Pontosította a közszereplői minőség megállapításának szempontrendszerét két médiaszereplő nyilvánosság előtt zajló vitájában az Alkotmánybíróság kedden közzétett határozatában.
A véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom bírálatával kapcsolatos véleményeket védi, a közéleti kérdések köre azonban tágabb a politikai közléseknél. A megváltozott társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése nyomán a közszereplői kör bővülése figyelhető meg, így olyanok is közéleti viták alakítójává válhatnak, akik korábban nem tartoztak a közszereplő fogalmába.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panasz indítványozója, az alapügy felperese – Hajdú Péter televíziós műsorvezető – széles körben ismert, az általa készített, jelentős nézettségű műsorok közéleti kérdésekkel is foglalkoznak.
Az indítványozó azért indított peres eljárást a szintén országosan ismert alperes – Puzsér Róbert televíziós újságíró – ellen, mert egy közösségi portálon a felperes által készített műsorokkal kapcsolatban azt írta: a felperes „pszichopata”, „zavaros körülmények között” jutott köztévés szerződésekhez, valamint a közéleti tevékenységét érintő kritikák miatt általa indított több peres eljárás „egy médiapszichopata jogi terrorja”.
A keresetet egyaránt elutasító elsőfokú és másodfokú bíróság egyetértett abban, hogy két közszereplő jogvitájáról van szó, a sérelmezett közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, és nem alapoznak meg személyiségi jogsértést, különös tekintettel arra, hogy a véleménynyilvánítás körében a közszereplők tűrési kötelezettsége tágabb.
Az indítványozó a bírósági döntéseket támadva fordult az Alkotmánybírósághoz, alkotmányjogi panaszában kifejtve: a bíróságok tévesen minősítették őt olyan közszereplőnek, akinek fokozottabb a tűrési kötelezettsége, hiszen nem politikus, nem gyakorol közhatalmat.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában rámutatott: a véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten védett alkotmányos érték; történelmi tapasztalat, hogy a korlátozása káros társadalmi következményekkel jár.
Az Alkotmánybíróság egyhangú határozata szerint a támadott bírói döntések az alkotmányossági szempontokat kifejezésre juttatták, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította. (MTI)
