Belföld

Igazságügyi orvosszakértők tették zsebre az egyetem pénzét

Spirk József
Spirk József

újságíró. 2018. 06. 29. 05:59

Igazságügyi szakértők csorgatták éveken át saját zsebbe a Debreceni Egyetemnek járó szakértői díjakat. Az egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének munkatársai saját vállalkozásukkal számlázták le azokat a hatósági kirendeléseket, amelyeket főmunkaidőben közalkalmazottként kellett volna elvégezniük. Az évek alatt több százmillió forintot is meghaladhatta a rendőrség, a bíróság és az ügyészség által fizetett díjazásból az a tétel, ami plusz bevétel volt az intézet által folyósított közalkalmazotti bérük mellett. A hatóságok sokáig nem figyeltek a gyakorlat törvényességére, de a Debreceni Törvényszék az év elején elutasított egy hasonló próbálkozást.

Igazságügyi orvosszakértőből meglehetősen kevés van az országban. Olyan elit szakma képviselői, akik egyszerre rendelkeznek magas szintű patológiai, pszichiátriai és jogi képzettséggel. Magyarországon összesen csupán tíz olyan intézmény van, amely igazságügyi orvostani feladatokat lát el, közülük négy az orvosi egyetemek keretein belül működik.

Amerikai bűnügyi sorozatokból ismerős lehet, ahogy az igazságügyi orvosszakértők a gyilkossági ügyek boncolási eredményeiről jelentenek, magyar kollégáiknak azonban számos más, nem feltétlenül krimibe illő munkát is el kell végezniük. Az állam által biztosított díjazás fejében orvosi szakkérdésekben kell véleményt adniuk bírósági perekben, rendőrségi nyomozásokban. Feladatuk a többi között

  • az elkövetők vagy sértettek pszichiátriai állapotának felmérése,
  • testi sértések jellegének kivizsgálása,
  • alkoholos és drogbefolyásoltság kimutatása,
  • gyermekelhelyezéshez vagy gondnoksághoz kapcsolódó körülmények felmérése,
  • apasági ügyek laboros DNS-vizsgálata.

Az igazságügyi orvosszakértő feladata, hogy a nyomozóhatóság munkáját segítse, ha valamilyen szakkérdés merül fel

– ezt a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője mondta egy szakmai konferencián. Herczeg László közlése szerint az egyetemhez tartozó intézetben hét szakértő végzi a boncolásokat, köztük évi 950 olyat, amikor váratlanul bekövetkezett rendkívüli halálesetek miatt a halál okát kell megállapítani. Herczeg és kollégái ezen felül minden évben nagyjából kétezer igazságügyi orvosszakértői véleményt is kiadnak.

Az intézet kizárólag a hatóságok számára készíthet véleményt. Ilyenkor a munka úgy indul, hogy – például – a debreceni rendőrök hivatalos levélben, úgynevezett kirendelő határozatban fordulnak az intézethez, és egy-egy konkrét ügyhöz kapcsolódóan kérik egy szakértő közreműködését.

A kirendeléseket, még ha meg is neveznek benne egy-egy szakértőt, mindig a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Igazságügyi Orvostani Intézetének címezve küldik, hiszen az állam által finanszírozott munkát az állami intézetnek, illetve az ott alkalmazásban álló szakértőnek kell elvégezni. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016-os törvény is úgy fogalmaz, hogy a szakértői vélemények kiadására az intézet jogosult. Ráadásul a közalkalmazottaknak törvény tiltja, hogy a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörrel összeférhetetlen további jogviszonyt létesítsenek.

Ez azt jelenti, hogy egy sebész az állami kórházban elvégzett műtétért, egy tanár az állami fenntartásban működő iskolában leadott óráiért nem számlázhat a kft.-jével, hiszen ezért fizetést kap az államtól. A debreceni igazságügyi szakértők mégis pontosan ezt tették.

A 24.hu birtokába került dokumentumok szerint az egyetemi intézetben dolgozó orvosszakértők körében legalább egy évtizede gyakorlat, hogy magánvállalkozóként, illetve gazdasági társaságként nyújtják be a díjjegyzéket a hatóságoknak.

Vagyis miközben főállású egyetemi alkalmazottként elvégezték az egyetemi intézet számára előírt hatósági szakértést, vállalkozóként másodszor is megkapták ugyanezért a munkáért a fizetést.

Ezzel a hatóságok ugyan nem, de az egyetem meglehetősen rosszul járt, mert csak a laborköltségeket és hasonlókat fedező költségátalányt, a díjazás kisebbik részét kapta meg az intézmény.

Mivel plusz költséget nem jelentett a szakértők eljárása, törvényességi aggályok sem merültek fel a vállalkozói számlák miatt. Egészen 2018 elejéig egyetlen hatóság sem észrevételezte a problémát, idén év elején azonban a Debreceni Törvényszék egy halálos baleset körülményeinek kivizsgálásával kapcsolatos szakértői díjjegyzék esetén egyszer csak visszadobta az egyik orvosszakértő által leadott vállalkozói számlát, és megváltoztatta az elsőfokú bíróság díjmegállapító végzését.

A másodfokon eljáró bíróság kimondta, hogy semmilyen adat nem állt rendelkezésére arról, hogy a szakértő saját nevében, munkaidőn kívül, külön megbízás alapján látta volna el a feladatot, ezért megváltoztatta az elsőfokon már jóváhagyott elszámolást, kimondva, hogy

az igazságügyi szakértői intézmény alkalmazásában álló szakértő külön díjazásra nem jogosult, ezért a szakértői díj és a költségátalány nem a szakértőt, hanem az orvostani intézetet illeti.

A bírói tanács döntése egy ügy számlázási módját kifogásolta és változtatta meg, a 24.hu birtokába került dokumentumok viszont azt bizonyítják, hogy egyáltalán nem elszigetelt, rosszul lekönyvelt esetről volt szó.

A papírok szerint az intézet egyes szakértői egyes időszakokban az összes kirendelésüket vállalkozóként számolták el, így feltétezhető, hogy az intézetvezető tudtával évek óta dupla fizetést kaptak, kapnak. A vállalkozói számlázás olyannyira bevett gyakorlat volt, hogy néha fizetési felszólítást is küldtek az ORFK regionális gazdasági igazgatóságának a vállalkozói díjak késedelmes kifizetése miatt.

A rendőrségnek megküldött papírokból kiderül, hogy egy-egy sűrűbb hónapban a közalkalmazotti fizetés mellett a 400-500 ezer forintot is elérhette a vállalkozások bevétele fejenként.

A 24.hu emailben és a sajtóosztályon keresztül is több ízben kereste az Igazságügyi Orvostani Intézetet, de hónapok óta nem érkezett válasz a kérdéseinkre.

Két hete levélben fordultunk a Debreceni Egyetem rektorához, Szilvássy Zoltánhoz is, azt kérdeztük, van-e tudomása arról, hogy az orvosszakértők kreatív pénzügyi elszámolásai miatt jelentős bevételkiesés érte az egyetemet. A rektori titkárság érdemi válasz helyett csak annyit reagált, hogy „az intézményi tájékoztatási rend szerint” az újságírói megkeresést nem a direkt e-mailcímen, hanem az egyetem honlapján található levelezési felületen kell elküldeni. Ezt a rektori titkársághoz írt levél elküldésével egy időben megtettük, válasz azonban onnan sem érkezett.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.