Az ügy fővádlottja 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély turisztikai fejlesztésére, mely szerződés tárgya az Új Széchenyi Terv részét képező projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetésből vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása volt. A támogatást 85 százalékban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 25 százalékban a magyar állam központi költségvetése finanszírozta.
A szerződés értelmében a projekt elszámolható költségei közt szerepeltek a Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújítási munkái, valamint a kastély második emeleti szobáinak korhű bútorai elkészítése kapcsán felmerülő költségek is, mely utóbbi munkálatokra a vádlott vállalkozási szerződést kötött az ügy másodrendű vádlottjával.
A projekt keretében igényelt támogatási előlegből a vállalt 2015. augusztus 31-i határidőre a bútoroknak el kellett volna készülniük, összeszerelve a kastélyba kellett volna kerülniük, ahhoz, hogy a támogatást a szerződésben foglaltak szerint költségként el lehessen számolni.
Számla volt, bútor nem
Bár a bútorok határidőre nem készültek el, a felek megállapodása alapján a támogatások igénylése céljából a teljesítésigazolások és a vállalkozói díj fizetéséről szóló számlák valótlanul kiállításra kerültek, melyeket mindkét fél aláírt, majd a hamis számlákon szereplő összegek ténylegesen átutalásra is kerültek a vállalkozó számlájára.
Az ügy harmadik vádlottja a felújítással kapcsolatos PR tevékenység tekintetében ténylegesen elvégzett tevékenység nélkül kiállított hamis számlákkal kapcsolódott társai bűnös tevékenységéhez.
Mivel a vádlottak a hamis számlákkal megtévesztették a támogatást folyósító Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, a közel 28 millió forint jogosulatlanul igényelt támogatással körülbelül 4 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a magyar és 24 millió forint vagyoni hátrányt az Európai Unió költségvetésének.
Az ügy fővádlottja a hamis számlák áfa-tartalmát levonható adóként szerepeltette az általa benyújtott adóbevallásban és azt teljes mértékben kívánta visszaigényelni, így az adó alapja és mértéke tekintetében rendszeres anyagi haszonszerzésre törekedve, közel 16 000 000 Ft összegben megtévesztette az adóhatóságot, mely bűncselekményét vádlott társai szándékosan segítették.
Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta a mindhárom vádlottal szemben.
