Belföld patikaügy
Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

„Azért tanultam öt évig, hogy azt éreztessék velem, én vagyok a hülye?”

Nem az elvándorlás, sokkal inkább a gyógyszercégek jelentenek veszélyt a patikákra, ahol lasszóval fogják a gyógyszerészeket. A friss diplomások többsége ötévnyi kemény képzés után a változatos és szakmai előmenetellel kecsegtető gyógyszeripart választja az egysíkú, de felelősséggel terhes tárázásnál és gyógyszerkiadásnál. Három végzős gyógyszerészhallgató mesél a választott szakmájukra jellemző előítéletekről, és arról, hogy bár gyógyszerészhiány van, nincs veszélyben a magyar patikarendszer. A magyarországi „patikaüggyel” foglalkozó cikksorozatunkban korábban bemutattuk az ország gyógyszertár-ellátottságát, s jártunk olyan faluban, ahol patika sincs.

Amikor egy szakmai konferenciáról jövet a taxis számára kiderült, hogy gyógyszerészhallgatók az utasai, rávágta, hogy akkor eladók vagyunk. Cinizmussal vegyes komolysággal válaszoltuk, hogy persze, és a Tescóból van a szakmai gyakorlatunk. A sofőr szemrebbenés nélkül elhitte nekünk.

A rövid taxiúton elhangzott, a gyógyszerészszakma legnagyobb sztereotípiáját rejtő mondat mély nyomot hagyott Kossela Liliben, aki a Semmelweis Egyetem ötödéves gyógyszerészhallgatójaként 16 szigorlattal a háta mögött tervezgeti jövőjét, amiben még érintőlegesen sem szerepel a áruházi eladói karrier.  A Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesületének elnöke azt mondja, a közvélemény általános felfogása szerint gyógyszerész az, aki a patikában áll a pult mögött, és kiadogatja a gyógyszereket (szaknyelven: tárázik és expediál).

A szintén végzős Góbi Luca hozzáteszi, hogy nemcsak a hétköznapi emberekben él ez a kép, az orvostársadalom nagy része sincs tisztában azzal, milyen sokrétű és fontos tudást szereznek meg a gyógyszerész. Mint mondja:

Csodálkoztak már rá orvostanhallgatók, hogy mi is kapunk doktori címet.

Az orvosok is a gyógyszerész szakmát ajánlják

Magyarországon négy egyetemen képeznek gyógyszerészeket, évente körülbelül háromszázan diplomáznak le. A nagy szám csalóka, mert óriási a hiány gyógyszerészekből, akiknek csak egy részéből lesz patikai dolgozó. A gyógyszertárak elől leginkább a gyógyszercégek szívják el a fiatalokat, de egyre vonzóbb a klinikai gyógyszerészet is.

Amikor pályaválasztás előtt felmértem a lehetőségeket, és megkérdeztem orvosokat, illetve gyógyszerészeket, mit válasszak, még az orvosok is azt tanácsolták, hogy jelentkezzek a gyógyszerész karra

– magyarázza Tóth Andrea. A 23 éves, diploma előtt álló, utolsó éves egyetemistának is azzal érveltek a gyógyszerészet mellett, hogy rendkívül sokrétű szakma, és korántsem csak a patikai munkát jelenti.

Diploma után mindhárom lány a gyógyszeripart tervezi karrierje trambulinjának, de kiemelik, hogy a gyógyszerészet átjárható szakma. Ha valaki meggondolja magát, átválthat patikai vagy klinikai munkára, mindenhol tárt karokkal várják.

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu
Kossela Lili Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Annak ellenére, hogy sok hallgató a gyógyszeriparban képzeli el a jövőjét, senki nem szerezhet úgy diplomát, hogy nem tapasztalta meg, milyen patikában dolgozni. A képzés ideje alatt több évfolyamon is, az ötödévben pedig különösen hangsúlyosan van jelen a gyógyszertári gyakorlat, így Liliéknek van rálátásuk a hazai patikák működésére. A Gyógyszerészhallgatók Egyesületének elnöke vidéki és fővárosi tapasztalatokkal is gazdagodott már, és látja, milyen nagy különbség van a két gyakorlat között. Például az, ahogy szólnak a betérő beteghez:

„Tatabányán már távolról tudták a patikában, hogy mik lesznek a receptek, amiket a beteg hoz. Sokkal jobban tud érvényesülni a gyógyszerészi gondozás fogalma, mert több idő van a betegekre, szorosabb a kapcsolat velük.” Fontos is lenne a minimális bizalmi kapcsolat kiépülése a beteg és a gyógyszerész között, mert  előbbi nem mindig mondja el, valójában mi a baja, pedig az információk sorsfordítók lehetnek a gyógyszeres terápiában. Erre vidéken több idő jut, Budapesten hiába van rengeteg gyógyszertár, általános, hogy minden pultnál hosszú sor áll, és türelmetlenek az emberek.

Majd másfél ezer településen nincs gyógyszertár Magyarországon
Térképre tettük az összes magyarországi gyógyszertárat. Noha 1486 helyen nincs patika, a helyzet összességében jó a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint. Azaz a lefedettséggel nincs probléma.

Luca egy balatoni patikában szerzett értékes tapasztalatokat a nyári csúcsszezonban („Esküszöm, az emberek vagy a strandon, vagy a patikában vannak”), és azt mondja, hiába van tömeg, mindenki türelmesen várt, és hagyta, hogy a gyógyszerész kikérdezhesse az embereket a bajukról. Budapesten is vannak jó tapasztalatai, mert előfordult már vele, hogy érdeklődőként betérve negyed órát is kérdezgették, persze elképzelhetőnek tartja, hogy azért, mert megérezték, ő is szakmabeli.

A gyógyszerészhallgatók azt mondják, ha valaki kérdéssel tér be a patikába, akkor biztos, hogy nem küldik szó nélkül haza, és szánnak rá pár percet, bármekkora is a sor. A gyógyszertárba betévedők többsége nem is tudja, hogy kérdezhet, és ez frusztrálja a legjobban a patikai gyógyszerészt, akinek gyakran csak arra van lehetősége, hogy megérdeklődje a betegtől, érintős-e a bankkártyája.

Sokan úgy lépnek be a patikába, hogy már diagnosztizálták magukat a Google-ról.  A reklámok és az internet miatt ez elég nagy probléma, ezért is van fontos szerepe a gyógyszerésznek, aki öt év kemény egyetemi képzés után valós segítséget tud nyújtani a betegnek a patikában

– mondja Andrea.

Luca hiába szeret kommunikálni az emberekkel, le tudja törni az, ha nem érdekli a beteget, mint mond, mert már kiguglizta, mi a jó neki.

Azért tanultam öt évig, hogy azt éreztessék velem, én vagyok a hülye?

– csattan fel a végzős gyógyszerészhallgató, aki alapvetően élvezi, ha segíthet másokon, éppen ezért nem tartja elképzelhetetlennek, hogy később vállal majd munkát patikában is.

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu
Tóth Andrea  Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Kevesebb a kezdő fizetés, de dinamikusan emelkedik

A patika az utolsó kapu, ami elválasztja a beteget a gyógyszertől, ezért van nagy felelőssége a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerésznek, akinek távolról sem merül ki a feladatköre abban, hogy ráírja a dobozra, 2X1. Az expediálás (vagyis a gyógyszerek kiadása) is csak látszólag eladói munka. A recepten szerepelhetnek olyan gyógyszerek, amik egymással nem kiadhatóak, és le kell fülelni azokat a betegeket is, akik két külön orvostól hoznak együtt ki nem adható gyógyszerről receptet. Fokozottan kell figyelniük a gyógyszerhasználat hangsúlyozására is, mert nem biztos, hogy mindenkinek egyértelmű, ami a dobozra van írva. A gyógyszerészhallgatók körében jól ismert annak a huszonéves fiatalnak a tanulságos története, akinek kétnaponta kellett volna 1 tablettát bevennie, ehelyett napi kettőt vett be, így a nyolchónapos kezelése két hónap alatt lejárt.

A gyógyszertári készítmények – krémek, oldaltok, szemcseppek – előállítása is a gyógyszerész feladata, akárcsak a durvább hatóanyagú,  pszichotróp szerek expediálása. Nélküle nincs patika: törvény írja elő ugyanis a gyógyszerész kötelező jelenlétét a gyógyszertárban.

Kossela Lili szerint nem minden gyógyszerésznek való a nagy türelmet és empátiát kívánó patikai munka:

Sokan közvetlenül súlyos betegség diagnosztizálása után jönnek be a patikába. Ez fokozott lelkiállapotot jelent, sokszor elveszítik a fejüket, és a patikus nem mindig tud türelmes lenni. Ez sem neki, sem a betegnek nem jó.

A nagy felelősséggel terhelt, jó kommunikációs készséget igénylő patikai karrierrel könnyen felveszik a versenyt a gyógyszeripar kínálta lehetőségek. Az általunk megkérdezett három gyógyszerészhallgató kiemelte, hogy a gyógyszeripart választó fiatal egy dinamikusan fejlődő, biztos előrelépéssel kecsegtető világba lép be, ahol a jog, a marketing és a kutatás területén is kipróbálhatja magát. Ezzel szemben a fiatal patikai gyógyszerésznek felkínált szolgálati lakás, és az akár 350 ezer forintos kezdő fizetés sem feltétlenül csábító ajánlat, főképp ha egy vidéki kisváros gyógyszertáráról van szó. A cégek általában 250 ezres fizetéssel indítanak egy friss diplomásnál, de az összeg dinamikusan növekszik, és a változatos munkakör, valamint az előrelépési lehetőségek is adottak.

A patikák már a gyakorlatra érkező, bőven a diploma előtt álló hallgatók előtt elhúzzák a mézesmadzagot: megmutatják nekik a szolgálati lakást, és biztosítják, hogy visszavárják őket. Kossela Lili kiemeli, hogy sok idős patikavezető panaszkodik az utánpótlás hiányáról, „ami nem meglepő, mert egy olyan kistelepülésre, ahova naponta két busz jár, ki akarna menni dolgozni?” A hazai patikarendszer azonban nincs az összeomlás szélén szerinte, mert a most végző évfolyamnak is több mint a fele tervez gyógyszertárban dolgozni.

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu
Góbi Luca Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Nem kényszer a külföld

Ráadásul a gyógyszerészszakmát nem fenyegeti az egészségügy kínzó problémáját jelentő elvándorlás, mert itthon is jó feltételekkel és könnyen tud álláshoz jutni az öt év megfeszített tanulás után megszerzett, nemzetközi viszonylatban is erősnek számító gyógyszerészi diplomával rendelkező fiatal. Lili ugyan gondolkodik svájci vagy franciaországi lehetőségeken, de nem megélhetési okok miatt, sokkal inkább tapasztalatszerzés céljából. Andrea sem tervez hosszú távon nemzetközi karriert, inkább csak kipróbálná magát Magyarországon kívül, de alapvetően itthon képzeli el a karrierjét.

Luca viszont Amerikával kacérkodik, de ő sem a hazai gyógyszerészet helyzete miatt, hanem mert tetszik neki a tengerentúli élet. Mindhárman azt mondják, ha már ennyit tanultak, és jó karrierlehetőségeik vannak, akkor megpróbálják maguknak itthon megteremteni a vágyott életszínvonalat.

Prózai oka is van annak, hogy a gyógyszerészhallgatók körében nem annyira éles kérdés az elvándorlás, mint a leendő orvosoknál. Kevesen tudnak ugyanis a nyelvtanulásra kellő mennyiségű időt fordítani, annyira bedarálja őket a szerves kémia, a biofizika, a gyógyszerhatástan és a számos laborgyakorlat,  valamint az a nagyjából ötven vizsga, aminek kilencven százaléka szóbeli. Az egyetem után nem ér véget a tudásgyarapítás, mert a sok bemagolt információhalmaz a gyakorlat közben válik tudássá, ráadásul újabbnál újabb gyógyszerek jönnek a piacra. A diploma után kezdődik csak az igazi tanulás – foglalták össze egy mondatban a leendő gyógyszerészek a rájuk váró következő éveket.

Az összes magyarországi gyógyszertárat térképre tettük, a patikaellátottságot az egy főre jutó gyógyszertárak számáról, a várható életkorról, a várható élettartamról szóló adatokkal egészítettük ki. Aki kíváncsi a részletekre, az alábbi cikkben böngészheti az adatokat, az adatbázis mérete miatt a térképek betöltése időt vesz igénybe, s mobileszközök nem minden esetben húzzák be az adatbázist.

Budapest, 2011. április 7.
Sorban álló vásárlók a II. kerületi Korona patikában, Budapesten. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) rendkívüli, hóközi ármódosításának eredményeként április 16-tól átlagosan 30 százalékkal olcsóbb lesz a Medico Uno gyógyszercég 32 készítménye. A rendkívüli módosításra azért volt szükség, mert az április elsejével kihirdetett támogatotti lista kialakítása idején az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) a Medico Uno ellen eljárást indított, ezért annak még márciusban beadott árcsökkentési ajánlatait csak most vette figyelembe az OEP, miután a cég bírósági úton megtámadta az OGYI határozatát.
MTI Fotó: Soós Lajos
Térképen az összes magyarországi gyógyszertár
Adatbázisunkban minden, amit a magyarországi patikaellátottságról tudni lehet.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73886068, Ola Rosling interj˙, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.