1985-ben az egész világ megismerte a We Are The World című dalt. 2019-ben aztán a mindenki számára ismerős dallamok váratlan előadói gárdával kerültek újra a figyelem középpontjába Magyarországon. A miskolci Herman Ottó Gimnázium diákjainak és tanárainak feldolgozása ugyanis iskolai produkciótól eddig példátlan sikert el hazánkban. Kiss Zoltán, a videó rendezője és egyben az iskola egyik pedagógusa a 24.hu-nak elmondta, hosszú utat járt be az ötlet, míg megszületett az országos népszerűségnek örvendő videó.
Az egész akkor kezdődött, amikor az egyik tanítványa arról beszélt neki, milyen jónak tartja ezt a dalt, majd a szintén ebben a gimnáziumban tanuló lánya, aki egyébként a klip egyik szereplője is, meggyőzte arról, mennyire sokszínű ez a zene. Hónapokkal korábban egy kolléganője is felvetette, hogy mivel hermanos tanároknak van saját zenekara, a tanári kar egy gyereknapon előadhatná a dalt az iskola diákjainak. Mindezek hatására pedig Kiss Zoltán elhatározta, hogy tető alá hozza a projektet.
A videó elkészítésébe az egész iskolát be szerette volna vonni, hogy a legkisebbtől a legnagyobbig minden korosztály képviseltesse magát a produkcióban, és a koncepció része volt az is, hogy a tanári kar is énekeljen. Az iskola pedagógusai elé terjesztette az ötletet, akik közül többen szóltak, hogy szeretnének szerepelni, de voltak olyanok is, akiket kifejezetten ő keresett meg.
Mivel az iskola tanulói közül többek énektanárhoz járnak, és több hasonló produkció is van már a hermanos diákok háta mögött, Kiss Zoltán tudta, kiket kell megszólítania. Így viszonylag hamar beteltek a sorok, gyakorlatilag egy nap leforgása alatt kiderült, kik énekelnek majd a videóban.
Olyan tanítvány is akadt, aki magától nem jelentkezett volna, hogy szerepelni szeretne, de a tanár mindenképpen akarta, hogy megmutassa magát, utólag pedig a diák is borzasztóan örül ennek, mert immár elhiszi magáról, hogy igenis nagyon jó hangja van, színpadképes és érdemes énekelnie.
A forgatást alapvetően kétnaposra tervezték, ám végül szükség volt egy extra forgatási délutánra, mert bizonyos felvételek elsőre nem sikerültek. Végül szerencséjük volt, mert amikor vágás közben észrevették a hibákat, éppen ugyanolyan volt az időjárás, mint az első forgatás idején, így adottak voltak ugyanazok a körülmények, mint először.
Amikor az elkészült videót kitették az intézmény Facebook-oldalára és a YouTube-ra, gondolták, hogy hozzátartozók, rokonok, régi hermanosok szívesen megnézik majd, de ekkoriban legfeljebb ezer megtekintést gondoltak reálisnak.
Azt, hogy jelenleg 530 ezer megtekintés felett jár a videó, a legmerészebb álmaikban sem gondolták volna, de természetesen örülnek neki. Ettől még az iskolába járó diákok és tanáraik élete nem változott meg, de Kiss Zoltán sokkal jobb közösséget, iskolai szellemet és összetartozást tapasztal a videó megjelenése óta.
Azok a gyerekek, akik szerepeltek a videóban, azóta is szinte lebegnek, büszkék arra, amit véghezvittek, és önbizalmat tudnak belőle meríteni
– mondja a magyartanár, aki szerint a klip nagyszerű eszköz volt arra, hogy a diákok ráébredjenek a saját képességeikre és tudásukra. Úgy véli, a videó egyik üzenete is az, hogy a diákok merjenek hinni önmagukban, higgyék el, hogy képesek valamire, és nem szabad megrettenniük az akadályoktól, ha valamit végig akarnak csinálni.
Azóta is folyik a tanítás és megy tovább a hétköznapi élet, csak sokkal több a mosoly
– tette hozzá Kiss Zoltán.
A videó megjelenése óta rengeteg pozitív visszajelzés érkezett a tanárokhoz és diákhoz egyaránt, váratlan helyekről is érkeztek dicséretek, például egy rendező is írt az iskolának egy levelet, amiben közölte: a videó úgy tökéletes, ahogy van, és a hermanosok a jövőben számíthatnak messzemenő támogatására.
Többek arról írtak, mennyire meghatották őket a látottak, és milyen sokat jelent nekik az, hogy készült az országban egy ilyen videó. A jövőbeli tervekről Kiss Zoltán annyit mondott, hogy biztosan nem teszik le a lantot, hiszen nem ez volt a Herman első ilyen produkciója, korábban is forgattak már klipeket, amelyek irodalmi adaptációk vagy meglévő dalokhoz tartozó képi fantáziák voltak.
Biztosan folytatódni fog a hagyomány, ha jön az ötlet, nincs menekvés, meg kell valósítani
– jelentette ki a videó rendezője, hozzátéve, ha nem is lesz ilyen átütő sikerű a következő dobásuk, de biztosan mindannyian büszkék lehetnek majd arra is.
Számítanak arra, hogy a videó hatására ebben az évben szinte biztosan emelkedni fog iskolába jelentkezők száma, pedig már egyébként is két-háromszoros a túljelentkezés. A cél azonban nem az iskola népszerűsítése volt, ezt csak egy plusz ajándékként fogják fel.
Az iskola magyartanára úgy látja, a hermanos életérzés annyiban más, mint a többi iskoláé, hogy a gyerekek képesek szabadok maradni, a tanárok pedig nem gátjai annak, hogy megtartsák saját egyéniségüket, inkább csak terelgetik és hagyják kibontakozni őket,
A rendező szerint az iskolát az teszi különlegessé, hogy nagyon jó pedagógusok és rendkívül tehetséges diákok egysége alkotja, az idejáró fiataloknak pedig nemcsak az iskola jelenti az életüket, hanem rengeteg egyéb dologban jeleskednek – zenélnek, táncolnak, sportolnak –, a tudásukat pedig akár az intézmény falai között is be tudják mutatni.
A Hermanra jellemző, hogy az énekelni vagy hangszeren játszani tudó gyerekek az órák közti szünetekben olykor teljesen spontán kiülnek az aulába zenélni vagy énekelni. Ezek a dolgok pedig – akárcsak az, hogy tanárok és diákok közösen énekelnek egy produkcióban – más iskolában szinte teljesen elképzelhetetlennek számítanak.
