Szerencsétlenül kezdődött a negyedik Orbán-kormány egyetlen női tagjának miniszteri karrierje. Még a beiktatása előtt írta meg a G7, hogy az államot százmilliókkal megkárosító cégháló működött Bártfai-Mager Andrea lakásán, és szinte az összes Bártfai-Mager volt férjéhez, Balogh Sándorhoz kötődött.
A 24.hu információja alapján a pechszéria folytatódik: Bártfai-Mager kinevezése sem sikerült tökéletesre.
Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki
– így rendelkezik az alaptörvény 17. cikke.
Bártfai-Mager Andreát pénteki hatállyal nevezte ki tárca nélküli miniszterré Áder János köztársasági elnök, a többi miniszterhez hasonlóan esküt is tett. A képeken közepén, közvetlenül az államfő mellett látható. A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendelet viszont csak kedden jelent meg a Magyar Közlönyben. Ez azt jelenti, hogy
MTI Fotó: Kovács Tamás
Feltehetően a rendelet nem készült el időben, ez lehetett az igazgatási mulasztás oka. Mindezt persze lehet szimpla jogi szépséghibának minősíteni. Ennél nagyobb gond lehet abból, hogy az előző kormány megbízatása pénteken lejárt, így megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A jogutódlásról viszont szintén csak a keddi kormányrendelet tartalmaz részleteket (az NFM feladatainak egy része a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, a másik része – az állami vagyon, a nemzeti közmű- és pénzügyi szolgáltatások, a posta, valamint a szerencsejáték-szervezés felügyelete – a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, azaz Bártfai-Mager alá került.)
Ez pedig azért érdekes, mert magánjogi viszonyokban a magyar államot a fejlesztési miniszter képviselte. Seszták Miklósnak viszont keddig nem volt jogutódja, és legalábbis érdekes jogelméleti kérdés, hogy lehet-e utólagosan szabályozni a jogutódlást.
Jogi szakértők szerint egyelőre nem felmérhető, hogy milyen kockázatokat jelent a rendeletkiadás négynapos késedelme. Egy, a kormányzat működését ismerő forrásunk szerint a megszűnt minisztérium által kötött, sokmilliárdos értékű polgári jogi (például PPP-beruházásokkal vagy nemzetközi választottbírósági eljárásokkal kapcsolatos) szerződések esetében
Ráadásul maga a kormányrendelet sem szól arról, hogy a jogutódlást az új kormány megalakulására visszamenőlegesen kellene alkalmazni. A múlt pénteken megszűnt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerződései így elvileg a minisztérium megszűnésével maguk is megszűntek, egy megszűnt szerződés pedig utólag sem éleszthető fel.
Kiemelt kép: Karancsi Rudolf / 24.hu
