Több mint egy hete szinte állandó dugó alakult ki a Csepel-szigetről Budapest irányába. Ennek oka, pontosabban okai:
- felújítják az M0-ás három déli szakaszát – Nagytéténynél (11-13 km), a hárosi Duna-hídnál (14-16 km) és Dunaharasztinál (21-24 km) –, ahol emiatt a 2×3 sáv helyett csak 2×2-n lehet közlekedni. Ennek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) a projektgazdája.
- Felújítják a Csepelről Szigetszentmiklósra tartó Csepeli utat is, és ennek részeként a múlt héten lezárták az M0-ás északi oldalának feljáróját/kijáróját, hogy ott körforgalmat építsenek. Ez a Magyar Közút Zrt. felelőssége.
- Szintén felújítás miatt lezárták Szigetszentmiklóson a Massányi Károly utat, ami összeköti Szigetszentmiklóst Halásztelekkel, illetve Szigetszentmiklós-Lakiheggyel. Ezt pedig Szigetszentmiklós önkormányzata bonyolítja le.
Mindhárom felújítás időszerű, de egyszerre nem túl szerencsés, ugyanis az M1-es irányába Szigetszentmiklósnál se fölhajtani, se le nem lehet menni az M0-ásról. Így az egyetlen kijárat a Csepel-szigetről közvetlenül a körgyűrűre a halászteleki. Rengetegen meg is próbálkoznak vele, ami azonban néha 3-4 órába is kerül az autósoknak. Munkatársainknak 2 óra 40 perc alatt sikerült megtennie hétfőn reggel ezt a pár kilométert, egyszerűen azért, mert emiatt még a ferencvárosi Kvassay híd is bedugul, innen szomorkodott a meg sem moccanó autósok között rostokoló csepeli polgármester, Borbély Lénárd is a múlt héten.
Megoldás lehet még az egyébként a megszokottnál jóval szellősebb Csepeli útról az M0-áson keresztül M5-ös felé hajtani, és a következő lejárón visszafordulni a Balaton irányába, de az autósokat az M0-áson így is dugóba kerülnek. Vagy el lehet Szigethalom felé, ott pedig a Taksony vezér hídon keresztül az 510-es útra, de onnan is dugókról számoltak be a reggeli csúcs közben.
Szóval teljes a káosz az M0-ástól délre, a körülbelül 90 ezer ember lakta Csepel-szigeten. Borbély Lénárd korábban közölte, és most lapunknak Szigethalom polgármestere, Fáki László is megerősítette, hogy a felújításokról semmilyen egyeztetés nem történt érintett települések és a munkálatokat végző Magyar Közút és a NIF között, ahogy az is meglepetésként érte a városvezetőket, hogy a munkálatok egy időben kezdték el.
Ahogy arról is csak nagyon keveset tudni, mi jön ezek után. Egyszer készen lesznek a felújításokkal, de
De akkor mi javíthat rajta?
1. A körforgalom kiépülése a M0-ás fölött Szigetszentmiklósnál
Most, hogy a szigetszentmiklósi kijárónál megépítik a körforgalmat (sőt már az útfelújítás közben is nyáron), látványosan csökkent a Csepeli úton a forgalom, azt megelőzően nem voltak ritkák a 2,5 kilométeres sorok sem reggelenként az M0-ásig, az iskolakezdés ellenére jelenleg simán lehet haladni reggelenként.
Hogy ez így marad-e akkor is, amikor kész lesznek az úttal és körforgalommal, az minimum kérdéses. Kelemen Tamás, a Közlekedő Tömeg Egyesület alelnöke szerint a csomópont eddig „rendkívül balesetveszélyes volt, beláthatatlan kanyarokkal és nem egyértelmű forgalomtechnikával”, most biztonságosabb lesz, és a kanyarodóforgalmat is segíti, de kevesebb torlódás ettől nem lesz.
2. A Csepel-szigeti gerincút
Borzalmasan régen tervezik, hogy megépül egy gerincút a szigetről a fővárosba. A célja az lenne, hogy a környék településeinek belterületét lehetőleg elkerülve összekösse a Csepel-szigetet a fővárossal. Ennek első szakaszát még 2012-2013-ban adták át, jelenleg az északi vége, a csepeli Teller Ede út, és a déli része, Tököltől egészen Lakihegyig készen van, de egy köztes mintegy öt kilométer még mindig hiányzik. Hogy mikor lesz kész, még csak találgatni is értelmetlen, a tervezésére úgy egy éve bólintott rá a fővárosi közgyűlés.
Kelemen szerint fontos a gerincút megépülése, de ez sem a jelenlegi dugók megszűnése miatt, hanem, mert tehermentesíti Csepel főútjait a lakóterületek közepén.
Fotó: Földi Imre / MTI
3. A II. Rákóczi út kiszélesítése Csepelen
Ez az út egyes részeken már így is 2×2 sávos, és lenne olyan szakasza, ahol szintén ki lehetne szélesíteni ennyire. De ez nem megoldás a Közlekedő Tömeg alelnöke szerint, mert „ha van egy szűk keresztmetszet bárhol beljebb, akkor a külső részeken hiába szélesítenénk az utakat, csak több sávon állna a dugó”. Akkor lenne értelme, ha ezek buszsávok lennének (egy pár száz méteres szakaszon észak felé most is van buszsáv), és ezáltal fejlesztenék a közösségi közlekedést.
4. A halásztelki csomópont átépítése
Halásztelken most azért is állhat be annyira a forgalom, mert mindkét irányból egyfelé lehet fel-, illetve lehajtani az M0-ásra. Kelemen szerint „igencsak előnyös lenne, ha egyéb irányok keresztezése nélkül lehetne fel- és lehajtani, így tehát a csomópont Duna felőli oldalán is meg kellene építeni a felhajtókat.”
5. A gerincútról csomópont az M0-ásra
A gerincút az M0-ás felett vezet el, de arra lehajtani nem lehet. Erről Kelemen azt mondta: „Nyilván, ha épül új főút, arról is biztosítani kell a csatlakozás az M0-hoz. Nem tartjuk valószínűnek, hogy erről ne gondoskodnának.”
6. Szigethalomnál a Szigetszentmiklós-Gyártelep HÉV-átjáró közlekedése
Három település határán fekszik a gyártelepi HÉV-megálló, ami mellett sorompóval ellátott Mű út halad el. Amikor jön a HÉV, itt megállítják a forgalmat (útirányonként úgy negyedóránként pár percre), fennakadásokat okozva az autósoknál, akik Szigethalomra, Szigetszentmiklósra, Tökölre vagy a gerincúthoz haladnának.
„Annyit tudunk, hogy vizsgálják a különböző lehetőségeket” – mondta erről Szigethalom polgármestere.
Mi jelenthet valódi megoldást?
Kelemen Tamás szerint nem az autós közlekedés, hiszen
egy 110 méteres hévszerelvény egy 3 kilométeres kocsisornyi embert tud elvinni a belvárosig.
„Hatékony közlekedési hálózat kell, ahol nagy kapacitású és nagy sebességű gyorsvasutak ellátják a fő feladatokat (belvárossal való összeköttetés, fontosabb települések közti átjárás), a gyorsvasútról pedig kényelmes és hangolt átszállást kell biztosítani egy vonzó menetrend szerint közlekedő buszhálózatra.”
Az egyesület alelnöke szerint ehhez az kell, hogy
- a H6-os (ráckevei) és a H7-es (csepeli) HÉV ne villamosként (ahogy ez az olimpiai pályázatnál is szóba jött), hanem gyorsvasútként újuljon meg,
- ne csak a Boráros térig, hanem egészen az Astoriáig megépüljenek az újjáépített hévvonalak, csatlakozást adva az M2-es, M3-as, M4-es metróra, az 1-es, 4-es, 6-os villamosokra, és az elővárosi és a távolsági vonatokra.
- És természetesen az is első számú szempont, hogy oda ne 1,5 óra alatt jusson el a HÉV, hanem mondjuk maximum 40-50 perc alatt.
Ezekre már csak azért is szükség lenne, mert ahogy a csepeli önkormányzat sajtófőnöke, Takó Szabolcs lapunknak válaszolta:
Budapest leterheltsége az elmúlt években több tízezer autóval nőtt.
Kelemen is kiemeli, hogy persze a tömegközlekedés fejlesztése sem oldaná meg önmagában a problémákat, hiszen ennek ellenére is sokan az autójukat választják, de „jelenleg egy kisebb baleset vagy egy pontszerű lezárás is óriási káoszhoz tud vezetni.”
Ezért szerintük szükség lenne egy hídra, ami nyugat felé vezetne ki a szigetről, jelenleg csak egy ilyen van, az M0-ás, míg a Duna-Tisza közével jelenleg öt híd köti össze, és már terveznek egy hatodikat Csepel és Soroksár között.
Ehhez Takó Szabolcs hozzátette: „mivel a belváros megtelt, és a külvárosi parkolók is hamarosan megtelnek, hosszabb távon csak a külső kerületi P+R parkolók kiépítése és használata segíthet jelentős mértékben a közlekedésben.”
Mindenesetre amióta a Csepel-szigeti agglomeráció népessége folyamatosan nő, az infrastruktúra ezt nem igazán követi le, szinte csak a gerincút már megépített szakasza változtatott valamennyit.
