Belföld
Budapest, 2015. január 2.
Uniós zászlót tart fel egy résztvevõ a Facebookon MostMi! - Új országot építünk! mottóval, a közállapotok megváltoztatásáért meghirdetett demonstráción a Magyar Állami Operaház épülete elõtt a fõvárosi Andrássy úton 2015. január 2-án. A demonstrációt a három évvel ezelõtti tüntetés évfordulója alkalmából szervezték az operaház elé.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Fordulat: immár többségben vannak Magyarországon azok, akik nem bíznak az Európai Unióban

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2018. 06. 15. 18:04

A bevándorlás és a terrorizmus miatt aggódik leginkább az EU lakossága – derült ki az Európai Bizottság legfrissebb közvélemény-kutatásából. A csütörtökön publikált Eurobarometer szerint az európaiak 38 százaléka a bevándorlást, 29 százaléka a terrorizmust tartja az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívásnak. Magyarországon azonban bőven az uniós átlag felett teljesít: Észtország (62 százalék) és Csehország (58 százalék) után nálunk aggódnak a legtöbben a bevándorlás miatt. A magyarok mintegy 56 százaléka tartja kiemelkedő problémának a migrációt.

A terrorizmustól való félelmünk is bőven felülmúlja az uniós átlagot: míg az Európai Uniói lakóinak átlagosan 29 százaléka tartja a kérdést az EU legfőbb kihívásának, a magyaroknak a 38 százaléka. A migráció és a terrorizmus után a gazdasági helyzet, a tagállamok államháztartásának állapota és a munkanélküliség aggasztja leginkább az európaiakat.

A válaszadók többsége 21 uniós tagállamban, leginkább Észtországban (88 százalék), Írországban és Szlovéniában (mindkettő 84 százalék) támogatta az eurót. A közös pénznemet három ország nem támogatta: kettő az euróövezeten kívül, Magyarország (53 százalék) és Románia (61 százalék), a pénznemet használók közül  Olaszország lakosságának 61 százaléka van az euró ellen.

A jelentés szerint az EU lakosságának többsége (58 százaléka) derűlátó, ha a jövőről kérdezik, mindössze Görögország és az Egyesült Királyság a kivétel. Ez utóbbi két országban inkább pesszimisták az emberek. A kutatásban azt is vizsgálták, az uniós tagállamok egyes országaiban milyen életszínvonal jellemző. A készítők arra is kíváncsiak voltak, a lakosság hogyan értékeli jelenlegi pénzügyi helyzetét, illetve milyennek tartja mostani munkáját.

Mint kiderült,

míg az unió lakosságának átlagosan 71 százaléka tartja jónak anyagi helyzetét, Magyarországon csupán az emberek 56 százaléka. Ráadásul míg az EU lakosságának 27 százaléka tartja rossznak jelenlegi pénzügyi helyzetét, addig a magyaroknak 42 százaléka.

A jelenlegi munkahelyével is több magyar elégedetlen, mint elégedett: míg az uniós lakosság 61 százaléka tartja jónak a helyet, ahol jelenleg dolgozik, addig a magyaroknak mindössze 55 százaléka. A munkahelyét pedig EU-s lakosság 21 százalék tartja rossznak, míg a magyar munkavállalók 32 százaléka.

A kutatás során arra is keresték a választ, melyek a legfontosabb kihívások, amikkel az egyes országoknak szembe kell nézniük. Magyarország a második helyen áll a bevándorlástól tartók rangsorában, ám akad másik probléma, amely még annál is fontosabb a válaszadók szerint:

az egészségügy és a társadalombiztosítás.

A jelentésben vizsgálták azt is, a válaszadók mennyire bíznak a különböző intézményekben. Úgy tűnik, Magyarországon valamivel nagyobb a hatalomba vetett hit, mint az EU-ban általában, hiszen amíg az EU-ban átlagosan a lakosság 34 százaléka bízik a kormányban, addig nálunk 46 százaléka.

2017 ősze óta 19 tagállamban emelkedett azok száma, akiknek nőtt az EU-ba vetett bizalma. Magyarország azonban nincs köztük, ugyanis hazánkban 5 százalékkal csökkent. A kutatásban meg is jegyezték, hogy ezzel többségbe kerültek hazánkban azok, akik nem bíznak az Európai Unióban. Pedig tavaly ősszel még a bizalom pártján állók voltak többen.

Az Európai Bizottság arra is kereste a választ, hogy az EU-ban élők mennyire szorgalmaznák egy közös európai migrációs politika létrehozását. A magyarok 48 százaléka azonban nem igazán szeretné az unió szintű fellépést a probléma ellen, míg az EU-s lakosság 68 százaléka örülne ennek. Egy másik kérdésben is élesen eltért a magyar álláspont az uniós átlagtól, ez pedig az új országok csatlakozása az EU-hoz. Míg az uniós lakosság 44 százaléka támogatná az Európai Unió bővítését, addig a magyarok 61 százaléka.

Az EU-s tagság pozitív hozadékának az európai lakosság és a magyarok ugyanazt a három dolgot tartják leginkább az Európai Unió pozitív hozadékainak, ezek pedig

  • az emberek, áruk és szolgáltatások szabad mozgása,
  • a tagországok közti béke és
  • a diákcsere-programok, például az Erasmus működése.

Kiemelt kép: MTI Fotó/Kovács Tamás

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Kijini Primary School students learn to float, swim and perform rescues on Tuesday, October 25, 2016 in the Indian Ocean off of Mnyuni, Zanzibar.
—
Daily life in the Zanzibar Archipelago centers around the sea, yet the majority of girls who inhabit the islands never acquire even the most fundamental swimming skills. Conservative Islamic culture and the absence of modest swimwear have compelled community leaders to discourage girls from swimming. Until now.

For the past few years, the Panje Project has made it possible for local women and girls to get into the water, not only teaching them swimming skills but aquatic safety and drowning prevention techniques. The group has empowered its students to teach others, creating a sustainable cycle. Students are also provided full-length swimsuits, so that they can enter the water without compromising their cultural and religious beliefs.

While the wearing of full-length swimsuits may be seen as subjugation, donning one in order to learn a vital life skill, which has long been and would otherwise be forbidden, is an important first step toward emancipation. Education — whether it be in or out of the water — serves as a springboard providing women and girls the empowerment and tools with which to claim their rights and challenge existing barriers.

The rate of drowning on the African continent is the highest in the world. Still, many community leaders have yet to warm up to the idea of women and girls learning to swim. The swimming lessons challenge a patriarchal system that discourages women from pursuing things other than domestic tasks. It is this tension of the freedom one feels in and under water juxtaposed with the limitations imposed upon Zanzibari women that is at the heart of this series.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.