Másfél hónappal a tanévkezdés után, október közepén is körülbelül 1300 betöltetlen pedagógus álláshely volt a Klebelsberg Központ (KK) által fenntartott intézményekben – derült ki azokból az adatokból, amelyeket a Népszava közérdekű adatigénylésére kapott a tankerületektől. A napilap azután fordult mind a 60 tankerületi központhoz, miután a KK szeptemberben azzal utasította el megkeresését, hogy ők közvetlenül egyetlen iskolát sem tartanak fent, tehát kiadható adataik, statisztikáik sincsenek.
Bár a Klebelsberg Központ a kormányhoz hasonlóan – a hivatalos nyilatkozatok szintjén – próbálja elbagatellizálni a tanárhiány problémáját, illetve az arról szóló híreket, a tankerületek által közölt adatok azt mutatják, a gondokat nem minden esetben lehet a szőnyeg alá söpörni.
Vannak olyan tankerületek – mint például a nagykanizsai, bajai, kazincbarcikai, miskolci, mezőkövesdi, kisvárdai – ahol a tankerületi vezetők állítása szerint az adatszolgáltatás időpontjában egyetlen betöltetlen tanári álláshely sem volt.
Noha a hírek szerint a pedagógushiány inkább a vidéki településekre jellemző, az adatigénylésekre megküldött dokumentumok szerint Budapest több tankerületében is kiemelkedő a betöltetlen álláshelyek száma. Belső-Pesti Tankerületben 97,7; a Külső-Pesti Tankerületben 67,8; az Észak-Pesti tankerületben 35,6; az Észak-Budapesti Tankerületben 29; a Dél-Pesti Tankerületben 20,36 üres tanári álláshely van. Az első helyen azonban a Békéscsabai Tankerület áll, 126,75 betöltetlen pedagógus álláshellyel. Ezzel szemben például a Berettyóújfalui Tankerületben csak 0,16-ot tesz ki az üres álláshelyek száma.
A Népszava cikke szerint ez úgy lehetséges, hogy a tankerületek meglehetősen sajátosan tartják nyilván a betöltetlen tanári álláshelyeket. Ugyanis ha egyes tantárgyak tanóráit többlettanítással (vagyis más tanárok túlóráztatásával) nagyobb gondok nélkül meg lehet tartani, ott nem látják szükségesnek egy újabb álláshely megnyitását. Vagyis az, hogy a Berettyóújfalui Tankerületben csak 0,16 pedagógus hiányzik, azt jelenti, hogy itt a tanárok átlagos óraterhelése magasabb, a meglévő pedagógusok túlmunkájával be lehet foltozni a lyukak nagy részét, a maradékot pedig megoldják egyszerű helyettesítéssel. Például ha egy évfolyam minden osztályának van nyolc kémiaórája egy hónapban, de hiányzik egy-két kémiatanár, abból hetet megtartanak a meglévő szaktanárok többletmunkájával, egy órára meg mondjuk a tesitanár megy be helyettesíteni. A statisztikákból így el is tűnik az a néhány hiányzó tanerő.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás szerint ez még úgy is a tanárok kizsákmányolását jelenti, hogy a tankerületek által közölt adatok csak a jéghegy csúcsát engedik megvilágítani.
– A tanárlétszám meghatározásánál a jogszabályok szerint három szempontot kell figyelembe venni: a diákok heti finanszírozott foglalkoztatási időkeretét, a csoport- és osztálylétszámok átlagát, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határát, ami heti 22 órát jelent. A fenntartók azonban rendszerint egyik szempontnak sem felelnek meg – mondta.
A PDSZ-elnök szerint a pedagóguslétszámot például sokszor nem a lekötött munkaidő alsó, hanem a felső határával (26 óra) határozzák meg. Így nem szükséges új erőforrások bevonása, és így alakulhatnak ki olyan igazságtalan helyzetek, amikor az egyik pedagógus többet dolgozik a másiknál, ugyanannyi bérért.
– Ezzel a trükkel akár 10-15 százalékkal is nagyobb terhet róhatnak egyes kollégákra, de ami még fontosabb: ennyivel kevesebb tanárral lehet megoldani az ellátást. Becsléseink szerint ma 30-35 százalékkal kevesebb pedagógus van a rendszerben, mint amennyinek a jogszabályok által biztosított keretek között helye lenne. Ez így kevesebb pénzébe kerül az államnak, de hosszabb távon nem biztos, hogy megéri, hiszen a jövővel játszanak az ehhez asszisztálók – fogalmazott az érdekvédő.
Kiemelt kép: MTI / Balázs Attila
