A Magyar Időknek Toroczkai László azt mondja, rég eldőlt, hogy kiszorítják a pártból, ami most zajlik, a színjáték utolsó felvonása. Hiába kérte fel alelnöknek maga Vona Gábor, soha nem avatták be semmibe, stratégiai döntésekről is rendre a híradásokból értesült.
Ásotthalom polgármestereként sokként érte, hogy az alaptörvény-módosítást nem szavazták meg, miközben a Jobbik az ő arcával szállt be a migrációs népszavazási kampányba. Rá kellett jönnie, ő nem kell abba a belső körbe, amely minden döntést meghoz.
Lehet, attól féltek, hogy nekem van szabad akaratom.
Amikor javasolta, hogy az elnök rendezze a viszonyt Morvai Krisztinával, rájöttek, nem lesz jó biodíszletnek. Innentől datálja, hogy meg akartak tőle szabadulni. Ő mégis tartotta a pártfegyelmet, visszautasította a Magyar Idők megkeresését is, noha nem tartja jónak, ha politikusok bojkottálnak egyes médiumokat politikai hovatartozás alapján. A társadalomnak elege van ebből.
Mészárostól Simicskáig
A Jobbiktól az elmúlt két évben csak azt hallhatták, hogy dögöljön meg Mészáros Lőrinc. (…) Azt nem tudom elfogadni, hogy Kálmán Olga műsorában megjelenni a Jobbik vezetése részéről teljesen rendben van, ha viszont a Magyar Időknek adok interjút, akkor mocskos szemét hazaáruló vagyok.
2014-ben 20,5 százalékot, most pedig 19 százalékot kapott a Jobbik listája. Bárhogy is nézem, ez visszalépés, ami a párt történetében először fordult elő. És van egy nagyon fontos különbség! 2014-ben a bő egymilliós bázis nagyon stabil volt. A mostani nem az.
Több százezer szavazót veszítettek, egy részük a Fideszre szavazott, a másik otthon maradt. A Jobbik a nemzeti érzelműeket nem tudja visszaszerezni, csak velük, akik a párt eredeti szellemiségét akarják továbbvinni.
Zéró tolerancia
Ásotthalmon úgy próbálja kezelni a kérdést, hogy azokat a cigány bűnözőket, akik meghatározóak a közösségükben és azt közvetítik, hogy a bűnözés menő, a munka ciki, kizárja a közösségből.
Ezen a téren a zéró tolerancia híve vagyok. Ha kell, akkor a lábuknál fogva kell a saját cigány közösségük előtt végigvonszolni és bedobni a rabomobilba, és hosszú időre, a három csapás elvét alkalmazva vagy akár súlyosbítva kivonni őket a cigány társadalomból. Kőkeményen példát kell statuálni ezekkel a bűnözőkkel.
Az interjúban beszél arról, miért érezte úgy, hogy a migrációt nem tartotta Vona Gábor fontos problémának, illetve arról, mit furcsállt a néppárti kommunikációban, miért folyt ellene karaktergyilkos kampány saját pártján belül.
Voltak és vannak olyan Facebook-csoportok, amelyeken központilag szervezik a lejáratásokat, erre közvetett bizonyítékaim vannak. (…) De kérdés az is, miért volt annyira fontos Márki-Zay Péter, aki semmit nem használt a Jobbiknak.
Nem hagyja ott a Jobbikot, mert azt nem Vona Gábor teremtette, nagyon sok ember élete, az övé is benne van, nem adják könnyen azoknak, akik szembefordultak azokkal az elvekkel, amelyeket ők kezdetektől vallanak.
Azt mondják, hogy a radikálisok alakítsanak új pártot, szerintem viszont azok alakítsanak új pártot, akik balliberális irányba viszik a Jobbikot, mert az eredetileg a nemzeti radikálisok pártja volt.
2008-ban, amikor Vona Gáborral, Szabó Gáborral, Novák Előddel, Zagyva György Gyulával arról beszélgettek, miként vágjanak a 2010-es választásoknak, az ő nevét feltehetően többen ismerték, mint Vonáét, mégis ő vonult önként háttérbe, pedig tudta, 2006 és 2010 között ki vitte a bőrét a vásárra. Nem Vona Gábor. Felidézi, hogy 2007. október 22-én a Szabadság téren volt egy nagy tüntetés. A színpadon álltak Budaházy Györggyel és Vona Gáborral.
Amikor a tömeg élén elindultunk az Opera épületéhez, ahol Gyurcsány Ferenc beszéde ellen tüntettünk volna, a veszélyes helyzetet látva Vona Gábor közölte, hogy ő nem tart velünk, és elment egy kávéházba. Vona sosem volt ott az első sorban.
Szerinte a Jobbik mostani vezetésében többféle ember van. Olyan, aki 2010 előtt nem mondott igazat, és olyan is, aki most. Ők évtizedek óta ugyanazt képviselik. Mivel a politikában minden elképzelhető, nem zárja ki, hogy Vona Gábor újra átveszi a Jobbik irányítását.
