideszben is látják. Egy esetleges ellenzéki siker az önkormányzati választáson vezethet az önkormányzatiság további gyengítéséhez?
Már nem tudom hova lehet tovább gyengíteni, már így is elvettek Budapesttől több száz milliárdot, minden budapestitől majd’ 100 ezer forintot, iskolát, kórházat, fákat, tereket. Tarlós István már így is Orbán Viktor kegyelméből indulgatott újra, alá-fölérendeltségi viszonyba kényszerítették. Persze a Fidesztől minden kitelik.
Akkor mit tenne?
Akkor ki kell menni az utcára, és el kell verni a port azokon, akik ehhez asszisztáltak. Ennek a szabad városnak a szabad polgárai nem fogják hagyni magukat, azt garantálom.
Most viszont úgy áll a helyzet, hogy közvetlen választás lesz. Ha megnyerné, az Orbán-kormány attól még a helyén marad 2022-ig. Ellenzéki főpolgármesterként mihez kezdene ebben a helyzetben?
A hozzáállásom egyértelmű, világos és elvszerű: alapvetően békét és fejlődést szeretnék Budapesten. Meg fogok érte küzdeni. Tarlós is megpróbálta, erős, sőt időnként erőszakos szavakkal, de gyenge tettekkel végül elbukott. Nekem a szavaim talán szelídek, de a tetteim erősek lesznek.
Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter példája nem tántorítja el?
Hódmezővásárhelyen a Fidesz a maradék támogatóit is el fogja veszíteni, ha hosszú távon ezt csinálják. A Fidesz abba sem ment bele, hogy feloszlassák a képviselő-testületet, ebből is sejthető, hogy milyen rosszul állnak. Egy város polgáraival ujjat húzni nagyon kockázatos politikailag. A Fidesznek politikai korlátai vannak csak, mert látjuk, hogy a jogi korlátokat ők határozzák meg, és arrébb pakolják azokat, ha útban vannak, a nemzetközi megítélésükre pedig nagy ívben tesznek. Ha van egy budapestieket maga mögött tudó városvezetés, és van egy ellenzéki siker, akkor az Orbán-kormánynak hatalmas károkat okozhat, ha ezzel a városvezetéssel szembemegy. Ha megteszik, akkor olyan a fogadj Isten, mint amilyen az adjon Isten. Pozsonyt, Prágát, Varsót, Bécset is ellenzéki főpolgármester irányítja, ebbe a sorba illeszkedik Budapest is.
Az EP-kampány sok szempontból már az önkormányzati kampány előszobája lesz, és ebben is következetesen fogom képviselni, hogy az Európai Unió alakítsa át a finanszírozási rendszerét. Ha már egyszer eldöntötte az Európai Parlament, hogy a jogállami kritériumokhoz köti a nemzetállamokkal való együttműködést, és ha ezek nemzetállami szinten nem teljesülnek – lásd Orbán-kormány, ami az Európai Ügyészséget sem ratifikálta –, akkor adják ezeket a pénzeket azoknak a városoknak, amelyek átmennek a jogállamiság szűrőjén. Így Budapest sem lenne a vesztese annak, hogy Magyarország nem jut hozzá EU-s forrásokhoz az Orbán-kormány miatt.
A zuglói polgármesteri működése mintául szolgálna ahhoz, ahogy Budapestet vezetné?
A célkitűzéseit tekintve mindenképpen. A zuglói polgármesterségemet nézve sok mindennel vagyok elégedetlen, sok mindent máshogy csinálnék, de ehhez nem volt meg a politikai mozgásterem. Sok vitám volt elsősorban a Fidesszel, amely a legerősebb frakciót adja Zuglóban. Amióta újra részt veszek az országos politikában, azóta egyre jobban hátráltatja a Fidesz a kerület fejlődését. Számítok rá, hogy hamarosan minden zuglói kutyakakiért is én leszek a felelős, de a karaktergyilkossági kísérleteket nagy kitartással viselem. De Zugló például szociális gondoskodásban minden kerületnél messzebb ment, és nem csak a forrásokat tekintve, mert főleg baloldali kerületek fenntartották az állami források megvonása után is a szociális ellátórendszert. Mi sok tekintetben progresszívebbek voltunk, és a nagyra becsült Ferge Zsuzsa is kiállt mellettem, hogy ezt a zuglói modellt budapesti szinten is továbbvigyük. Azzal szembesültem, hogy amit én zöld polgármesterként szeretnék megváltoztatni, abban kerületi polgármesterként nagyon korlátozottak a lehetőségeim. A közterületek jelentős része fővárosi tulajdonban van. A közösségi közlekedés szintén fővárosi tulajdonban van, pedig a város élhetőbbé tételéhez ezen is sokat kellene változtatni, legelőször is olcsóbbá kell tenni. Ebben az értelemben mondom, hogy sokkal több mindent szeretnék főpolgármesterként csinálni, mint amire Zuglóban lehetőségem volt.
A lehetőség több lenne, viszont ha pénz nincs, akkor lehet majd mutogatni kormányoldalról Karácsony Gergelyre, hogy tessék, ezt sem tudja megcsinálni.
Budapestnek most sincs pénze. Az elmúlt kilenc év másról sem szólt, mint hogy Budapest elveszítette a bevételeinek egy részét, az intézményeinek egy részét. Eddig azt a modellt próbáltuk ki, hogy mi van akkor, ha a főpolgármester ezeket nem teszi szóvá, hanem zárt ajtók mögötti tárgyalásokon próbál ellentartani. Ez a modell nem működik. A mostani helyzet a főpolgármester és a kormány között olyan, mint a Monthy Python Fekete Lovagja, akinek levágják mind a kezét, majd mind a két lábát, a végén aztán azt mondja, hogy legyen döntetlen.
Ez a folyamat nem fog megállni akkor, ha Budapest nem áll a sarkára, és nem teszi világossá, hogy ez egy politikai kérdés, amit a társadalmi nyilvánosságban kell lejátszani. Tarlós Istvánt akár sajnálhatom is, de neki a főnök-beosztotti viszony miatt nem volt arra mozgástere, hogy kiálljon, és az mondja: eddig, és ne tovább! De Tarlós Istvánnal nem csak az a baj, hogy nem vállalt konfliktust, hanem az is, hogy amit gondol, az 30-40 éve volt aktuális. Azoknak az intézkedéseknek, amelyek a főpolgármestersége első négy évében meg-megjelentek, már nyomuk sincs a második ciklusban. Pedig lennének rá lehetőségek, hogy egy élhetőbb és szolidárisabb várost építsünk.
Például hogyan?
Például a lakhatási válság megoldásával. A programomban rengeteg elem van arra vonatkozóan, hogy mit lehet az ellen tenni, hogy egy középosztálybeli családnak is csak álom a budapesti lakásvásárlás, hogy a fiatalok nem tudják kifizetni az albérletet, az idősebbek a lakásuk fenntartását, miközben ez a kormány tűrhetetlen módon kriminalizálja a legkiszolgáltatottabbakat, a hajléktalanokat. Több megoldás nem is feltétlenül kerülne sok pénzbe. Például Nyugat-Európában kiváló modell az önkormányzati lakásügynökségnek a modellje.
Zuglóban ezt elkezdtük. Mint ahogy elindítottunk egy életjáradék-programot is olyan idős embereknek, akiknek komoly problémáik vannak, és köthetnek az önkormányzattal eltartási szerződést. Ha főpolgármester leszek, akkor akár kamatmentes európai hitelekből bérlakásépítésekbe fogunk. A fővárosnak hatalmas ingatlanvagyona van, amelyet a nonprofit ingatlanszektor fejlesztésére lehetne használni. Azt vállaltam, hogy a mostani 4,5 százalékról 10 százalékra emeljük a nonprofit lakásszektor arányát. Ami nemcsak azt jelenti, hogy lesznek megfizethető bérlakások, hanem ez le fogja nyomni a magánszektor albérletárait is.
A magán-lakásbérleti szektorba belenyúlna komolyabb eszközökkel, ha tehetné?
Főleg a kormány csinálhatna itt egy csomó dolgot, de nem teszi. A programomban szerepel például egy lakásügyi ombudsman, akinek a dolga, hogy a bonyolult albérleti piacon segítsen. Az Airbnb-t biztos, hogy újra kell szabályozni, nincs olyan európai nagyváros, ahol ne lenne valamilyen észszerű korlátozás. Nem véletlen, hogy egyes kerületek elkezdték adóztatni az Airbnb-t. Az Orbán-kormány és a fideszes önkormányzatok lakáspolitikája arról szól, hogy kiseprűzzék a szegényeket, akik bent maradtak a még meglévő bérlakásokban. Az egészen hajmeresztő albérletárak nagyrészt abból származnak, hogy a kormány lakáspolitikája teljesen idejét múlt, ami csak a lakásvásárlást támogatja, miközben hiányzik a nonprofit szektor.
Főpolgármesterként mit csinálna még az első száz napon?
Azt is tudom, mit csinálnék az első percben:
A szívügyem a Városháza kinyitása a választók felé, a budapesti agóra elindítása lenne. Fontosnak tartom, hogy a budapestiek érezzék, hogy együtt irányítjuk ezt a várost. Ha valaki elmegy egy nagyobb nyugati város polgármesteri hivatalába, akkor azt fogja látni, hogy azok nyitott közösségi terek. Az összes beruházás makettje ki van állítva, meg lehet azokat nézni. Azt szeretném, hogy Budapesten ennél is többet lehessen: bele is lehessen szólni, befolyásolni lehessen a várospolitikát. A kormány által üldözött civil társadalmat is szeretném megnyerni szövetségesnek, részben azért, mert van egy csomó szolgáltatás, például a lakhatás területén, amit a civil szervezetek sokkal nagyobb hatékonysággal tudnak elvégezni. Létezik nagyon sok zöld szervezet jelentős szellemi tőkével. Nekik és elsősorban a polgároknak szeretném kinyitni a városházát. Rossz szimbólumnak, és a szimbólum mögött rossz városvezetői mentalitásnak gondolom, hogy Budapest legértékesebb közterülete ma egy parkoló, ahol a Városháza hivatalnokainak és politikusainak autói állnak meg.
Ha nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánít a kormány egy beruházást, akkor nem csak parkolót, hanem bármit építhetnek Budapestre a főpolgármester megkerülésével, ahogy csak akarnak.
Ha a főpolgármester csendben tűr, akkor meg végképp. Hát én nem fogok csendben tűrni, nem tettem a Liget-projektnél sem. A Városliget volt az első, amit egy törvénnyel kiemeltek a budapesti keretszabályozások alól. A történet teljes iróniája, hogy a zuglói építési szabályzat mindenféle építkezést tiltott a Ligetben. Ezt a szabályozást ugyanaz a Papcsák Ferenc nyújtotta be még polgármesterként a zuglói testületnek, mint aki benyújtotta országgyűlési képviselőként a parlamentnek a Liget-törvényt. Tehát saját magát vonta kétségbe. A XI. kerületi magas házakhoz pont hozzájárult a Fővárosi Közgyűlés, de ezt egy felülvizsgálandó döntésnek gondolom. Minden eszközzel szembe kell menni azzal a politikai elképzeléssel, hogy Budapest ahelyett, hogy a saját koncepciója mentén haladna, inkább a Fidesz és a miniszterelnök terepasztalává vált.
Miközben olyan hangok is vannak, hogy milyen jó, hogy az utóbbi években sok dolog épül.
A közvélemény-kutatások szerint a Liget-projektet ellenzi a budapestiek elsöprő többsége. Szerintem jó dolgokat kell építeni, és rossz dolgokat meg nem. El kellene érnünk azt, ami egyébként a 2013-ban ellenszavazat nélkül elfogadott Budapest 2030 stratégiában le van fektetve. Az egy nagyon jó anyag, csak kár, hogy nem valósul meg, sőt, néha az ellenkezője megy. A 2030-as stratégiában le van írva, hogy minden fejlesztést a rozsdaövezetbe kell vinni. Budapest történelmi belvárosán kívüli része tele van olyan fejlesztendő területekkel, amelyeken kiváló beruházásokat lehetne megvalósítani.
Lesz Legoland Rákosrendezőn?
Ha rajtam múlik, akkor igen. Ha a beruházón, akkor szintén. El kell érni, hogy ebben a kormány is lásson fantáziát. Az Állatkert bővítéséről is azt gondolom, hogy jó projekt. Mindkettő segíthetné a családi turizmus bővülését. És akkor a budapesti turizmus az olcsó alkoholon és a jó bulikon kívül másról is szólhatna hangsúlyosan. Ezekkel sincs baj, üde színfolt, de mást is lehetne fejleszteni.
Többször elmondta, hogy leállítaná a Liget-projektet, és a kiásott gödrök majd mélygarázsnak lesznek jók. Valóban leállítható még a projekt?
Abszolút!A Liget-törvény csak lehetőséget biztosít az építkezésre, hogy pontosan mi történik, azt a törvény a fővárosi közgyűlés által megalkotott Városrendezési Építési Szabályzatra bízza. El kell azt érni, amit már népszavazással is el akartam korábban, hogy semmilyen új épület ne épülhessen a Ligetben.
Tehát ha főpolgármester lenne, akkor a Liget-projekt lefújva?
Azzal számolok, hogy lesz baloldali többség a közgyűlésben, és akkor a városligeti építkezés leállítása lesz a száznapos program egyik nagyon fontos része. Halkan megjegyzem, hogy ma egyik épületnek sincs ott építési engedélye.
A dugódíjat bevezetné?
Annak a híve vagyok, hogy Budapesten, főleg a belvárosban jelentősen csökkenteni kell az autóforgalmat. Minden eszköz kell, ami ezt a célt segíti, de nem lehet csak negatív ösztönzőkben gondolkozni. Nagyjából a stockholmi példát követném, ahol volt egy nagyon nagy arányú közösségi közlekedés fejlesztés, utána bevezették ideiglenes jelleggel a behajtási díjat, utána egy népszavazással ezt megerősítették. Minden város kicsit konzervatív a közlekedési nyomvonalak változása kapcsán, viszont amikor megtapasztalják az emberek, hogy mit kapnak cserébe, akkor azt szokták mondani, hogy ez megéri.
Nagyon rossz iránynak tartom, hogy a fenntartható fejlődésre átállás terheit az alacsony jövedelmű csoportokra hárítsák. Ha most Budapesten bevezetnénk a dugódíjat, akkor a gazdag emberek nagy dzsipjei ott rohangásznának a városban, akiknek meg alacsonyabb a jövedelmük, nehéz helyzetbe kerülnének. A rossz fűtési módok kiváltásában is szeretnék támogatásokkal segíteni, hogy szegényebb emberek önhibájukon kívül ne járuljanak hozzá jobban a légszennyezéshez. Azt is fontosnak tartom, hogy Budapest ne legyen a régi dízelautók nemzetközi elosztóközpontja. Mert a Nyugat-Európában kiszórt autók jelentős számban a használt autó kereskedelmen keresztül Magyarországon landolnak. Ennek is megálljt kell parancsolni. De nagyon fontos, hogy a zöld átállás nem járhat azzal, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket tovább növeljük. Nekem az is szimpatikus, hogy bizonyos köbcenti felett nem lehet behajtani a belvárosba: nemcsak a régi autókat, hanem a feleslegesen nagy, pöffeszkedő dzsipeket sem szeretném látni a belvárosban.
Ezek mögé az elképzelések mögé akkor most teljes mellszélességgel beállt az MSZP is?
Ezzel a programmal nyertem meg az előválasztást.
A következő fordulóig pihenőidő jön?
Dehogy! Hétfőtől folytatom a kampányomat. Ha nem is pártos színekben, de főpolgármester-jelöltként az EP-választási kampányban is aktívan részt fogok venni. Budapestnek lépnie kell, és hidat kell építenie újra Európa és Magyarország között. A kezdő program részleteiről pedig társadalmi párbeszédet fogok kezdeményezni, például a behajtási díj kapcsán, a lakhatási válság megoldásáról,. Budapest gazdaságpolitikája és ezer más dolog kapcsán. Találjuk ki együtt Budapestet, hogy nagy tanítómat, Hankiss Elemért idézzem.
