Belföld

Kásler Miklós: Sehol a világon nincs olyan egészségügyi rendszer, amellyel mindenki elégedett

A kormánypárti Magyar Időknek adta első miniszteri interjúját Kásler Miklós, aki Balog Zoltánt váltja a negyedik Orbán-kormányban az Emmi élén.

Az eddig az Országos Onkológiai Intézetet vezető orvos korábban mondott pár furcsa dolgot, például hogy a halálos betegségek 70-80%-a pedig a Tízparancsolat megtartásával elkerülhető. Valamint , ifj. Lomnici Zoltán CÖF-szóvivő pedig neki tulajdonította azokat az „adatokat”, melyek szerint „Nigéria lakosságának több mint 80 százaléka, legalább 100 millió ember AIDS-es, vagyis a megerőszakolt svéd lányok közül 5-ből 4 elkapta a HIV-fertőzést, illetve az AIDS-et.”

Ezeket a kijelentéseket nem idézi a Magyar Idők újságírója, de utalva rájuk megkérdezi, mit szól Kásler ezekhez a kritikákhoz. A minisztert „a támadások hangneme” lepte csak meg, de így is „jókat mosolygott” rajtuk. Szerinte ezek kontextusukból kiragadott mondatok, az eddigi teljesítményét jobban jelzi „több mint ötszáz, zömmel orvostudományi, onkológiai előadás”. amelyet világszerte tartott, és az a 18 szakkönyvv, és hét könyv. amelyet eddig írt.

Az abortusz marad, máshogy növelné a kormány a népességet

Szeretném leszögezni, hogy az abortuszkérdés nincs a kormány napirendjén

– válaszolta az emberminiszter arra a kérdésre, hogy hogy értette korábban, hogy szerinte jelenleg húszmillió magyar lenne, ha nincs abortusztörvény.

Kásler azt is elmondta, miért vállalta a hatalmas tárca vezetését:

Sorsfordító időket élünk, egy új világrend formálódik.

Ezért szerinte a nemzetet fel kell vértezni azokkal az értékekkel, amelyek segíthetik átvészelni a változást. Úgy fogalmazott, hogy „a miniszterelnök úrhoz nagyon hasonlóan gondolkozom ezekről a kérdésekről”: „évszázadok által megszűrt és fennmaradt emberi, keresztényi és nemzeti értékek” képviseletét és elmélyítését ígérte a humántárca vezetőjeként. Azt mondta, ez nem jelent múltba révedést, „de a jövő épületeit csak a múlt stabil fundamentumaira húzhatjuk fel.”

A családok további támogatása, az egészségügyi ellátás minőségének javítása, az oktatási rendszer értékalapú átalakítása, a hazaszeretetre nevelés és a munkaalapú társadalom erősítése mind a demográfiai mutatók javítása érdekében történik.

– magyarázta az új miniszter, hogy mit fog tenni a legújabb Orbán-kormány egyik fő céljának,a demográfiai mutatók javításának érdekében. Kásler úgy fogalmazott, hogy a szinergiákban hisz, ezért nem csak az Emmin fog múlni a népesedéspolitika.

A világon sehol nincs mindenkinek jó egészségügy

Ütőképes csapat lesz az Emmiben, de az államtitkárok személyét illetően a közeljövőben adunk hivatalos tájékoztatást

– ígérte Kásler, aki azt is mondta, hogy „át fogjuk tekinteni a minisztérium és a hozzá tartozó háttérintézmények apparátusát, feladatait, erről azt követően tudok majd beszámolni. Egy dolog biztos: fontosnak tartom növelni az egészségbiztosító önállóságát, hatáskörét, hatósági jogkörét, a finanszírozásban pedig a döntési szintek koncentrációját”

Sehol a világon nincs olyan egészségügyi rendszer, amellyel mindenki elégedett, egyszerűen azért, mert a szakmai és az anyagi lehetőségek nincsenek egymással összhangban.

– mondta az orvosigazgató, hozzátéve, hogy „kiemelten kell kezelni a keringési, a daganatos és a mozgás­szervi megbetegedések, vagyis a népbetegségek megelőzését, gyógyítását, valamint az alapellátást. Bizonyos értelemben át kell szervezni a sürgősségi betegellátást.”

Ha meg nem is oldható, mindenképpen enyhíthető az orvoshiány a szabadfoglalkozású orvosi státus bevezetésével

– ezért Kásler újra megfontolás tárgyává tenném az első Orbán-kormányban erről megfogalmazott javaslatot. Az országos intézeteknek hiszen nagyobb szerepet ígér „a szakpolitikák elméleti hátterének kidolgozásában, az ellátás irányításában, szervezésben.”

Gyakran találkozunk a területen egészen méltatlan álhírekkel, de azért bőven vannak jó példák is az egészségügyben, amelyekre büszkék lehetünk, mégsem beszélünk róluk eleget

– a miniszter ezen változtatna, és azt mondta, béremelések is lesznek az egészségügyben. De „nem biztos, hogy a pénz kevés, lehet, hogy az ember sok, vagy nincs jól elosztva a munka”, tette hozzá.

Kiemelt kép: llyés Tibor/MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik