Belföld

Jön a bevándorlási különadó, nem lehet illegális póttank a buszokban – ezeket a törvényeket fogadta el az Országgyűlés

Pénteken délután az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést, és még egy rakás törvényjavaslatot. Például a hajléktalanokról szólót, a gyülekezésről szólót, és a kútfúrással kapcsolatosat is. Ennél persze jóval többre bólintott rá az Országgyűlés, a legfontosabbakat szedjük most össze ebben a cikkünkben.

  • A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) irányítása – döntött 131 igen, 54 nem szavazattal a parlament.
  •  A parlament elfogadta az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. Utóbbit a bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulással indokolva vezetik be, amelyet „a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni”. Az adó alapja főszabály szerint az anyagi támogatás értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.
  • Az Országgyűlés 178 igen szavazattal, kilenc tartózkodás mellett jóváhagyta a Magyarország Kormánya és az Ománi Szultánság Kormánya között a diplomata, szolgálati és különleges útlevelekkel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetését.
  •  Az Országgyűlés 154 igen, 33 nem szavazattal módosította az atomenergiáról szóló törvényt a kormány kezdeményezésére. Döntésével kiegészítette a jogszabály független műszakiszakértő-szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit. A most elfogadott szabályok szerint az a szervezet végezhet szakértői tevékenységet, amely legalább egy, az általa végezni kívánt szakértői területen szakértői minősítéssel rendelkező embert foglalkoztat. A szervezeteket a Magyar Mérnöki Kamara veszi nyilvántartásba.
  • A fideszes Bánki Erik, Dunai Mónika és Nagy Csaba kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta a sportról szóló törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosítását. A képviselők 131 igen, 48 nem szavazattal és nyolc tartózkodás mellett hagyták jóvá a törvényjavaslatot. Ennek értelmében a sportszövetség által el nem vont vagy nem elvonható labdarúgó-mérkőzések televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (például interneten) történő közvetítésével kapcsolatos szerződések hatálya szeptember 30-án megszűnik.
  • Az ipari kémkedés elleni szigorításokat fogadott el a Ház. A know-how-k és az üzleti információk jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló uniós irányelvet ültetett át a magyar jogba az Országgyűlés. A szabályozás emellett nemzetközi egyezményeknek is megfelel és összhangot teremt a tagállamok szabályozásai között.
  • Törvényt fogadott el az Országgyűlés a magánélet védelméről is. Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslatát 153 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el a képviselők. Az otthon nyugalma a júniusban megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet. Az alaptörvény szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
  • Elfogadta az Országgyűlés az átalakított szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot, az új szabályozás 2019. január 1-jén lép hatályba. A 131 igen, 48 nem szavazattal és nyolc tartózkodás mellett meghozott döntéssel összevonták a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, emellett a más törvényben szabályozott, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket is az új törvény tartalmazza.
  • Módosult a Btk. a veronai buszbalesettel összefüggésben, büntetendő lesz a jogellenesen átalakított személyszállító járművek vezetése. A tavalyi, 17 halálos áldozattal járó veronai buszbaleset nyomán megalkotott módosítás szerint a jövőben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki olyan járművel vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel vesz részt a közúti közlekedésben, amelyet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően alakítottak át. Két évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű személyek szállítására szolgáló járművel követik el.
     

Ajánlott videó

Olvasói sztorik