Belföld
Fotó: Bielik István / 24.hu

Költségvetés: a sport elvitte a pluszforrások közel felét

24.hu
24.hu

2018. 06. 20. 07:46

A magyar költségvetés szerkezete a gazdaság válság után, de főleg a 2010-es kormányváltást követően látványosan megváltozott. A kormány jelentősen csökkentette a jóléti funkcióra jutó kiadásokat, és növelte az állami működési funkciók, valamint a gazdasági funkciók kiadásait. A Policy Agenda a 2019-es költségvetési törvény tervezete kapcsán nézte meg, hogyan áll a magyar büdzsé szerkezete.

Lassú változás

A 2008-as gazdasági válság előtt a magyar költségvetés kiadási oldala a következőképpen oszlott meg:

  • 16,1 százalékát költötték az állami működési funkciókra (általános közösségi szolgáltatások, védelem, rendvédelem és közbiztonság);
  • 60,6 százalékát a jóléti funkciókra (oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, lakásügyek, sport, kultúra);
  • 15,2 százalékát a gazdasági funkciókra (bányászat, ipar, közlekedési és távközlési tevékenységek, környezetvédelem);
  • 7,8 százalékot az államadósság-kezelésére.

A 2019-es költségvetési törvény tervezete látványos átrendeződést mutat. Az állami működési funkciókra a tervek szerint már 18,1 százalékot költenek, a gazdasági funkciókra pedig 19,7 százalékot. Ez a két tétel 6,5 százalékpontos többletet jelent. Ez a mostani értéken számolva azt jelenti, hogy a 2007-es arányokhoz képest ezekre a területekre 1.300 milliárd forinttal többet költenek. Ezt az összeget pedig valahonnan el kellett venni,

  • az egyik ilyen tétel az államadósság-kezelésére fordított összeg volt. Ez 7,8 százalékról 5,1 százalékra csökkent.
  • a másik jelentős változtatást a jóléti funkciók jelentették. Itt 60,6 százalékról 55,4 százalékra csökkent a kiadási oldal.

Az adatokból jól látszik, hogy egyetlen terület van a jóléti funkciókon belül, ahol nőtt a kiadások aránya, ez a szórakoztatás, kultúra, vallási tevékenységek. Ennek a növekedésnek két haszonélvezője volt:

  •  a „sport” a plusz források 45 százalékát, míg
  •  a „kultúra” 36 százalékát vitte el.

Amennyiben a sport és kultúra nélkül nézzük a jóléti kiadásokat, akkor a 2007-es – a gazdasági válság előtti – szerkezettel összehasonlítva 1.480 milliárd forintot vontak el a területtől, és csoportosítottak át máshova.

A nyertesek

A költségvetési szerkezet jelentős, és nem reformértékű átrendezése úgy következett be, hogy ezt lényegében komolyabb politikai vita nem is övezete. Elsőre jónak tűnhet, hogy a gazdasági versenyképesség erősítése érdekében nem a jóléti kiadásokat finanszírozza a kormány, hanem a gazdaságba pumpál pénzeket.

Ugyanakkor az is látszik, hogy amit elvontak a nyugdíjrendszerből, az oktatásból, az egészségügyből azt a sportra, a kultúrára, az állam működtetésére és egy részét a korábban említett gazdasági funkciókra csoportosították át.

A gazdasági növekedés szempontjából lényeges hatékonyságot az sem mutatja egyértelműen, hogy a gazdasági funkciók lettek a költségvetési átalakítás nyertesei. Már csak azért sem, mivel a gazdasági bővülés előtt álló egyik legnagyobb probléma, hogy nincs megfelelő munkaerő, amely szakképzett, magas hozzáadott értékű munkát is képes végezni.

A kormány összességében a jóléti rendszer leépítésével, belső átrendezéssel nagyon jelentős átalakítást hajtott végre a költségvetésen. Ennek egyik következménye volt, hogy a költségvetési hiány „kordában tartásával”, csökkenthetővé vált az államadósság finanszírozása. Az ebből felszabaduló források elköltése viszont nem képezte politikai vita tárgyát. Ebben persze az ellenzék felelőssége is megállapítható, amely a kötelező köröket „lefutotta” ugyan egyes szociális, egészségügyi, oktatási költségvetési viták kapcsán, de nem tudta politikává emelni ezeket a kérdéseket.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.