A budapesti nő munkahellyel, rendszeres jövedelemmel, vagyonnal nem rendelkezett, ezért elhatározta, csalással szerez pénzt. 2017-ben kétféle módszerrel verte át a telefonon felhívott sértetteket.
Az esetek egy részében valótlanul azt állította, hogy cége a sértettek ügyvezetése alatt álló társaságokat reklámozza az interneten, amire korábban szóban, telefonon szerződtek, ezért a hirdetés díjának megfizetésére szólította fel őket.
A nő úgy is csalt ki pénzt, hogy álnéven ügyvédnek, közjegyzőnek, gazdasági vezetőnek, minisztériumi dolgozónak adta ki magát. Azt mondta, a minisztérium nagy összegű kártérítést ítélt meg a sértett gazdasági társaságának, amely utalásához „kártérítési fedezetként” meghatározott összeget kért.
A csalásokkal összesen csaknem 70 millió forintot szerzett. A pénzt az utalások után azonnal felvette, azt magára, nagy értékű autók bérlésére és nyaralásra költötte. A bűncselekményeket testvérével követte el, de ő megszökött, így őt ebben az ügyben nem lehetett felelősségre vonni. Ellen az eljárást a rendőrség elkülönítette.
Az Esztergomi Járási Ügyészség jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A letartóztatásban lévő nő – a halmazati szabályok miatt – két évtől tizenkét évig terjedő börtönre számíthat, de az ügyészség a vagyonelkobzás mellett indítványozta, hogy térítse meg a kárt.
