A cellatársaim tájékoztattak a világ dolgairól, és ez segített a lelket tartani bennem, már amennyire ilyen szélsőséges helyzetben lehetséges. Az elfogás és az elítélés közötti bizonytalanság a legrosszabb része a büntetőeljárásnak. Napok, hónapok, évek telnek el, amíg a bizonytalanság Damoklész kardjaként lebeg az ember feje felett.
– írta le Ahmed H., a röszkei terrorper vádlottja a Fővárosi Bíróságon csütörtök reggel. A férfit nemrég felmentették és ki is utasították az országból, erről még később szó esik, de most azért volt a bíróságon, mert beperelte a magyar kormányt. A kormány ugyanis belevette Ahmed H. nevét az egyik nemzeti konzultációba, kérdésként.
A férfi szerint ezzel csak súlyosbították a bizonytalanságát, mert előre megelőlegezték a jogerős ítéletet. Ahmed H. vallomását az ügyvéd olvasta fel a bíróságon. Azt mondta, hogy nagyon rosszul érezte magát attól, amit a kormány csinált, napokig nem tudott enni és aludni, a magyar kormány tisztességébe vetett bizalma pedig megrendült, heteken át merengett azon, hogy ez befolyásolhatja-e a folyamatban lévő eljárást. Depressziós lett és rémálmai lettek.
Most, hogy a végleges ítélet megszületett, már nyugodtabb vagyok, de sosem fogom elfelejteni azt a szenvedést, amit akkor kellett elviselnem
– olvasta a vallomásból a férfi ügyvédje. Szerinte nincs rosszabb, mint csapdába esni, börtönbe kerülni egy idegen országban, és azt érezni, hogy a kormány próbál nyomást gyakorolni és befolyásolni az emberek véleményét rólad. És itt jön az ügy lényege, mert Ahmed H. szerint a nemzeti konzultáció rossz megfogalmazással úgy állította be, mint akit már elítéltek.
Azt is éreztem, ahogy a börtönbeli véleményeket ez befolyásolta. Előzetesben voltam ugyan, de éreztem, hogy mindenki úgy néz rám, mintha a sorsom már megpecsételődött volna. Ennek megfelelően kezeltek, az őrök és a rabtársak egyaránt. Nem ez volt az uralkodó hozzáállás a konzultáció után, de befolyásolta a helyzetemet érezhetően.
– hangzott el. A levél szerint Ahmed H. azt is elmondta:
Megbántva érzem magam, de megbocsátani tudok. Nincs semmi problémám a magyarokkal, barátokat is szereztem az évek alatt. Ezzel együtt ellenem mégiscsak szervezett propagandát folytattak, amelyben közellenségnek állítottak be, aki megtestesíti a migráció problémáit.
(Fotó: Mónus Márton / MTI)
Ahmed H. december 28-án perelte be a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát, amit először a Magyar Idők írt meg. A férfi azt kifogásolta, hogy a neve bekerült a kormány Soros-tervről szóló nemzeti konzultációjába.
A konzultáció ötödik pontjában ez szerepelt:
Egy másik Soros-szervezet, az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H.-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték.
A férfi azt kifogásolta, hogy a kérdés úgy állítja be az ügyét, mintha abban jogerős ítélet született volna, miközben nem, hiszen a Szegedi Ítélőtábla megismételt eljárást rendelt el 2017-ben, és ugyan végül jogerősen is bűnösnek mondta ki, ezt a döntést akkor még nem hozták meg.
A szíriai férfi 13 éve Cipruson él ugyan a családjával, de a bírósági meghallgatás így is furcsa párbeszéddel kezdődött, a bíró ugyanis mintha megpróbálta volna kideríteni, van-e Szíriában jogrendszer. Megkérdezte a férfitől, hogy volt-e olyan, hogy valakit Szíriában elítélt a bíróság, amire ő azt válaszolta, hogy a katonai bíróságon töltötte a sorkatonaságát. Ez egyébként releváns kérdésnek tűnhet, hiszen Szíriában évek óta háború van, de ennek ellenére az ország kormány által irányított részén működött jogrendszer, előtte pedig, még ha az ország kemény diktatúra is volt, szintén volt ilyen. Szíria ráadásul nem iszlamista diktatúra volt, hanem inkább pánarab nacionalista, ezért nem a saría alapján törvénykeztek.
Később arra is rákérdezett, hogy Cipruson, ahol a férfi belsőépítészként dolgozott és saját cége volt, volt-e olyan, hogy bűnözésről írtak az újságok. A bíró ezzel arra akarhatta rávezetni Ahmed H.-t, hogy normális országokban természetes, hogy a sajtó ír a bűncselekményekről.
Később feltette a kérdést, hogy tudja-e, pontosan mi a nemzeti konzultáció, és van-e erre arab szó. A bíró szerint ez a legközelebb egy közvélemény-kutatáshoz áll. Arra is rákérdezett, hogy mennyire pontosan fordították le neki a kérdést, amelyben érintett. A férfi szerint a börtönben többen mutogattak rá, hogy terrorista, és még a lelkész is felolvasott neki egy róla szóló cikket a rabtársainak. Amikor pedig kiszabadult, azt mondták róla a rabtársai, hogy nézzétek, a terrorista szabadul, mi pedig maradunk. Ahmed H. legnagyobb baja az, hogy terroristának gondolják.
Nincs rosszabb a terrorizmusnál
– mondta a férfi. A pontos fordítás kapcsán az is kiderülhetett, hogy Soros György neve pont ugyanúgy hangzik arabul, mint magyarul, mert a tolmáccsal felolvastatták neki arabul is a nemzeti konzultáció kérdését.
A kormány egyébként is végig arra játszott, hogy az derüljön ki, Ahmed H. nem értette a nemzeti konzultáció kérdése mögötti inszinuációt. Feltették neki a kérdést például, hogy mi zavarta, hogy leírták a nevét, vagy az, hogy az ítéletet beleírták.
A perben csütörtökön nem született ítélet, ez február elsején várható.
Ahmed H. története
A férfit azzal gyanúsították, hogy a 2015 szeptemberi röszkei zavargások során terrorcselekményt követett el, amikor köveket hajított a határkerítésen át a rendőrök felé. Az ügyben végül nemrég született jogerős ítélet, Ahmed H.-t január 19-én feltételesen szabadlábra helyezik, majd tíz évre ki is utasítják Magyarországról. Ez azért érdekes, mert ezek szerint a jelenlegi lehet az egyetlen meghallgatás ebben az ügyben, amelyen a férfi személyesen is részt vehet, hiszen jövő héttől nem léphet be Magyarország területére.
(Fotó: Kurucz Árpád / Anadolu Agency / AFP)
De térjünk vissza a háttérre, amiről korábban többször is írtunk. 2015. szeptember 16-án több százan gyülekeztek a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarta dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.
Az elsőfokú ítélet szerint a Cipruson élő Ahmed H. a kordon bedöntésével és az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. Röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később vették őrizetbe.
A Szegedi Törvényszék 2016 decemberében, első fokon a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek a szír férfit, és tíz év fegyházra ítélte. A Szegedi Ítélőtábla 2017. június 15-én hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárás lefolytatását rendelte el.
A bíróság határzár tiltott, tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett átlépése és társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek őt. A Szegedi Ítélőtábla tavaly szeptember 20-án végül enyhített az ítéleten és jogerősen öt év börtönre ítélte Ahmed H.-t.
A bíróság azt is kimondta, hogy a férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után kerülhet feltételesen szabadlábra. Mivel a zavargás 2015-ben volt, Ahmed H. pedig azóta előzetesben ül, ezért most kiutasíthatják az országból.
Kiemelt kép:Mónus Márton / MTI
