Kedden benyújtotta a parlamentnek a kormány – azaz Pintér Sándor belügyminiszter – a tovább szigorított Stop Soros-törvényjavaslatot, amelynek értelmében bűncselekménnyé válik az illegális bevándorlás szervezése.
A jogellenes bevándorlás elősegítését az követi majd el, aki
- szervezett tevékenységet folytat azért, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyasvalakinek, aki nincs üldözésnek kitéve,
- illetve aki egy Magyarországra jogellenesen belépő vagy itt jogszerűtlenül tartózkodó embernek tartózkodási jogcímet szerez.
A módosítás szerint elfogadhatatlan a menedékkérelem abban az esetben, ha valaki olyan országon keresztül érkezik Magyarországra, amelyben a megfelelő szintű védelem biztosított. Márpedig a kormány gyakorlata szerint minden szomszédos ország, így Szerbia is ilyen.
Aki pedig olyan bevándorlónak segít elindítani a menedékjogi eljárást, akiről később azt mondja az állam, hogy nem jogosult rá, az az új rendelkezések szerint bűncselekményt követ el. Az azonban, hogy valaki megkaphatja-e a menedékjogot vagy üldözöttnek minősül-e, könnyen lehet, hogy csak azután derül ki, hogy már elindult az eljárás. Ezzel szemben a törvényjavaslat mintha azt feltételezné, hogy már az eljárás lefolytatása előtt tudni lehet, hogy kinek a kérelme megalapozott.
Ha a módosítást elfogadják, két lehetősége lesz azoknak a jogászoknak és civil szervezeteknek, akik/amelyek segítséget nyújtanak a menedékjog megszerzésében: vagy nem adnak jogi segítséget, vagy azt kockáztatják, hogy egy sikertelen eljárás végeztével mehetnek a bíróságra.
A jogellenes bevándorlás elősegítése vétségnek számítana és a tervek szerint 5-90 napos elzárással lesz büntethető.
Minősített esetek
Jóval szigorúbban, akár egy év szabadságvesztéssel is büntethetnék azt, ha valakit a fenti tényálláson kívül a következőkben is bűnösnek talál a bíróság:
- anyagi eszközöket szolgáltat a jogellenes bevándorlás elősegítéséhez vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja,
- vagyoni haszonszerzés érdekében vagy többeknek nyújt segítséget,
- továbbá ha a határtól számított 8 kilométeres távolságon belül követi el a bűncselekményt.
A Btk. szerint embercsempészetnek számít az, ha valaki a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő határátlépéséhez segítséget nyújt (ez egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető), ha pedig az embercsempészést vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva követik el, már kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
Szervező tevékenység
A legsúlyosabban, kitiltással büntetnék a szervező tevékenységet, amikor valaki a jogellenes bevándorlás elősegítése céljából
- határmegfigyelést szervez,
- információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad,
- hálózatot épít vagy működtet.
Magyarországon határmegfigyelést jelenleg a a kormány által „Soros-ügynöknek” minősített Magyar Helsinki Bizottság végez az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviseletével (UNHCR) és az Országos Rendőr-főkapitánysággal együtt egy háromoldalú megállapodás keretében. A határmegfigyelés során a többi között azt vizsgálják meg, hogy az elfogott külföldiek szükség esetén hozzáférnek-e a menedékjogi eljáráshoz és a hatóságok biztosítják-e a megfelelő tájékoztatást az eljárás megindításához.
Mint ahogy az sem világos, hogy mit jelenthet pontosan a hálózatépítés.
Az is aggályossá teszi a módosítás ezen pontját, hogy az indoklás szerint a szervezői tevékenység pontos tartalmát nem lehet felsorolni, ezért amellett, hogy néhány példát beletesznek a törvénybe, lehetővé teszik bármely olyan magatartás szankcionálását, amely a gyakorlatban szervezői tevékenységnek feleltethető meg, anélkül, hogy ezt konkrétan meghatároznák.
Idegeneket ne hozzanak ide!
Szintén kedden a kormány – Trócsányi László igazságügyi miniszter révén – benyújtotta az alaptörvény hetedik módosítását is. Ebben kimondanák,
Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket – Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.
Összhangban a fenti módosításokkal, rögzítették azt is, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.
Az is szerepel a módosításban, hogy a rendőrség is részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában. Minderre azért van szükség, mert a kormány szerint, megismételve a már bejáratott szólamokat,
az Európai Unió az Európában tartózkodó és az ideérkező migránsok kötelező, automatikus, kvóta alapú elosztásának bevezetését tervezi, amely veszélyezteti hazánk biztonságát és örökre megváltoztatná Magyarország népességét, kultúráját.
Az Amnesty International jogvédő szervezet szerint a törvényjavaslat egy kegyetlen kísérlet arra, hogy kriminalizálják a menekülteket segítő civileket, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatala pedig máris felszólította a kormányt az indítvány visszavonására.
A törvényjavaslat, eredeti, még az áprilisi választás előtt ismertetett szövege egyébként a migrációt segítő szervezetek működésének engedélyéhez kötéséről és a külföldi támogatásokra kirótt illetékről szólt – büntetőjogi eszközökről nem volt szó benne.
Kiemelt kép: Bielik István /24.hu
