Lánynak szülni nem dicsőség. Ez Baló György műsorában derült ki, ahol a családok védelmét szolgáló nemzeti konzultáció kérdéseiről volt szó. A műsorvezető joggal firtatta a „katonai terminológia” okát: ugyan ki (netán, mi) fenyegeti a családokat, mégis kitől, mitől kell a családokat megóvni? Novák Katalin államtitkár válaszában a gyermekvédelem fontosságáról beszélt, kitért például arra, hogy a digitális világban leselkedő veszélyforrásokra különösen oda kell figyelnünk. Ezt valószínűleg senki sem vitatja, azonban Novák ezzel még csak a forró kását kerülgette. Nemsokára jócskán meglepődtem: a gyerek joga anyához és apához, bocsánat, édesanyához és édesapához kitétel úgy tűnik, mégsem az azonos nemű párok szülővé válásának igyekszik elsősorban keresztbe tenni.
„Az, hogy valaki azt gondolja egyedülállóként, hogy neki joga van ahhoz, anélkül, hogy lenne párja, neki joga van ahhoz, hogy neki gyereke legyen, és ezt a jogot vívja ki magának, az a gyermek oldaláról megközelítve megfosztja a gyermeket attól, hogy neki édesanyja és édesapja legyen. Ez szerintem egy olyan helyzet, amikor a gyermeknek az érdekét kell védenünk, tehát meg kell adnunk a lehetőséget ahhoz, hogy egy gyermek édesanya és édesapa mellett élhessen” – mondta az államtitkár. Roppant kíváncsi vagyok, hogy ez az „érdekvédelem”, illetve lehetőségbiztosítás miként fog történni.
„Az, hogy egy egyedülálló édesanya önállóan, egyedül, vállaljon-e gyermeket, az szerintem egy teljesen más kérdés, mint az, hogy valakik közösen vállaltak egy gyermeket, és egyedül maradt az édesanya vagy az édesapa” – tudtuk meg a folytatásból. Ez egyrészt felveti a kérdést, hogy ugyan miért olyan jó, ha egy gyermeket akaró nő, aki a szülőképes kora végére sem találja meg a társát, belemegy egy szerelem nélküli, várhatóan rövid életű kapcsolatba, csak hogy megfeleljen a forgatókönyvnek? Miért olyan nagy baj, ha mellőzi ezt a konformista tiszteletkört (ami nem mellesleg a leendő partnerrel szemben is inkorrekt) és eleve önállóan vág bele az anyaságba?
Másrészt, ami ennél is jobban furdalja az oldalam: ugyan hogyan kívánja Novák megakadályozni az egyedülálló nők gyermekvállalását? Örökbefogadáskor jelenleg is a házaspárok mögött állnak a sorban, a mesterséges megtermékenyítés pedig jelenleg sem tb-támogatott számukra. Netán a házasság előtti szex korlátozásán töri a fejét az államtitkár asszony? Nos, a „tisztaság” kultusza Amerikában sem vált be, azok a fiatalok, akiknek ezzel mosták az agyát, ugyanannyit szexelnek, mint az ettől megkímélt kortársaik, de legalább védekezés nélkül.
Ne feltételezzek ilyen gonoszságot, ugye? Ilyen csak a diktatúrákban fordult elő.
Tudom már, gondoltam. Akkor biztosan a fogamzásgátlás tb-támogatásával tervez Novák hozzájárulni az ilyen NER-inkompatibilis kihágások megelőzéséhez. Hát persze! Hiszen ugyanebben a műsorban azt is őszintén bevallotta, hogy nem az elszegényedett országrészekben élő 15-17 éves lányokat szeretné a családalapításra biztatni. Örvendetes, hogy e „döntés” (gondolom, csak véletlenül használta Novák ezt a szót ebben a kontextusban) helyett perspektívát akar nekik adni és az iskolában szeretné tartani őket. A megoldásnak része az alapos, objektív, tényszerű iskolai szexuális felvilágosítás (egyébként ez a digitális veszélyekkel szembeni védelemhez sem elhanyagolható, mert a gyerekek az interneten már 9 évesen találkozhatnak pornóval) és az ingyenes vagy nagyon olcsó, egyúttal könnyen hozzáférhető fogamzásgátlás.
Hamarosan kiderült, hogy mégsem erről van szó: az államtitkár asszony a későbbiekben kifejtette, hogy szerinte ezt a réteget úgysem lehet „eltántorítani” a korai gyermekvállalástól. Az önmagát újratermelő nyomor akkor továbbra is marad a központi ideológia járulékos kára? Amire meg végképp nincs más mentség (például az egészségügy vagy az oktatás állapota, esetleg az albérletárak) azt lassan egy évtized távlatából is rá lehet kenni a korábbi kormányokra? A kör bezárult.
Azt a mantrát már úgy-ahogy kezdtük megszokni, hogy szüljünk. Többen rá is szántuk magunkat, jó, akkor szülünk – vagy mert valóban ezt akarjuk, vagy mert elhittük, hogy egy nő csak akkor ér valamit, ha anya. Erre most kiderül, hogy ezzel még mindig nem pipáljuk ki honleányi kötelességeinket! Az egész semmit sem ér, ha nem tudunk, vagy nem akarunk egyúttal egy férjet is felmutatni. Abszurd vagy nem, ennél még Ratkó Anna is megengedőbb volt.
