A Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség csalás bűntette miatt emelt vádat a debreceni férfi és felesége ellen, akik a férfi zárkatársaitól csaltak ki pénzt arra hivatkozással, hogy egészségügyi és jogi problémáik megoldásához orvosi és ügyvédi segítséget szereznek.
A börtönben lévő I. r. vádlott 2014 tavaszán felajánlotta az egyik zárkatársának, hogy egy általa jól ismert ügyvéd és orvos közreműködésével elintézi, hogy a férfit megműtsék, majd emiatt házi őrizetbe tegyék. Az I. r. vádlott cserébe 1,3 millió forintot kért. A sértett fia a pénzt átutalta az I. r. vádlott lányának a bankszámlájára átutalta, aki azt átadta édesapjának. Időközben az I. r. vádlott szabadlábra került, majd pár hónappal később megkereste a sértett fiát és közölte vele, hogy a műtétet végző orvosnak további 400.000 forintot kell átadni. A sértett fia ezt az összeget készpénzben odaadta az I. r. vádlottnak.
2015. novemberében az I. r. vádlott ismét börtönben került, ahol egyik zárkatársának felajánlotta, hogy ügyvéd ismerősei segítenek a szabadlábra helyezésben, azonban ezért több részletben 800.000 forintot kell fizetni. Az I. r. vádlott közölte a sértettel, hogy a pénzt a felesége, a II. r. vádlott bankszámláján keresztül fogják eljuttatni az ügyvédnek.
A pénzt a megbeszéltek szerint átutalták a II. r. vádlottnak. Erről átvételi elismervény is készült, amin a sértett hozzátartozója rögzítette, hogy a pénz kizárólag a testvére börtönből való gyors kiszabadulására használható fel. A II. r. vádlott minden esetben aláírta az átvételi elismervényt és tudomása volt arról, hogy a pénzt a közbenjáró ügyvédnek kellene továbbítani. Az I. r. vádlott a börtönben tartózkodása alatt további 75.000 forintot kért kölcsön a sértettől a visszafizetés szándéka nélkül. A vádlottak a sértettnek összesen 875.000 forint kárt okoztak, amely nem térült meg.
Az I. r. vádlott a harmadik alkalommal, 2016. év végén, zárkatársa perújítási indítványának elkészítéséért ajánlotta fel, hogy ügyvédi segítséghez juttatja, ezért 20.000 forintot kért tőle. A sértett az összeget postai csekken küldte meg a II. r. vádlottnak, aki tudta azt, hogy az összeg milyen célt szolgál, vállalását azonban nem teljesítette.
A vádlottak rendszeres haszonszerzésre törekedve ejtették tévedésbe a sértetteket. A vádlottaknak ugyanis sem módjuk, sem pedig reális lehetőségük nem volt arra, hogy elérjék azt, hogy enyhítsenek a zárkatársakkal szembeni kényszerintézkedésen. A perújítási kérelem benyújtásához történő segítségnyújtás pedig eleve nem is állt szándékukban.
A Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség az I. r. és a II. r. vádlott ellen nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Debreceni Járásbíróságon.
