Ferenczy Tamás közleményében a történteket ismertetve azt írta: a vádlott 2003 szeptemberében figyelmetlenül vezetett, autóval elsodorta a kerékpározó nőt, aki elesett és elveszítette eszméletét. A férfi azt hitte, hogy a sértett meghalt, és mivel el akarta kerülni a felelősségre vonást, úgy döntött, elviszi a helyszínről. A kerékpárt az út menti növények közé dobta, a nőt pedig az autó csomagtartójába tette.
Ezután a vádlott beült a kocsiba, elment gyermekéért az óvodába, hazavitte, majd sötétedéskor visszament a holttestért. Berakta a csomagtartóba és a Mosoni-Duna árterére vitte. Hazament, de a gépkocsit nem vitte haza, azt állította, hogy ellopták, feljelentést is tett a rendőrségen.
A nyomozást 2005. február 7-én felfüggesztő határozattal lezárták, mert az elkövető ismeretlen volt, majd 2017. január 6-án a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ arról értesítette a nyomozó hatóságot, hogy egy más ügyben S.A. vádlottól vett DNS-minta egyezést mutatott több, az említett ügyben vett helyszíni mintával.
Ezek alapján az első fokon eljáró Győri Törvényszék a vádlottat aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy feltételesen szabadlábra bocsátása legkorábban 30 év után vizsgálható. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.
A szóvivő közölte: a Győri Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, a másodfokú bíróság alaptalannak ítélte a fellebbezést. Mint írta, az elsőfokú bíróság által helyesen értékelt bizonyítékok szerint a vádlott egy közlekedési baleset következményeit akarta leplezni és elkerülni a felelősségre vonást azzal, hogy megöli a sértettet. Az elkövetés módja brutális, embertelen volt; a sértett halálát az okozta, hogy kézzel, majd zsineggel fojtogatták.
A mintegy 15 percen át tartó fulladás mindenképpen különös kegyetlenséggel elkövetett esete az emberölésnek
– olvasható a közleményben.
