A Fővárosi Ítélőtábla a Helsinki Bizottság propagandaminisztérium ellen indított perében egyetértett az elsőfokú döntéssel, amely szerint a nemzeti konzultáció valótlan és jó hírnevét sértő állításokat fogalmazott meg, ezért a Helsinki Bizottságnak kétmillió forintos sérelemdíj jár.
A jogerős ítélet újdonsága, hogy az elsőfokú bíróság elégtételként csak az MTI-n keresztül közzéteendő bocsánatkérésre kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, most
A Magyar Helsinki Bizottság tavaly októberben személyiségi jogi pert indított a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a „Nemzeti Konzultáció” lebonyolítója ellen.
A civil jogvédők azt kérték, a bíróság állapítsa meg: a kormány kérdőívében szereplő állítások sértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogát. Egyebek között azt állították, hogy a Helsinki Bizottság a törvénytelenséget elkövető bevándorlókat védi, ezzel pártolja a törvénytelenséget.
A jogsértés megállapításán kívül a civil jogvédők kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen 2 millió forint sérelemdíjat. (Amikor a kérdőíveket 8 millió példányban ki is postázták, ezt 8 millió forintra emelte az egyesület.)
A Fővárosi Ítélőtábla kimondta, a kérdőív Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozó kitétele nem véleménynek, hanem tényállításnak minősül, a kiadvány pedig csak alig különbözött egy egyszerű reklámanyagtól.
A bíróság a kormányszervet jogerősen 2 milliós sérelemdíj kifizetésére kötelezte azon túl, hogy a sajnálkozását az MTI-n és a kormany.hu nyitóoldalán is közzé kell tennie harminc napig. Ráadásul az ítélet eltiltotta további jogsértésektől a propagandaminisztériumot.
Kiemelt fotó: MTI / Illyés Tibor