Az idén október 30-án adták át először a Nature Research és az Estée Lauder vállalatcsoport által alapított „Innovating Science Award” elnevezésű díjat. Ennek célja, hogy azoknak a szervezeteknek a munkáját ismerjék el, amelyek azért dolgoznak, hogy felkeltsék a lányok és fiatal nők STEM (természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai) területek iránti érdeklődését. Az elismerést a magyar Nők a Tudományban (NaTE) Egyesület kapta. A győztest 110 projekt közül választották ki, és a díj mellé 10 ezer dollár jutalmat is kapott.

Ezt az összeget a jelenlegi programjaink fejlesztésére szeretnénk fordítani, hogy minél több lehetőséghez jussanak a lányok

– mondta Szigeti Fanni, a NaTE ügyvezetője. Hozzátette, hogy egyúttal az egyesület nemzetköziségét is szeretnék erősíteni. Terveik között szerepel cserediákok fogadása, illetve szeretnék, ha a magyar fiatalok is újabb inspirációhoz juthatnának külföldön, amit aztán itthon hasznosíthatnának.

A NaTE ügyvezetője szerint a 10 ezer dolláros díj nagy segítség céljaik megvalósításához. Többek között támogatja azt is, hogy az egyesület neve nemzetközi szinten is ismertté váljon, aminek köszönhetően könnyebben tudnak majd bekopogtatni olyan ajtókon, amiken korábban nem lett volna lehetőségük.

A szervezet tagjai szerint azért ítélhették oda a díjat nekik, mert a NaTE a beadott pályázati anyagban mérhető eredményekre hivatkozhatott, ami pályázati elvárás volt. Ez annak köszönhető, hogy az egyesület évek óta folyamatosan – számokkal is kifejezhető – sikeres programokat szervez.

A NaTE a pályázatra Nagyköveti Hálózatával és a Lányok Napja elnevezésű programsorozatával jelentkezett. Utóbbit tavaly már hetedik alkalommal rendezték meg országszerte 81 helyszínen, 23 településen. Ennek keretében több mint 2400 középiskolás lány ismerkedhetett meg a technológiai és tudományos pályákkal.

A Lányok Napja bizonyítja, hogy egy nap is óriási hatást tud gyakorolni egy középiskolás lány életére

– mondta Szigeti Fanni.

A tinédzser lányok ugyanis sokszor ezen a napon találkozhatnak először testközelből az informatikai és műszaki szakmákkal. Az akció célja, hogy a lányok megismerjék ezeknek a pályáknak az előnyeit és kihívásait, valamint tágítsák a munka világáról alkotott képüket. Továbbá ezzel szeretnék felhívni a figyelmüket olyan pályaválasztási lehetőségekre is, amelyekre általában nem gondolnak.

A Lányok Napja rendezvényen jól tetten érhető a szervezet által képviselt híd szerep, hiszen ezen a napon a különböző intézmények – egyetemek, kutatóintézetek és cégek – megnyitják laboratóriumaikat, üzemeiket és irodáikat a fiatal lányok előtt. A résztvevők találkozhatnak női professzorokkal és munkatársakkal, akik megmutatják nekik, miért érdekes és izgalmas egy műszaki egyetemen tanulni vagy egy technológiai cégnél dolgozni.

Összességében ezt a napot életem egyik legjobbjaként könyvelhetem el. Annyi benyomás és pozitív csalódás ért, hogy egy jó ideig be leszek tőle zsongva

– írta egy 17 éves lány a NaTE úgynevezett Shadowing programjáról, ami gyakorlatilag a Lányok Napja fókuszáltabb változata. A résztvevő lányok egy egész napot töltenek el egy cégnél, egyetemen vagy kutatóintézetnél, ahol mintegy „árnyékként” követnek egy mérnököt vagy kutatót – lehetőség szerint nőt – egész napos munkája során.

A NaTE fontosnak tartja, hogy az egynapos programokon túl is kapcsolatban maradjanak a lányokkal, hiszen egy tinédzser életére egyetlen nappal nehéz tényleges hatást gyakorolni. Ezért alapították meg a Nagyköveti Hálózatot, amin keresztül az érdeklődő lányok számos más olyan programon is részt vehetnek, amelyek kiegészítik a jelenlegi közoktatási rendszer által nyújtott lehetőségeket.

A Hálózatnak egészen régi tagjai is vannak, ahogy Szigeti Fanni visszaemlékszik: volt olyan lány, aki még 2012-ben vett részt a Lányok Napján, azóta már elvégezte a BME gépészmérnöki képzését, de az egyesülettel a mai napig tartja a kapcsolatot. A fiatal hat éve kellemes emlékekkel távozott a programról, és úgy érezte, hogy szívesen részt venne további hasonló kezdeményezésekben, így a kezdetektől a Nagyköveti Hálózat oszlopos tagja.

Ez a hálózat gyakorlatilag egy mentorprogram, ahol rendszeresen tréningeket szerveznek számukra, melynek keretében olyan készségeket sajátíthatnak el, illetve fejleszthetnek, melyek elengedhetetlenek az eredményes továbbtanulás és később a karrierépítés során, mindezt teljesen ingyenesen. Az egyesület lényegesnek tartja, hogy olyan fiataloknak is biztosítsanak lehetőséget, akiknek – szűkös anyagi hátterük miatt – nehézséget okoz az iskolán kívüli fizetős szakkörökön, képzéseken való részvétel.

A NaTE ügyvezetője szerint hiába válik egyre gyakrabban tárgyalt kérdéssé „a nők a technológiai és tudományos területen” témák, arról kevés szó esik, milyen eszközök állnak rendelkezésre ahhoz, hogy mindez a munkaerőpiacra is kihasson, illetve látható eredményeket produkáljon a társadalomban.

A munkaerőpiac eszméletlenül ki van éhezve az informatikai és mérnöki munkaerőre, és a jelenlegi betöltetlen helyeket már nem fogják tudni kizárólag fiúkkal feltölteni

– jegyezte meg Szigeti Fanni.

A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek rendszeresen részt vesznek a Lányok Napja programsorozatban, egy idő után megnő a női munkavállalók aránya. Sőt, vannak olyan példák, hogy a már diplomás női munkavállalók ahhoz a vállalathoz szegődnek el dolgozni, amely annak idején kedvet csinált nekik a mérnöki, informatikai pályához. Itthon a Lányok Napján rendszeresen résztvevő cégek esetében a program előmozdította a vállalati kultúra fejlődését és támogatta a munkatársak vállalati elköteleződését.

A NaTE azonban hangsúlyozza, hogy nem az számít, hogy valaki éppen lánynak vagy fiúnak született, a valódi cél az, hogy minél többféle hátterű, egyéniségű ember dolgozzon egy helyen.

A nemzetközi statisztikák is azt igazolják, hogy a kulcs a sokszínűség, így nem csak az számít, hogy nő is legyen a csapatban, hanem hogy különböző látásmódú emberek dolgozzanak együtt egy probléma megoldásán. Ahogy Szigeti Fanni fogalmaz:

Ha sokféle szemléletmód és ötlet találkozik, nagyobb valószínűséggel keletkezik innováció és jobb termék.

Sok terméknek a forgalomba kerülése után kizárólag vagy nagyrészt női felhasználói lesznek, így ezekben az esetekben igencsak hátrányos, ha kihagyják a nőket a tervezésből. Erre az egyik legszemléletesebb példa a biztonsági öv tervezése, hiszen egyetlen férfinak sem jutott eszébe, hogy az autóban ülő nő egyszer várandós lehet és a biztonsági öv kialakításánál figyelembe kell venni a megváltozott testalkatot is. Így a termék enélkül jutott odáig, hogy gyártásba került, majd amikor beült az autóba az első kismama, rájöttek, hogy erre nem gondolt senki.

Ráadásul a NaTE álláspontja szerint sokkal egészségesebb egy olyan munkakörnyezet, ahol a vezetőségben és a csapatban nők és férfiak egyaránt jelen vannak. Nem feltétlenül az a fontos, hogy fele-fele arányban legyenek, de az érdekképviselet szempontjából a meghatározó női jelenlét sokat lendítene a jelenlegi helyzeten.

Hiszen egy nőnek például hamarabb eszébe fog jutni, hogy női kollégákat is felterjesszen előléptetésre. Szigeti Fanni szerint egy kizárólag férfiakból álló vezetőség kevésbé fog arra gondolni, hogy nők is felkerüljenek az adott listára. Nagyon sok még a tennivaló, hiszen rengeteg embernek még mindig az az első reakciója, hogy

de hát ez technológia, mi köze ehhez a lányoknak.

Ahhoz, hogy megértsük, milyen okokra vezethető vissza hazánkban a lányok alacsony részvétele az informatikai és műszaki szakmákban, nagyon sokat vissza kell mennünk az időben. A magyar társadalom mindig is egy rendkívül tradicionális modell szerint élt, amibe kevésbé volt elfogadott, hogy a „férfias” szakmákban nők is részt vegyenek.

Ráadásul sokakban még mindig él az a kép, hogy ezek a területek tényleges fizikai terheléssel járnak, hiába végezhetőek ma már az ilyen típusú munkák nagy része egy gurulós karosszékből is. A szükséges készségek között már nem szerepel a fizikai erőnlét, hanem a komplex problémamegoldás, az alkalmazkodási képesség és a kritikai gondolkodás vált nélkülözhetetlenné, ezek pedig nem rendelkeznek női vagy férfi előjellel.

A tradíciók ráadásul a lányokba nagyon mélyen beépülnek, hiszen gondoljunk bele, milyen játékot kapnak a gyerekek kiskorukban: a lányok babát, a fiúk legót, ezek pedig már önmagukban jelentést hordoznak, hiszen a baba a gondoskodást és az empátiát erősíti, a legó pedig azt az érzést, hogy „kreatív vagyok, aki alkot valamit”.

Ezek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a lányok ehhez hasonló terepen tudják magukat elképzelni a későbbiekben, hiszen miért is gondolnák, hogy jó vezetővé válnak, amikor úgy voltak nevelve, hogy ők az empatikus, gondoskodó, passzív felek, miközben a fiúk az előretörők, aktívak és bátrak, akik sokkal inkább el tudják képzelni, hogy egy nap egy cég vezetőjévé váljanak.

Ehhez még az is hozzájön, hogy a tanárok és a szülők a mai napig sokszor óvják a lányokat ezektől a szakmáktól puszta jóindulatból, hiszen ők is információhiányban szenvednek. Egy szülő vagy pedagógus sokszor nincs tisztában azzal, milyen szakmák léteznek manapság, vagy, hogy például a gépészmérnöki pálya mit takar ma, illetve mennyiben különbözik attól, ami egykor volt.

Mivel a tanárok a szülőkkel karöltve fontos szerepet töltenek be a középiskolás diákok pályaválasztásában, számukra külön programsorozatot indított a NaTE. A pedagógusoknak például különböző tanári csomagok készülnek, amelyekben példákat láthatnak arra, hogyan tudják izgalmasabbá és változatosabbá tenni a természettudományos tanórákat.

Ezek a segédeszközök nem rónak anyagi terheket a tanárokra, inkább különböző praktikákkal, feladatokkal igyekeznek gyakorlatorientáltabbá tenni a tanítást, illetve segítenek beemelni a tananyagba 21. századi problémákat és olyan, jelenleg aktuális globális kihívásokat, mint a klímaváltozás, túlnépesedés, energia problémák vagy a környezetszennyezés. Ezekkel a diákok is jobban tudnak azonosulni, mint a régi, mai fiatalok számára már kevésbé élet közeli fizikai példákkal.

Azon túl, hogy hosszú távon azon dolgozunk, hogy ez a 22 ezer betöltetlen informatikai állás száma csökkenjen, próbáljuk azt is megmutatni, miért jó, ha női munkatársak is bekerülnek a munkaerőpiaci körforgásba

– mondta Szigeti Fanni.

A visszajelzések azt mutatják, hogy jó úton haladnak, hiszen középiskolás lányok gyakran azt mondják, hogy ezek a programok megváltoztatták az életüket. Olyan is volt, aki úgy érezte, ezek után már biztosan informatikus lesz, valaki pedig közölte, hogy

ha én tudom, hogy a matematikának ennyi életszerű felhasználása van, akkor sokkal jobban figyeltem volna matekórán.

Szomorú és egyben boldogító, véli a NaTE ügyvezetője, hogy ennyi is elég ahhoz, hogy komoly hatást gyakoroljanak egy fiatal lány terveire és céljaira. Nem véletlenül szólnak a NaTE programjai csak lányoknak, hiszen az egyesület úgy véli, hogy külön terepet kell biztosítani nekik. Ha mindkét nem jelen van, a fiúk sokkal bátrabbak, ők kérdeznek többet vagy például ők próbálják ki először a robotokat.

Amikor viszont a lányok egymás közt vannak, ők teszik fel a kérdéseket, ők kísérleteznek az eszközökkel, és amint meg tudjuk teremteni számukra ezt a biztonságot, nem félnek attól, hogy kipróbálják magukat, így úgy mennek haza, hogy alkottak valamit.

Szerencsére egyre inkább úgy tűnik, pislákol valami fény az alagút végén. Erre jó példa a BME, amely az elsők között csatlakozott a Lányok Napja programhoz. Részben ennek köszönhetően, ott mintha elindult volna egy kis változás: amíg 2012-ben 4 százalék volt a lányok aránya a villamosmérnöki karon, most ez a szám 12 százalék körül mozog. Ez ugyan még mindig nem magas szám, de ha azt nézzük, hogy majdnem megháromszorozódott, máris nagy eredmény.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu