A Policy Agenda a Népszavának készített elemzést a közmunkaprogram változásáról, eszerint a kormány nem vette figyelembe a magyar munkaerőpiac területi egyenlőtlenségeit, amikor gyakorlatilag fűnyíróelv-szerűen hajtotta végre az elmúlt másfél évben a közmunkáslétszám drasztikus csökkentését.
A Belügyminisztérium adatai szerint 2016-ban még 223 ezren dolgoztak közmunkásként, az idei év első négy hónapjában ez 150 ezer főre apadt: vagyis országosan 33 százalékkal csökkent a közfoglalkoztatotti létszám. Idén 40 milliárd forintot vettek ki a közmunkarendszerből, jövőre további 45 milliárd forint kivonásával 180 milliárdra csökken a „közmunkás büdzsé”, amivel 130 ezer alá eshet a közfoglalkoztatásban részt vevők száma.
A munkalehetőségek nem azonosak az ország különböző területein: a kisebb településeken és a keleti országrészben a közmunkások nagyobb aránya mellett is jóval magasabb a munkanélküliségi ráta, mint a nagyvárosokban, illetve a nyugati megyékben.
Az elemzés szerint országosan 33 százalékkal zsugorodott a közmunkás létszám, a keleti megyékben 24-32 százalékkal.
A kormánynak figyelembe kellett volna vennie a munkaerőpiac területi egyenlőtlenségeit, és a keleti megyékben csak kisebb, 10-20 százalékos arányban kellett volna csökkentenie a közfoglalkoztatotti létszámot, valamint a falvakban is kevésbé kellett volna szűkítenie a keretet, mint a nagyvárosokban
– mondta el a lapnak Kis Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője, aki hozzátette: az arányaiban fűnyíróelv-szerű létszámleépítés a foglalkoztatottak számát tekintve nagyon rosszul érintette a nehezebb helyzetben lévő területeket. A munkaerőhiány miatti kereslet a közmunkások egy részét felszippantotta ugyan, de egyértelműen vannak olyanok, akiket az „árokszélén” hagyott a rendszer. Szabolcsban például 10 ezer emberrel kevesebbnek jutott közmunka az idén, miközben a foglalkoztatotti létszám is majdnem 1000 fővel csökkent.
Fotó: MTI
