Belföld

Kásler elégedett a sürgősségi osztályok működésével

A sürgősségi osztályok többsége tartani tudta a január elején bevezetett rendeletben megkövetelt ellátási időket – mondta az emberi erőforrások minisztere hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Kásler Miklós – aki összefoglalta az elmúlt időszak egészségügyi történéseit – hangsúlyozta, a magyar egészségügy kritikus pontja volt a sürgősségi ellátás, azonban az új triázs rendszerrel csökkenteni tudták a várakozási időket.

A miniszter elmondta, az új rendszer célja, hogy a beteget a lehető legrövidebb időn, az érkezéstől számítva öt percen belül regisztrálni kell, és tíz percen belül a végleges ellátási helyre kell irányítani. A betegeket öt súlyossági fokozatba sorolhatják, és ennek alapján döntenek az ellátásukról, valamint meghatározták az ellátáshoz szükséges időt is – tette hozzá.

Túl sokat járunk orvoshoz
A betegek többsége nem tudja, hogy a tüneteivel hova forduljon, azt viszont igen, hogy az ügyeletre és a sürgősségire bármikor mehet. Ennek a szemléletnek a megváltoztatására indult tájékoztatási kampány.

Lényeges a rendszerben – folytatta Kásler Miklós -, hogy van egy akut alapellátó egység is, amely lényegében ugyanazt a tevékenységet végzi, mint a háziorvosok, hiszen – mint mondta -, a sürgősségin nagy számban jelennek meg olyanok, akiknek ellátása nem igényel sürgősségi ellátást.

A miniszter szerint a minisztérium helyesen ítélte meg az ellátórendszer lehetőségeit, kapacitását, hiszen az elsődleges adatok azt mutatják, hogy az

59 sürgősségi betegellátó osztályon – hármat leszámítva – tudták tartani az ellátási időket.

Kásler Miklós a sajtótájékoztatón beszélt az elmúlt időszak egészségügyet érintő változásiról is, így többek között a bejelentett béremelésről, az Egészségbiztosítási Alap kasszájának emeléséről, az ösztöndíjprogramokról és a nővérszállók fejlesztéséről.

Kifejtette, négy év alatt négy lépcsőben 72 százalékkal emelkedik az egészségügyi szakdolgozók, védőnők és az egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végezettséggel rendelkezők bére. Így 2019 júliusától 8 százalékkal, 2020 januárjában 14 százalékkal, majd az év novemberében újabb 20 százalékkal és 2022 januárjától pedig ismét 30 százalékkal nőnek a bérek.

A miniszter említést tett arról, hogy tavaly novemberben 37 milliárddal emelték az E-Alap kasszáját, a plusz források biztosításával 6,5 milliárd forinttal több jut összevont szakellátásra, 23,5 milliárd jut gyógyszertámogatásra, 6 milliárddal gyógyászati segédeszköz támogatásra, és 900 millió forinttal emelték a kötszertámogatást.

Beszélt arról is, hogy lezárult tizenkilenc nagy teljesítményű diagnosztikai és terápiás gép közbeszerzési eljárása 4 milliárd forint értékben, illetve beszámolt arról is, hogy az ország 13 megyéjében újulnak meg vagy épülnek új nővérszállók 8,5 milliárd forintért.

Kásler Miklós megemlítette, hogy a mentősök helyzete is jelentősen javult az elmúlt időszakban, bérük 2016-2018 között 67 százalékkal emelkedett, és idén újabb 8 százalékos béremelésre számíthatnak. Példaként elmondta, hogy egy mentőorvos átlagos keresete 2010-ben havonta 314 ezer forint volt, most 640 ezer forint, míg egy ápoló nyolc évvel ezelőtti bére havi 173 ezer forintot tett ki, ez mostanra 340 ezer forintra nőtt.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánlott videó

Olvasói sztorik