Belföld vélemény

Vajon mit talál ki Orbán a tüntetéshullám ellen?

Nagy Attila Tibor elemzése a meglepett Fideszről.

Ritka eseményre került sor 2018 decemberében: kicsúszott a politikai kezdeményezés a kormányoldal kezéből. Igaz, láttunk ehhez hasonlót az Orbán-rendszer nyolc és fél éves történetében, amikor is 2014 őszén a netadó miatti felháborodás, tüntetéssorozat és a vasárnapi boltzár kellően elő nem készített ötlete miatt csökkent a Fidesz népszerűsége.

Azonban látni két fontos különbséget, ezek:

  • az ellenzéki pártok eddig nem látott együttműködése,
  • valamint az alternatív nyilvánosság erősödése.

Szokatlan, hogy az ellenzék zöme most komolyan összefogott. Bekövetkezett, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt: az Országgyűlésben a Jobbikkal együttműködnek a baloldali-zöld pártok (MSZP, DK, LMP, Párbeszéd, Magyar Liberális Párt) és több független képviselő; egyedül a Mi Hazánk Mozgalom négy képviselője (mind szakadár jobbikos) maradt ki a koordinációból.

Míg az ellenzék a 2014-es és 2018-as országgyűlési választásokon képtelen volt valódi, a kormányellenes erők nagy részét lefedő összefogásra, most az ellenzéki politikusok átélhették az együttműködés élményét. Megtanulhattak kiélezett helyzetben közös politikát tervezni, kivitelezni és azt együtt kommunikálni. Politikailag, emberileg jobban megismerhették, akár meg is kedvelhették egymást. Ne felejtsük: egy olyan nagy közös akció, mint a parlament ülésének december 12-i megzavarása, közös élmény, mely során együtt szállva szembe a Fidesz túlerejével úgy érezhették, számíthatnak egymásra.

A Fidesz-KDNP számára az ellenzéki összefogás kedvezőtlen fordulat, mert hatalma azon is alapul, hogy a megosztott ellenzék tagjai egymást gyengítették a választásokon, például idén április 8-án is elaprózódott a mintegy 2,9 millió ellenzéki szavazat.

Most ugyan nem közeledik országgyűlési választás, mégis van oka Orbánnak az idegességre: ugyanis kezdenek megteremtődni az emberi feltételek ahhoz, hogy három és fél év múlva a pártvezetők félretegyék pártszempontjaikat és a nagy ellenfél legyőzése érdekében az ellenzéki szavazók nyolcvan-kilencven százalékát lefedő közös pártszövetségben, közös miniszterelnök-jelölttel induljanak a Fidesz ellen.

Hogy ennek politikai feltételei megteremtődnek-e majd, egyelőre nem tudni, az ellenzéki választási összefogás létrejöttéhez rengeteg politikai munka szükségeltetik, sokféle pártérdeket kell összeegyeztetni.

Ráadásul, ha csakugyan igaz, hogy számos, a Fidesznek, a kormánynak lekötelezett politikus ténykedik az ellenzéki pártokban, akkor Orbánék naprakész értesülésekkel bírnak az ellenzéki pártok élén zajló folyamatokról, és képesek manipulálni azokat. (Vajon hogy is szivárogtak ki a Jobbik belső zárt üléseiről hanganyagok?)

A Fidesz idegességét mutatja, hogy ezúttal nem működött jól a kormányzati kommunikáció, nem sikerült hitelesen megmagyarázni a Munka Törvénykönyve aktuális módosítását.

És itt jön be a második különbség: 2014-hez képest a közösségi média, főleg a Facebook politikai hatása tovább nőtt Magyarországon. A mostani tüntetésekről számos portál a Facebookon keresztül élőzött, Tordai Bence is ezt a közösségi platformot használta fel a parlamenti botrány hatalmas nézettséget produkáló közvetítésére.

A politikai eseményekről való információszerzés a közeljövőben még élesebben szétválhat: a kormánypárti médiarendszer tudósításaira, hírmagyarázataira, valamint a honlapok és magánszemélyek információra, közvetítéseire. Utóbbiak jelentősége tovább nőhet, ha majd a kormánykritikus honlapok arra is képesek lesznek, hogy naponta rendszeresen rövid videókban foglalják össze a nap eseményeit, megteremtve a hagyományos tévéhíradók új konkurenciáját.

Most az ellenzék és a tüntetések (nem pedig a kormányoldal magyarázatai) kerültek a politikai események középpontjába. A Fidesz abban reménykedik, a történések értelmezésében arra apellál, hogy a lakosság zöme nyugalomra vágyik és elutasítja a felfordulást, az erőszakot. És nem alap nélkül gondolják ezt Orbánék: ha a tüntetések eldurvulnak, az a Fidesz pozícióját erősítheti, mert jelenleg nincs elsöprő kormányváltó hangulat.

Ráadásul közel az ünnepek, Orbán Viktor abban is bízhat, hogy karácsonyra és szilveszterre elülnek a tüntetések. A probléma azonban fennmarad: a túlóra újraszabályozásával a kormány támadási felületet kínált az ellenzéknek. A parlamenti kétharmad a túlóratörvénnyel gesztust tett néhány nyugati cégnek, amit kihasználva az ellenzék, ha ügyes, további politikai károkat okozhat a Fidesznek. Amit Orbán és a hozzá közelálló médiarendszer tán azzal próbál semlegesíteni, hogy igyekszik más fronton kompromittálni ellenzéki vezetőket.

Meglehet, politikailag forró lesz a telünk.

 

A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője

Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik