Szeptember elsején lesz három éve, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezésére bevezették a magáncsőd intézményét, ami a tervek szerint elsősorban a tömegesen bajba került devizahiteles családoknak jelentett volna kiutat az adósságcsapdából. Az adósmentő intézkedés bevezetése előtt komoly számítás készültek a lehetséges jelentkezők számáráról.
- Az Igazságügyi Minisztérium 20-25 ezerre becsülte jelentkezők számát.
- A Magyar Nemzeti Bank 25 ezer adóst várt.
- A Magyar Bankszövetség pedig 40 ezerre tette a csődbe menekülők számát.
Ezek közül 1110 eljárás van még folyamatban. Mint a minisztérium kérdésünkre közölte, az eddig kezdeményezett csődeljárásokban összesen 3394-en voltak érintettek, közülük 1300-an adósként, 691-en adóstársként, 422-en egyéb kötelezettként, 981-en pedig közeli hozzátartozóként kerültek be az adósságrendezési nyilvántartásba.
Ez a szám azért rendkívül kínos, mert a bajba került devizahitelesek számát tekintve szabad szemmel nem is látható az a kör, amely a családi csődvédelmet választotta, ugyanis a jegybank által 2017 közepén közölt adatok alapján a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek száma meghaladta a 120 ezret.
De ez még nem minden, ugyanis mint arra a Portfolio.hu cikke is rámutatott, 2018-ig 47 ezer család vesztette el lakástulajdonát a hitele miatt, igaz, 32 ezren a Nemzeti Eszközkezelőnek adták át a tulajdonjogot, és visszabérlik lakásukat. Ám a számok azt mutatják, több ezren inkább feladták az ingatlanjukat, minthogy a családi csődvédelmet válasszák.
Ráadásul a több mint 120 ezer, kés élén táncoló adós helyzete még kiszolgáltatottabb, mivel azt az MNB legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentése is megerősítette, hogy a teljes pénzügyi rendszerben lévő 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek nagyobbik része ma már nem a bankoknál, hanem a pénzügyi vállalkozásoknál, tehát főként a követeléskezelőknél van. Ezek a társaságok pedig a legtöbbször kíméletlenebbül bánnak az adósokkal, mint a bankok.
Az, hogy a magáncsőd ekkora kudarcot vallott, azért is kellemetlen a kormány szempontjából, mert a családi csődvédelem rendszerének felállítására 626 millió forintot költött el a kabinet.
Ebből az összegből
- Az Igazságügyi Minisztérium 253 millió forintot költött a programra.
- A Belügyminisztérium 200 millió forintot fordított arra, hogy tárhelyet vásároljon, illetve infokommunikációs szolgáltatásokat nyújtson.
- A Miniszterelnökség pedig 173 millióból képezte át a kormányhivatalokat az új szolgáltatásra.
Úgy tűnik, teljesen hiába.
A magáncsőd a bevezetése óta nem volt népszerű, vélhetően azért, mert túl szigorúak voltak a feltételek a jelentkezéshez. Ugyanakkor az intézkedést kezdeményező KDNP frakcióvezetője másban látta a hibát. Harrach Péter az állami rádióban a családi csődvédelem bevezetése után azt mondta:
Azért jelentkeztek a vártnál kevesebben, mert a sajtó rossz hírét keltette az új jogintézménynek, ezenkívül a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az érintetteknek el kell magyarázni, szórólapot kell készíteni, különböző csatornákon tájékoztatni kell.
A feltételeken tavaly lazítottak, ám a számok azt mutatják, hogy ez sem hozta meg az áttörést, és alig érdekel valakit a magáncsőd lehetősége.
Kiemelt képünkön: A Nem adom a házamat mozgalom aktivistái tiltakoznak az OTP Bank Flórián téri bankfiókjának ügyfélterében 2016. február 12-én. A mintegy tucatnyi tiltakozó sátrat vert, és azt követelte, hogy a bankok térítsék meg a devizahiteleseknek okozott kárt. Az akció kezdete után nem sokkal megérkeztek a rendőrök, és kivezették az aktivistákat az épületből. Fotó: Marjai János / MTI